Egy gimnáziumi tanár életre szóló leckét akart adni a diákjainak azzal kapcsolatosan, hogy hogyan működnek a privilégiumok. Azt hinnénk, hogy a téma bonyolult és elvont, de tévedünk: borzasztó egyszerűen szemléltethető. Nem kellett hozzá más, csak egy szemétkosár és néhány selejtes papírlap...

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Képzeljük el, hogy az osztály a társadalom, és az előrejutásnak borzasztó egyszerű módja van. A tanár mindenkinek adott egy lapot, majd a tábla elé húzta a szemétkosarat. A diákoknak a következő feladatot adta: gyűrjétek össze a lapot, és célozzatok vele a szemetesbe. Ebben a képzeletbeli társadalomban ugyanis azok juthatnak előre, akik beletalálnak a szemetesbe...

A hátsó padsorokban ülők persze azonnal zúgolódni kezdtek, hogy ez így nem fair! Mindenki számára nyilvánvaló, hogy minél előrébb ül valaki a padsorokban, annál könnyebben talál bele a szemetesbe, és minél hátrébb ül, annál kisebb az esélye az előrejutásra. Hiszen nem elég, hogy tőlük messzebb van a papírkosár, az előttük ülők is akadályt jelentenek...

A kísérlet végén a tanár így összegezte a tanulságot: pontosan így működik a társadalmunk is. A követelmények egységesek, de nem mindenkinek ugyanazok a lehetőségei. Minél közelebb van valaki a célhoz, annál könnyebben eléri azt. Nagyon érdekes, hogy az osztályban csak azok tiltakozta a játékszabályok ellen, akik a hátsó sorban ültek; az első sorokban ülők a feladatukra koncentráltak és élvezték a privilegizált helyzetüket.

Az oktatás egy kiváltság, amiben a diákok részesülhetnek. Az ő dolguk csak az, ami a játékban az első sorokban ülőknek volt: a feladatukra koncentrálni, és kihasználni azt a privilégiumot, amit az oktatás jelent. Ha így tesznek, akár még arra is lehetőségük lehet, hogy a hátsó sorban levőket támogassák majd!

Forrás

Watch a clever teacher annoy the back row of class to teach all students an important lesson