nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Műtéttel fejleszthető a nyelvtehetség?
Felvágták a nyelvét

Nyelvtanulás végett műtéttel meghosszabbíttatta a nyelvét egy brit diáklány.

MTI | 2011. augusztus 14.
|  

A 19 éves Rhiannon Brooksbank-Jones koreaiul tanul, és annyira rabjává vált a koreai kultúrának, hogy a megfelelő kiejtés végett a sebészkéstől sem riadt vissza. A műtét csak 15 perces volt, mégis sikerült egy centivel hosszabbítani a lány nyelvén, aki immár ki tud ejteni tökéletes koreaisággal olyan hangzókat és szavakat, amelyeket korábban képtelen volt akcentus nélkül.

Az MTI híre a koreai l betűről beszél, ami azért is furcsa, mert a koreiak nem betűírást használnak. A lánynak nyilván nem az l betű, hanem az l hang okozott nehézséget.

Főként az l betűvel harcolt sokat, amely igen gyakori a koreaiban, ám megfelelő kiejtéséhez a nyelvet magasabbra kell kunkorítani, mint az „angol” I-hez.

„Két éve tanulom a nyelvet, magas szinten beszélem, de egyes hangok hatalmas küzdelembe kerültek” – idézte a „felvágott nyelvű” lányt a The Daily Telegraph című brit lap.

A műtéthez szülői hozzájárulás is kellett. A lány anyja azután egyezett bele, hogy megtudta: hasonló korrekciós operációt végeznek egyes csecsemőkön.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
12 Yeonghun 2011. augusztus 14. 23:24

A témához kapcsolódóan:

A koreai hangul betűírás, minden jel külön hangot jelöl az adott szabályok szerint. A koreai handzsa kínai örökség, úgy ahogy még pár ázsiai nyelvben, pölö a japánban (kandzsi) is. Ez viszont logografikus.

A hangul annyira hangjelölő kábé mint a magyar, azaz az írás alapjában véve kiejtésalapú, viszont ez nagyrészt a morfémák szintjén érvényesül a legjobban: két morféma határán nem jelölt a hasonulás, összeolvadás ( ahogy a magyarban sem ) Ezen kívül van egyfajta hagyományelvűség is ( pont ahogy a magyarban is :) )

ᄅ betű:

- szó elején koreai eredetű szavakban nem nagyon fordul elő, sino-koreai szavakban [ɾ] vagy [n] a kiejtése, egyéb (általában nyugati) eredetű szavakban szókezdő [ɾ] és [l] hang is lehetséges

- szó belsejében magánhangzók között vagy H előtt [ɾ] - (nem pergetett, egyszer csapott R), egyéb mássalhangzókkal együtt viszont általában hasonul

- szó végén [l] vagy [ɭ] - (retroflex, azaz hátrakunkorított nyelvvel ejtett L)

A lényeg, hogy írásban ezek alapján a szabályszerűségek alapján mindig kiderül, hogy milyen hangot is kell ejtenünk. És a kiejtés se nagyon nehéz, mindegyik hang a háromból könnyen elsajátítható felnőttként is.

Ha egy írásban van valamilyen szintű hangjelölés, azaz nem színtisztán logografikus ( mondjuk a kínairól se mondható el ez teljesen, mivel ott is nagy eséllyel egy másik beolvasztott logogrammal jelölve van a kiejtés, például az 'anya' jelentésű 媽 (mā), a kérdőszó 嗎 (ma), 'hangya, élősködő' jelentésű 螞 (mǎ), 'szid' jelentésű 駡 (mà) jelekben benne van kiejtésként a 'ló' 馬 (mǎ) jele )

Szóval ha van benne hangjelölés, akkor a két legfontosabb szempont közül kell választanunk, hogy melyik felé hajlunk inkább. Vagy a kiejtést preferáljuk vagy a morfologikusságot néha az etimologikussággal karon öltve. A kiejtés változó, de a legkönnyebb az élő beszéd minden egyes hangját úgy ahogy elhangzott lejegyezni, de ennek hátránya, hogy a kiejtés gyorsan változik és nagyjából megjósolhatatlanul. Ha a morfologikusságot választjuk, akkor oda jutunk ahol a magyar is valamilyen szinten van épp, azaz leírjuk a morfémákat szépen egymás után, ha kell egybe vagy külön, de nem jelöljük az amúgy kiejtésben jelentkező hangváltozásokat (hasonulás, összeolvadás, elhasonulás, hangbetoldás satöbbi) Helyette könnyebben fölismerjük, hogy az összetett vagy toldalékolt szavak milyen elemekből épülnek fel. Ez segít a jelentés gyorsabb megértésében. ( Na jó a magyar keverten fonetikus és morfologikus :D )

