-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A kutatók becslései szerint a felnőtt korára elhízott másfél millió brit nem hízott volna el, ha gyerekként nem csúfolják.
Az iskolatársak csúfolódásának, piszkálódásának hatása évtizedekig hatással van az áldozat testi egészségére: 50 százalékkal növeli annak az esélyét, hogy 45 éves korára elhízott legyen – derült ki a londoni King’s College hosszú távú, nagyszabású kutatásából. Korábbi kutatások a depresszió, a szorongás és az öngyilkos gondolatok kockázatának fokozódásával hozták összefüggésbe az iskolai piszkálódást, a King’s College vizsgálata az első, amely a szervezetben okozott károkat kutatta – tudósított a The Daily Telegraph online kiadása.
A kutatók becslései szerint a felnőtt korára elhízott 12 millió brit legalább 12 százaléka nem járt volna így, ha gyerekként nem csúfolják.
„Le kell számolni azzal a vélekedéssel, hogy a csúfolódás elfogadható dolog, része a gyerekkornak. Ugyan több értékes iskolai program igyekszik megelőzni a piszkálódást, úgy tűnik, az áldozatokat és kínjaikat elhanyagoljuk” – mutatott rá Louis Arseneault, a kutatás egyik vezetője, a King’s College pszichiátriai, pszichológiai és idegtudományi intézetének munkatársa.
Úgy vélték, a brit gyerekek akár ötöde is csúfolódás tárgya lehet. Arseneault szerint Nagy-Britanniára különösen jellemző, hogy a gyerekkori piszkálódást a felnőtté válás ártalmatlan velejárójának tartják.
A kutatást több mint 7 ezer, 1958-ban született ember adataival végezték. Olyanok vettek részt a vizsgálatban, akiknek szülei tudtak információval szolgálni arról, hogy csúfolták-e rendszeresen gyereküket 7, valamint 11 éves korában. A vérben lévő, gyulladást jelző anyagok és a testtömeg adatai a résztvevők 45 éves korából származtak. Az eredményeket esetleg befolyásoló egyéb tényezőket – társadalmi hátteret, intelligenciát, dohányzást, étrendet és testmozgást – is figyelembe vették, és miután statisztikailag korrigálták az eredményeket, azok így is szignifikánsak maradtak.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A résztvevők 28 százalékát alkalmanként, 15 százalékát gyakran csúfolták, piszkálták. A testmagasság és a testsúly arányát mutató testtömegindex (BMI) azt mutatta, a gyerekként néha vagy gyakran csúfolt nők 26 százaléka lett 45 éves korára erősen túlsúlyos. Azoknak a nőknek, akiket nem gúnyoltak, csak 19 százaléka hízott el.
Korábbi kutatások rámutattak, hogy krónikus stressz fokozza a magas kalóriatartalmú ételek utáni sóvárgást. A gyakori csúfolás traumája a hormonális egyensúlyt is felboríthatja és ez fáradtsághoz, mozgáshiányhoz vezethet, tehát az életkorhoz kapcsolódó betegségek megelőzésénél a helytelen életmód, a dohányzás, az egészségtelen étrend és a tétlenség mellett ezek gyermekkori gyökereire is figyelni kell – hangsúlyozta Andrea Danese, a tanulmány egyik szerzője.