Nemrégiben – olvasónk kérdésére válaszolva – áttekintettük, hogy milyen fő szabályok szerint írunk egy idegen (eredetű) kifejezést a magyar kiejtés szerint, azaz fonetikusan, és mikor ragaszkodunk az eredeti írásmódhoz. Akkor azt tapasztaltuk, hogy korántsem egyszerű annak az eldöntése, hogy valami „meghonosodott-e” a magyarban, illetve, hogy „általános használatúnak” tekinthető-e.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Azt azonban még nem idéztük fel, hogy a fonetikus átírásnak is vannak bizonyos szabályai. A magyar helyesírás szabályai (AkH.) a 204. szabálypontban a következőket szögezi le.

• Ha a ch betűkapcsolatot [h]-nak ejtjük, akkor megtartjuk az írásban – például: jacht, technika, mechanika.

Ebből az óvatlan helyesíró akár azt a következtetést is levonhatja, hogy ha a ch más hangot jelöl, akkor átírjuk: nem machó, hanem macsó; nem chili, hanem csili; nem chip, hanem csip. Erről persze a szabályzat nem szól!

• A [ksz]-nek ejtett x-et is általában meghagyjuk – például expressz, oxigén, szex. Ugyanakkor a [gz] ejtésű x-et többnyire átírjuk: egzotikus, egzakt, egzisztencia; ritkán megtartjuk: exegézis.

A szabályból kiemeltük az elbizonytalanító tényezőket. Végül a qu átírására vonatkozó szabályt szó szerint közöljük:

Az eredeti qu betűegyüttes helyett mindig kv betűkapcsolatot írunk: akvárium, antikvárium stb.

(AkH. 204.; a kiemelés tőlünk származik)

Pirossal aláhúznánk!
(Forrás: galeria.vezess.hu)

Mindebből pedig az is következik, hogy az aquapark, bármilyen hőség van is, helytelen! – Feltéve, hogy az átvétel „meghonosodott” és „általános használatú”. Az Osiris Kiadó helyesírás-kézikönyvében szerepel is: akvapark. Ha bizonytalanok vagyunk, és nem akarunk hibázni, menjünk inkább strandra – legalábbis írásban.