-
Sándorné Szatmári: @Fejes László (nyest.hu): 52 A " „Mikor lészen jó Budában lakásom?” " Mai jelentése szerin...2025. 06. 13, 10:38 Paraszti szó
-
Sándorné Szatmári: @istentudja: 3 Az illetékes ember (akinek az illetéket befizették, mert jogosult volt arra...2025. 06. 13, 09:42 Paraszti szó
-
Sándorné Szatmári: Jelen esetben ugyan régi nyestcikkről van szó, mégis kiemelnék két, véleményem szerint fon...2025. 06. 12, 11:49 Vekerdy: piros tinta helyett felfedező út
-
Sándorné Szatmári: @mederi: 11 Kiegészítem a korábbi, mederi néven írt megjegyzésemet.. Ami a cikkben is kife...2025. 06. 05, 13:16 Falánk igék
-
nasspolya: @ganajtúrós bukta: www.reddit.com/r/linguisticshumor/s/BuJhBlK4t82025. 06. 01, 01:06 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Mostanában egyre gyakrabban használja a média a „szúnyogirtás” helyett a „szúnyoggyérítés” szót. Mi lehet ennek a szóhasználati változásnak az oka? Másfajta eljárást takar az új kifejezés vagy egyszerűen környezettudatosabbá válik a nyelvhasználat?
A nyári hónapok részben a gyilkolás jegyében telnek: a két fő közellenség a szúnyog és a parlagfű. Előbbit országosan megszervezett akciók keretében irtják, utóbbival kapcsolatosan a lakosságnak is van irtási kötelezettsége. Környezettudatos emberként azonban csodálkozhatunk a szóhasználat (irtás) által sugalmazott eszmén: az embernek nem lehet célja, hogy valamely növény- vagy állatfajt kiirtsa. A biodiverzitás érték, annak megőrzése az ember felelőssége. A biodiverzitáshoz pedig a szúnyog és a parlagfű is hozzátartozik...
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az utóbbi hetekben – talán épp a fentiekből adódóan – mind többször lehet hallani a médiában a szúnyoggyérítés kifejezést. Korábban egységesen szúnyogirtásról beszéltek a tévében, írtak az újságban. Míg a Google a szúnyogirtás kifejezésre 132000 találatot ad, a szúnyoggyérítés is elég elterjedtnek mondható 53900 Google-találattal. A parlagfűvel kapcsolatosan azonban már mások az arányok: a parlagfűirtás kifejezésre 12200 találatot kapunk, míg a parlagfűgyérítésre (különírva: parlagfű gyérítés) összesen csak ötöt. Egy szúnyogirtással (vagyis szúnyoggyérítéssel) foglalkozó cég oldalán javaslatként még a szúnyogritkítást találjuk a drasztikus, és téves képzetet sugalmazó szúnyogirtás szó helyett. Erre azonban a Google jóval kevesebb találatot ad, mint a szúnyoggyérítésre: 342-t. (A parlagfűritkításra meg csupán két találat van.)
Kérdés, hogy ezek a kifejezések tökéletesen fedik-e egymást vagy esetleg van közöttük jelentéskülönbség? A kornyezettudat.hu oldal szerkesztőinek véleménye szerint a három kifejezés jelentése fedi egymást, de míg tudományos szempontból a ~ritkítás és a ~gyérítés utótagú összetételek a pontosabbak, addig a köznyelvben az ~irtás utótaggal elterjedtebbek ezek a kifejezések. Az irtás szó által implikált jelentés valóban nem felel meg a kifejezés tartalmának: sem a parlagfű, sem pedig a szúnyog esetében nem a fajok kipusztításáról, hanem az egyedszám csökkentéséről beszélünk.