-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Úgy tűnik, a madarak konkurenciára leltek az egerekben, legalábbis az éneklés terén. Utóbbiak is dalra fakadnak ugyanis a párzási időben, derítették ki bécsi állatorvosok.
Az egerek az emberi fül számára hallhatatlanul, ultrahangon cincognak, és eközben összetett hangsorokat használnak, ha orrukba jut egy nőstény illata, azok pedig figyelik az éneket – írják a bécsi Állatorvostudományi Egyetem kutatói, Frauke Hoffmann, Kerstin Musolf és Dustin Penn a Journal of Ethology valamint a Physiology & Behavior című szaklapokban.
Meglepő módon az egérhölgyek a hangok alapján felismerik, hogy fivérük vagy más közeli hím rokonuk adja-e azokat elő, vagy egy számukra ismeretlen énekes. Az idegenek éneke láthatóan nagyobb hatással van rájuk. Ezen kívül arra is rájöttek a kutatók, hogy a laboratóriumi egerek repertoárja jóval kisebb, mint a szabadon élő házi egereké. A magas frekvenciákon jóval kevesebb hangot tartalmaz az énekük.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Azt még nem vizsgálták, hogy a legbonyolultabb dalok előadói érik-e el a legnagyobb párzási sikereket, ahogy a madaraknál tapasztalható – írja a Die Welt című német lap internetes kiadása.
A szabadon élő házi egerek és laboratóriumi rokonaik közti különbség izgalmas lehet az antropológusok számára is. Az emberi nyelv nyitját kutatva ugyanis már évekkel ezelőtt beültették laboratóriumi egereknek azokat a géneket, amelyek nélkülözhetetlenek az emberi beszédfejődéshez. Természetesen az egerek ezt követően sem tudtak a kutatókkal beszélni. Lehetséges, hogy a tehetségtelen laboratóriumi egerek helyett a változatosabban éneklő vadon élő fajtársaikkal kellett volna próbálkozni – jegyezte meg a német lap.