Ha nem igazítjuk az írást az előbbi kettőhöz és az írásrendszer megragad egy régebbi szinten, akkor hamar oda jutunk, hogy az írás inkább lesz etimologikus. Olyan hangok is jelölve maradnak, amiket akár évszázadok óta nem úgy vagy egyáltalán nem is ejtenek. Itt tart most az angol és a francia (meg a magyar LY is :D )

Ez az írás és hangjelölés közötti szakadék csak az olyan nyelveknek tud egy kicsit kedvezni, ahol sok a nyelvváltozat, főként azoknál a nyelveknél, ahol a különböző változatok artikulációs bázisa tér el. Ha ilyen nyelveknél a változatok felett álló írott norma etimologikus és kezd távolodni a fonetikusságtól, akkor az íráskép inkább logografikus funkciójú ( pölö olyan írásrendszereknél, ahol leírsz tíz betűt, amik akár hangokat is jelölhetnének, de neked meg kell keresni azt az egyet, amit ejteni kell :) )

Az már más tészta, ha az írásrendszer direkt nem fonetikus, mert például egy másik nyelvre kifejlesztett írásrendszert vettek át. Abban az esetben magukra vessenek, hogy nem logikus az írásuk.

Le az elipszilonos jével ! :D

11 Yeonghun 2011. augusztus 14. 21:47

Véletlenül betoppansz egy koreai nyelvtanfolyamra... szükséges eszközök: tankönyv, füzet, toll, metszőolló :D

Első gondolatom az volt, hogy milyen tudományos kutatás miatt döntött így, utána valahogy eszembe jutottak a brit tudósok :D

Nemsokára piacra dobják a szájba ültethető elektromos csengettyűcskét a zulu csettintőhangok minél pontosabb kiejtésért, persze a készülék szigorúan Made in China.

És ha majd a gúgli fordító világuralomra tört, mindenkinek robothangon kell majd beszélnie, hacsak nem a társadalomba beilleszkedett humanoid robotok beszéde fog hatni az emberi nyelvre. De hát ha a robotok nyelvét mi alkottuk, akkor az is emberi, vagy mégsem ?! :O :D

10 Nước mắm ngon quá! 2011. augusztus 14. 17:46

Hüha, az MTI-nél elörehozták az április elsejei hírek leközlését vagy ezt már a baráti kínai importból kapjuk?

9 tenegri 2011. augusztus 14. 15:36

@El Mexicano: Azért mégiscsak alapvetően hangjelölő írások ezek, még ha az alapjelek nem is felelnek meg mindig közvetlenül egy-egy hangnak, s a hangok jelölése nem feltétlenül olyan triviálisan egyszerű, hogy első blikkre követhető legyen (de sokadikra már az).

8 El Mexicano 2011. augusztus 14. 14:58

@tenegri: Igaz... most épp azon gondolkoztam el, hogy akkor hogyan is lehetne nevezni pl. az angol vagy a francia írását, mert ezek igazából sem hangjelölő, sem szótagírásnak nem mondhatóak, mert sokszor nincs is közvetlen kapcsolat a leírt szavak és a kiejtett hangalakok között.

7 tenegri 2011. augusztus 14. 14:53

@El Mexicano: "Én a szótagírást úgy értelmezem, hogy csak szótagjelek léteznek, tehát csak szótagokat képesek egy-egy jellel leírni, nem önálló hangokat." - igazából az írások kevert rendszerek, több módszert is használnak párhuzamosan, csak jellemzően egyik vagy másik dominál (mint ahogy a nyelvek is ilyenek egyébként, bár más módon). Nemigen vannak "tiszta" írásrendszerek.

6 El Mexicano 2011. augusztus 14. 14:48

@Fejes László (nyest.hu): "vagy több újlatin nyelv írása is a szótagírás felé hajló jelenségeket mutat (ti. egy betű hangértéke csak a szomszédos betű ismeretében állapítható meg)." – pl. a c, g betűkre gondolsz? De szerintem ez még nem jelent szótagírást, csak történetileg megtartották ugyanazt a betűt, amikor bizonyos helyzetekben megváltozott a hangértéke. Én a szótagírást úgy értelmezem, hogy csak szótagjelek léteznek, tehát csak szótagokat képesek egy-egy jellel leírni, nem önálló hangokat.

