nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Balázsolás
Lehet beszélni hangszalagok nélkül?

Az ember életében a jól működő hangképzés döntő jelentőségű. Ha bármelyik szervünk, amely szükséges a hangzó beszéd létrehozásához, megsérül, egy másik szervnek vagy eszköznek kell átvennie a funkcióját annak érdekében, hogy társalogni tudjunk embertársainkkal. A hangszalagok elvesztése elsőre végzetesnek tűnik, azonban nem minden esetben kárhoztatja némaságra a betegeket.

Déva, Et Al | 2011. május 6.
|  

A hang a legegyetemesebb és legtermészetesebb közvetítője a nyelvnek. A hallott beszéd segítségével sajátítjuk el anyanyelvünket, s életünk során folyamatosan használjuk, és kell is használnunk szemtől szembeni a munkánk során és a magánéletben. A hangos beszédet produkálni képtelen ember hátrányban van a verbálisan gond nélkül kommunikálókkal szemben – hasonlóan azokhoz, akik valamelyik érzékelésüket nélkülözni kénytelenek (látás, hallás).

Mai cikkünkben a gégeeltávolítás következtében elveszített hangképzés lehetséges rehabilitációs megoldásaival foglalkozunk.

Búcsú a hangszalagoktól

A 20. század végén ugrásszerűen megemelkedett a gégerákos megbetegedések száma. Az összes rosszindulatú daganat 2%-a a gégét érinti. A gégedaganatok eltávolításának egyik műtéti megoldása a laryngectomia, azaz a gégeirtás. Az esetek egyharmadában az egész gégét el kell távolítani. Az eljárás azonban sajnálatos módon „nyelvi” következményekkel is jár, ugyanis a hangzó beszéd létrehozásához szükséges három tényező közül kettőtől megfosztja a beteget: a tüdőből kiáramló légoszloptól és a zöngét létrehozó hangszalagoktól.

A gége felülnézetből
A gége felülnézetből
(Forrás: Wikimedia commons)

Ép gégéjű, egészséges emberek esetében a tüdőből kiáramló levegő átjutva a gégén egy hosszú, cső jellegű részbe jut, majd kapcsolatba kerül a nyelvvel, szájpadlással és az ajkakkal. Ezek közösen állítják elő a beszédhangokat (artikuláció). A beszéd lényege, hogy a tüdőből kiáramló levegő a hangképző szerveknek köszönhetően rezegni kezd – az így keletkező hanghullámokat halljuk a beszéd észlelésekor.

A hangszalagok helyzete dönti el, hogy zöngés vagy zöngétlen hangot képzünk-e. Ha a hangszalagok összezáródnak, a levegő nyomásának hatására időnként szétnyílnak – ilyenkor a levegő nyomása csökken, a hangszalagok ismét összezárulnak, a nyomás ismét nőni kezd. Ennek hatására a hangszalagok gyorsan nyílódnak-záródnak, azaz rezegnek, és velük együtt rezeg a levegő is. Ha a hangszalagok szétnyílnak, a levegő szabadon áramlik, rezgés nem jön létre. A magánhangzók és a mássalhangzók többségének képzéséhez szükséges a hangszalagok rezgése, csupán a másslahangzók egy része zöngétlen (pl. [p], [t], [ty], [k], [f], [sz], [s], [cs]). Hogy egy hang zöngés-e, magunk is elelnőrizhetjük: elég ujjunkat a gégénkre tenni. Érdemes összehasonlítani pl. a [p] és a[b], a [f] és a [v] vagy az [sz] és a [z] képzését.

A rezgés legfőbb forrása a gégefő. A légcső felső részében helyezkedik el, amely izom- és hártyaszövettel egybekötött porcokból áll, és benne két izomszövetszalag feszül (ezek a hangszalagok). A gégeporcok beszéd közben mozognak, elmozdulásaik a hangszalagok rezgésének az irányításában játszanak szerepet. A gége eltávolításával a hangszalagok is eltávolításra kerülnek, így elveszik a hangrezgés fő forrása.

