-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A hím kabócák csak azért ciripelnek, mert „fülig szerelmesek”, és énekükkel kívánják felhívni magukra a nőstények figyelmét.
Miért ciripelnek a kabócák, ráadásul olyan fülsiketítően? A LiveScience tudományos hírportál szerint a zajkeltéssel távolról sem önmagukat szórakoztatják, az általuk csapott zenebonának nagyon is határozott célja van. Az internetes magazin azért járt utána a jelenségnek, mert az Egyesült Államok keleti partvidékén hamarosan felbukkannak az időszaki kabócák (magicicada). Ezek a különleges rovarok életük nagy részét a föld alatt töltik – jobbára fák gyökereiből lakmároznak –, hogy aztán tizenhárom vagy tizenhét év elteltével egyszer csak tömegestől megjelenjenek a felszínen párosodás céljából. Gyakorlatilag egy időben másznak ki a föld alól, méghozzá bizonyos térségekben és irtózatos mennyiségekben: egyes becslések szerint ezeken a helyeken számuk meghaladhatja az egymilliárdot is négyzetmérföldenként. Legföljebb öt-hat hétig élnek a felszínen.
Számuknál már csak a hangjuk nagyobb, a hártyás szárnyú és vaskos testű rovarok kórusa iszonytató zajra képes. „Döngicsélésük” nem egyszer elviselhetetlen a helybeliek számára, de a vadászó madarakat is elriasztja. Pedig a hím kabócák csak azért ciripelnek, mert „fülig szerelmesek”, és énekükkel kívánják felhívni magukra a nőstények figyelmét. Azok akár 1,6 kilométerről is meghallják a párosodásra ösztökélő szerenádot.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Hangadó készülékük a test oldalán, az első haslemezen kifejlődött finom, fehér színű, dobszerű hártyácskák sora. Egy szerelemittas hímekből álló kabócazenekar akár 100 decibeles hangerőt is tud produkálni – vagyis nagyobb zajt csap, mint egy legmagasabb teljesítményfokozatba kapcsolt fűnyíró. Érthető, ha a környéken lakók mindennek tartják a kéretlen szimfonikus koncertet, csak éppen romantikusnak nem.
A rovarzsivaj azonban estefelé, naplemente után általában elcsitul, ami egyúttal jelzi azt is, hogy a zsákmányt leső madarak szintén nyugovóra tértek. Az idén a keleti partvidék államain van a sor, hogy élvezzék az időszaki kabócák néhány hétig tartó nappali énekét. Két évvel ezelőtt a középnyugati államokban rajzottak a rovarok.