5 tenegri 2011. augusztus 14. 14:44

@Fejes László (nyest.hu): "De mondhatjuk azt is, hogy a koreai szótagírást használ, csak a szótagjelek elemezhetőek." - végül is akkor mondjuk a latin és a cirill pedig ideografikus írás, csak épp az ideogrammák elemezhetők :)

"Az ugye nem igaz, hogy a betűk azok, amik a hangokat jelölik."

Mármint a koreai írásban vagy úgy általában? Persze általában véve a betűk és a hangok nem feleltethetők meg egy az egyben egymásnak, de azért az ilyen írások célja mégis nagyjából ez lenne (még ha nem is sikerül teljesen a gyakorlatban). Összefüggésben van mindezzel az is, hogy mit tekintünk betűnek és mit nem, illetve milyen egységekből állónak határozzuk meg egy-egy írás jelkészletét.

A lényeg, hogy a manapság használt és közérthető fogalmakkal meghatározva a koreai szótagos helyesírású betűírás (ahogy pl. a tibeti is ilyen, vagy a phagpa meg még pár másik) - igazából pontosan ugyanúgy írható és olvasható lenne akkor is, ha nem szerveznék szótagonként csoportba a betűket (volt is erre próbálkozás, csak nem terjedt el).

4 Fejes László (nyest.hu) 2011. augusztus 14. 14:21

@tenegri: Igaz, bár most elgondolkodtam, mi alapján nevezünk betűírásnak egy írást... Az ugye nem igaz, hogy a betűk azok, amik a hangokat jelölik. Szerintem mondhatjuk, hogy a koreai betűírást használ, de a betűket nem sorban írják, hanem szótagonként négyzetbe rendezik. De mondhatjuk azt is, hogy a koreai szótagírást használ, csak a szótagjelek elemezhetőek. De ugyanez igaz lehet a betűírásra is: szélsőségesen a tengwarra (en.wikipedia.org/wiki/Tengwar#Regularly_formed_letters), de részben más ábécékre is (pl. a hosszúság vagy a „lágyság” jelölése a magyarban) stb. Aztán ott van az a jelenség, hogy pl. az orosz, a szlovák, a lengyel stb. vagy több újlatin nyelv írása is a szótagírás felé hajló jelenségeket mutat (ti. egy betű hangértéke csak a szomszédos betű ismeretében állapítható meg). Szóval zavarosnak tűnik a kép.

3 tenegri 2011. augusztus 14. 13:53

@Roland2: Ha jól sejtem, akkor igazából nem a nyelvét hosszabbították meg, hanem a nyelvféket (a nyelvet a szájfenékkel összekötő kis redő) vágták be, ami néhányaknál az átlagosnál jobban lefogja a nyelvet és akadályozza valamelyest a nyelv mozgását, s így akár egyes hangok képzésénél is hátrány lehet. Ilyen beavatkozást leginkább csecsemőkorban szoktak végezni, bár van aki szerint többnyire feleslegesen. Szóval itt nem az angolhoz van köze a dolognak, hanem az illető egyedi anatómiai jellegzetességéhez.

2 Roland2 2011. augusztus 14. 13:30

"aki immár ki tud ejteni tökéletes koreaisággal olyan hangzókat és szavakat, amelyeket korábban képtelen volt akcentus nélkül."

Én valahogy nem tudom elhinni,hogy a koreaiak csak azért ejtenek más l-t,mert hosszabb a nyelvük,mint az angoloknak.Valószínűleg csak más helyen képzik azt a hangot,mint az angolok,és azért nehéz kiejtenie (aki esetleg tud koreai-ul megírhatná,hogy milyen l hang(ok) vann(ak) benne).Olyat sem hallottam,hogy valakit a nyelvmérete akadályozott meg abban,hogy megtanuljon egy másik nyelvet.De még olyat sem olvastam,hogy a nyelv mérete rasszonként vagy népenként különböző lenne (bár ki tudja).Én ebben a hírben eléggé kételkedek.

1 tenegri 2011. augusztus 14. 13:01

"Az MTI híre a koreai l betűről beszél, ami azért is furcsa, mert a koreiak nem betűrást használnak."

Noha a betű és hang keverése valóban hibás (bár nem szokatlan), a koreaiak alapvetően azért mégis csak betűírást használnak (ahogy azt egyébként a belinkelt cikk is helyesen írja).

Információ
X