A hangszalagok zöngés (bal) és zöngétlen hangok (jobb) képzésekor. A középső kép a [h] képzését mutatja.
A hangszalagok zöngés (bal) és zöngétlen hangok (jobb) képzésekor. A középső kép a [h] képzését mutatja.
(Forrás: Wikimedia commons)

A gége teljes eltávolításakor a légcsövet kivezetik a nyakra. Mivel a beteg a műtét után már nem a hagyományos módon lélegzik (nem az orrán és a száján keresztül), hanem a nyakra kivarrt légcsőn keresztül, a természetes hangképzés feltétele nincs meg. Csak az artikulációs szervek maradnak érintetlenül (és a hallás, amely szintén szükséges a verbális kommunikációhoz).

Van remény a beszédre hangszalagok nélkül?

Bár a műtét után maradandó elváltozással kell megbirkóznia a betegnek, nem lehetetlen a beszélés képességének visszanyerése. A gége eltávolítása nemcsak fizikailag viseli meg a beteget. Beszédképességének elvesztése megváltoztathatja embertársai iránti magatartását, szokásait a társadalmi érintkezésben, elveszítheti a munkáját. Pszichés és szociális helyzetének, az életminőség rehabilitálásának egyik módja – ha nem feltétele – a beszédképesség helyreállítása. Ennek az alapja pedig egy új hangképzési mechanizmus elsajátítása.

A nyelőcsőbeszéd

Más „beszédtanulási teendőre” nincs szükség, hiszen a nyelvhasználat agyi-idegi és hallási feltételei megvannak, csak a kivitelezéshez kell „új eszközt” találni és megtanulni használni.

A műtét során megváltoztatott légcső más légzéstechnikát igényel, így a beszédtanulástól függetlenül is meg kell tanulnia a betegnek másképp lélegezni. Légzőtorna-gyakorlatokat kell végeznie a légzés hatékonyságának növelése érdekében – ez ugyanis többnyire nem megy automatikusan. Az új légzéstechnika fogja aztán segíteni a későbbi beszédtanulásban, az új hangképzési mechanizmus elsajátításában.

A gége nélküli beszéd alapja a nyelőcsőhang-képzés. (A nyelőcső- vagy özofáguszbeszéd elnevezés 1927-ből, Seemantól származik, de az 1940-es évek előtt ritkán tesznek róla említést a szakirodalomban.) A nyelőcsőbeszéd során a beszélő az előzetesen lenyelt levegőt fokozatosan, lassan kibocsátja (haspréshez hasonló mozdulattal kinyomja – eruktáció), és a szájüregben található hangképző szerveivel formálja beszédhanggá.

A nyelőcső középső és felső része alkotja a légáramlást tápláló új légzsákot, bemenete pedig a „ póthangszalag” kialakulásával „póthangrést” alkot. Tehát a beszéd a póthangrésen formálódott nyelőcsőhang artikulációjával jön létre. A nyelőcső „hangképző” tevékenységét az hozza létre, hogy fala a légzőmozgásokkal és a mellkasi nyomásingadozással összefüggően mozog.

A nyelőcsőbeszédet használók feltűnően lassabban beszélnek, mint az ép hangképzésű emberek. Egy levegővétellel néhány szótagot tudnak kiejteni. Beszédük szaggatott, és a csuklásra emlékeztet. A beszéd érthetősége változó lehet: némelyikük jól, mások kevésbé jól érthetők.

A nyelőcsőbeszéd azonban nem mindenki számára jelent megoldást: a laryngectomizált betegek egyharmada képes jó szinten, másik harmada pedig elfogadható szinten elsajátítani. Megtanulását nehezítheti többek között betegség, de jellemző, hogy a korábbi, természetes légzési mechanizmus beidegzettsége zavarja az újfajta légzést, és így megakadályozza a nyelőcsőhang létrehozását.

Az elektronikus műgége

Azoknak, akik képtelenek megtanulni az özofáguszbeszédet, segédeszközöket is igénybe vehetnek: pl. az elektronikus műgégét, amelyet a nyakra kivarrt légcsőhöz nyomva használnak.

Előnye az eszköznek, hogy telefonálni is lehet vele, a hangminőség azonban gyenge, és sok beteg idegenkedik tőle, mert nagyon gépies, színezhetetlen hangot hoz létre.

A popkultúra talán legismertebb műgégét használó alakja Ned Gerblanski a South Parkból. Ned, vietnami háborús veterán gégerákot kapott a túl sok cigarettától, ezért gégeműtéten esett át. Az alábbi felvételen már azelőtt felismerhetjük, hogy leveszi álruháját.

