-
Közbiztonság Szilárd: névszoké = a névszók2022. 09. 30, 02:30 A legnehezebb és legkönnyebb nyelvek
-
Közbiztonság Szilárd: Nem tudom, ezen értelmezés szerint mi számít esetnek, de a magyarnak névszoké esetében nem...2022. 09. 30, 02:28 A legnehezebb és legkönnyebb nyelvek
-
Közbiztonság Szilárd: Krizsa: Mellesleg nem tudom, a lapp elég északi és elég kis nép-e (30 ezren vannak), de va...2022. 09. 30, 01:47 Honnan jön a dzsal?
-
Közbiztonság Szilárd: Krizsa: "A saját 4 év alatt kidolgozott munkámról van szó: könyvalakban 1084. oldal. S az ...2022. 09. 30, 01:33 Honnan jön a dzsal?
-
Közbiztonság Szilárd: Krizsa: "melyik finnugor kisnyelvben van meg a c, b, g, f, sz, z mássalhangzó?" Hogy ne ke...2022. 09. 30, 01:30 Honnan jön a dzsal?
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Víz és fény segítségével szén-dioxidból oxigént termel egy londoni diák által újonnan kifejlesztett mesterséges levél.
A levél a természetes selyem fehérjéiből épül fel, ebbe helyezték el a növényi fotoszintézist végző sejtszervecskéket, az úgynevezett kloroplasztiszokat. Azért éppen a selyemszálakat választották alapanyagul, mert ezek nagyon jól stabilizálják a molekulákat.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Julian Melchiorri, a londoni Royal College of Art hallgatója az amerikai Tufts Egyetem selyemlaboratóriumával együttműködésben fejlesztette ki a mesterséges levelet, amely szerinte akár a hosszú távú űrutazásokban is jól alkalmazható, hiszen az oxigéntermelésben helyettesítheti a zéró gravitációban nem növekedő növényeket.
A „selyemlevél” (Silk Leaf) azonban a Földön is jól használható. Mutatós lámpabura válhat például belőle, amely oxigénnel is dúsítja a levegőt, de nagyobb léptékben is alkalmazható: akár épületek homlokzatára vagy szellőztetőrendszerekbe is telepíthető egyfajta szűrőként, amely frissíti a beáramló levegőt.
Forrás
The „first man-made biological leaf” could enable humans to colonise space