-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A nősténypókok egyfajta „erényövvel” tartják távol a nemkívánatos partnereket – derítette ki egy nemzetközi kutatócsoport, amely a PLoS ONE folyóiratban tette közzé tanulmányát.
A kutatók az arany hálószövő pókokhoz tartozó Nephila pilipes egyedeinek párzási szokásait vizsgálták. A pók egyebek közt Japánban, Kínában, Vietnámban, Tajvanon, Szingapúrban, Indonéziában, Thaiföldön, Indiában, Pakisztánban honos, az erdőkben és kertekben élnek. A nőstények nagyok, a 30-50 millimétert is elérik, és a világ legnagyobb pókjai közé tartoznak, míg a hímek aprók, csupán 5-6 milliméteresek – olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.
A pókoknál a sperma átadása indirekt úton történik: amikor a hím kész a párzásra, egy tasakot sző, és abba helyezi ivarsejtjeit, majd a párzószervvé alakult módosult két tapogatólába, a pedipalpus segítségével „felpipettázza” a folyadékot. A párzás során a tapogató szinuszainak változtatásával a spermát a nőstény két ivarnyílása (epigynum) egyikébe fecskendezi be.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A nagytestű nőstények, amelyekből kevés van, poligámok, „kegyeikért” versengve küzd a sok apró hím, amelyek, hogy biztosítsák az apaságot, az öncsonkításra is hajlandók. A pedipalpus vége ugyanis könnyen leválik, és gyakran a nőstényben marad, tovább pumpálva a spermát, másrészt ezzel megakadályozza párját, hogy más hímekkel párosodjon.
Mostanáig azonban vajmi keveset lehetett tudni a nemkívánatos hímek távoltartásának másik mechanizmusáról, a nőstények ivarnyílásán képződő masszív kopulációs „dugókról” . Egyes kutatók szerint a párzó hím hozza létre, mások szerint a nőstény, de akadtak olyan vélemények, hogy mindkét nem egyaránt közreműködik.
A Smithsonian Nemzeti Természettudományi Múzeum, a Szlovén Tudományos és Művészeti Akadémia, valamint a Szingapúri Nemzeti Egyetem biológusai a laboratóriumi vizsgálatok során figyelték meg a nőstényeket, amelyek több hímmel is párosodtak. Mint kiderült, a párosodás során sohasem képződött kopulációs „dugó”. Ugyanakkor a több hím „zaklatásának” kitett nőstények tojásrakás idején maguk képezik az amorf anyagot, amely megszilárdulva, „erényövként” védi őket, megakadályozza a további párosodást.