A hangprotézis

A másik lehetőség egy kis készülék, a hangprotézis beépítése a légcső kimenetében. A készülék tulajdonképpen egy szelep, amely segíti szabályozni a légzést, ami jobb minőségű hang képzését teszi lehetővé. A hangadáshoz szükséges levegő a tüdőből a légcső felől egy szelepen keresztül jut át a nyelőcsőbe, ahol a garatfűző izomzatból és nyálkahártyaredőkből kialakult póthangszalag rezgései veszik át a kivett gége hangképző szerepét.

Akik nem értenek angolul, azok számára is világos, hogy a videón látható férfi beszéde eléggé tiszta. Bár a beszédhang minősége nem olyan, mint a természetes emberi hangé, inkább rekedtesnek és gépiesnek tűnik, és a nyelőcsőbeszédnél kellemesebbnek hangzik.

Bármelyik lehetőséget is nézzük, amellyel egy gégeeltávolításon átesett ember élhet, azt meg kell jegyeznünk, hogy verbális kommunikációjuk így is erősen korlátozott. Lassabb a természetes beszédnél, és gyakoribb levegővételt igényel, ami eléggé szaggatottá teszi. Ez a nyelőcsőbeszédhez nem szokott emberek számára nehezen érthető. Viszont a hallgató viszonylag gyorsan tud alkalmazkodni a tökéletlenebb akusztikai szerkezetű beszédhez, és a megértés jobbá válik, különösen, ha mondatszerkesztés szempontjából világos a fogalmazás.

Források

Dr. Frint Tibor – Dr. Surján László: A hangképzés és zavarai, beszédzavarok. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1982.

Gósy Mária: Fonetika, a beszéd tudománya. Osiris Kiadó, Budapest, 2004.

Gliedné Tillmann Erzsébet: Életminőség gégeeltávolítás után. Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórháza Fül-orr-gégészeti osztály, Szekszárd, 2002.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
2 Szalakóta 2011. július 29. 23:07

Mivel az emberek a hang alapján a jellemről is képet alkotnak, ezért sok gégeműtéten átesett beteg inkább marad néma, minthogy egy olyan eszközt használjon, ami nem tud természetes hangot produkálni. Vannak, akik kipróbálják. Rajtuk segít. Azokon viszont nem lehet így segíteni, akik szoronganak, hogy mit fognak róluk gondolni. És nem ok nélkül. Valahol olvastam, hogy valakit szörnyetegnek neveztek a gépi hang miatt. Úgyhogy rajtuk a csendes kommunikációs módszerekkel lehet csak segíteni.

1 Szalakóta 2011. június 9. 13:50

Állítólag az ember egy perc alatt 11 mondatot képes kimondani, két mondatot leírni, és legfeljebb 300 itemet megmutatni egy táblán. A kéz- és hangjelek viszonylag gyorsan kivitelezhetők, de sokszor gondolkodni kell, hogy ezt most hogy mutassam? Ugyan létezik már a Nézd a kezem!, de az sem tudja pótolni a nyelvet. A jelnyelv használatát pedig nem elég megtanulni, hanem a környezetnek is értenie kell. Ezért is lennének jók a jelnyelvi klubok, ahova sokféle ember elmehet, jelelve beszélgethet, és ahol nem néznék siketnek a némát, mert ez az egyik fő problémájuk a nehézkes kommunikáció mellett.

A beszéd a feszültség levezetésére is szolgál. Aki nem tud beszélni, annak ezt is mellőznie kell; ezért is a némaság a legdepresszívabb fogyatékosság. Beszéd nélkül az ember elszokik attól, hogy kérjen vagy kérdezzen, nem tudja érdekeit képviselni, ezért elsikkad a némák ügye, mert ugye az ő szavukat senki sem érti. Könnyen magukra maradnak, elszigetelődnek. Egy filmkritikus, ha jól emlékszem, Ebert Rogerts írta, hogy nem lehet beszélgetni, és hosszas bejegyzéseket írt a blogjába a sivár magányosságról. Ő nemcsak a hangját vesztette el, hanem az állkapcsát is.

Mostanában sokan felhördültek azon, hogy hogyan lehet valaki 70%-os rokkant, ha el tudja látni magát, és a kertben is tud dolgozni.Na, ez az egyik módja.

Információ
X