-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Mivel a hozzászólásaidból a hozzáértők számára világos, hogy nem vagy ...2026. 01. 12, 12:27 Nyelvek születése és terjedése
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Szerintem az emberi nyelvek mai tudományos vizsgálata amely nyelvek összehasonl...2026. 01. 12, 12:06 Nyelvek születése és terjedése
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: 1.A gyenyiszovai embert sem lehetett kutatni addig, amíg fel nem fedez...2026. 01. 09, 09:49 Nyelvek születése és terjedése
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Ha a felfedezett és/ vagy leigázott ősnépek nyelveit vagy a fennmaradt európai ...2026. 01. 09, 08:41 Nyelvek születése és terjedése
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: Javítás: Nem "késtetés" hanem "késztetés"..2026. 01. 07, 12:59 Mi bizonyítja, hogy a magyar nyelv finnugor?
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
a posztnomád kalandozó állam Ismerjük vagy használjuk? Amikor az értelem legyőzi a nyelvtant Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Miért irtózunk attól, ha valaki végighúzza a körmeit a táblán?
Mai felgyorsult világunkban bizonyára kevesebb a klasszikus, krétás tábla az iskolákban, mint mondjuk néhány évtizeddel ezelőtt volt. Azért reméljük, mindenkinek megvan az a hang, amikor a tanár végighúzta a körmét a táblán, vagy amikor megcsikordult rajta a kréta. (Akinek nincs meg, az örüljön, és képzelje a helyébe azt a hangot, amit a tányéron megcsikorduló kés vagy villa ad ki.) Erről van szó:
A legtöbb ember ettől a hangtól megborzong, libabőrös lesz – de nem azért, mert annyira kellemes ez a hang, hanem azért, mert annyira kellemetlen. Föláll a hátunkon a szőr. De miért vagyunk ilyen érzékenyek erre a hangra? Mi benne annyira kellemetlen a számunkra?
Kutatók már az 1980-as években kíváncsiak voltak arra, hogy a borzasztó csikorgó hangnak melyik tartománya váltja ki belőlünk azt a bizonyos kellemetlen érzést. Egy 1986-os kísérletben a csikorgó hangnak különböző tartományait távolították el a felvételekről, majd megkérték a kísérleti alanyokat, hogy ítéljék meg, mennyiben változott a hang által kiváltott kellemetlenség: javult, nem változott vagy jobb lett. Amikor a csikorgó hang magasabb frekvenciájú tartományait távolították el, a hang a résztvevők számára ugyanolyan kellemetlen maradt. Amikor azonban a középső, illetve az alsó frekvenciatartományokba tartozó hangokat vették le, akkor a hang kevésbé volt kellemetlen.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Jóval később, 2011-ben osztrák és német kutatók újra kísérleteztek azzal, hogy mely hangok váltanak ki az emberekből leginkább averziót. Kiderült, hogy a legkellemetlenebb hangok 2000 és 4000 Hz frekvencia közé estnek; az ebbe a tartományba eső hangokat erősíti föl a fülünk a leginkább. A kísérletben 24 fő vett részt; egyikük sem volt professzionális zenész. A résztvevőket két csoportra osztották: az egyik csoportnak megmondták, hogy a hangok a táblán végighúzott köröm hangjai, a másik csoportnak pedig azt mondták, hogy a hangok egy zeneműből származnak. Minden résztvevő egy 8 hangból álló random hangsort hallgatott meg; minden hangot el kellett helyezniük egy 1-től 6-ig terjedő skálán, ahol az 1 a legkellemesebb, a 6 pedig a legkellemetlenebb hangot jelölte. A meghallgatott 8 hang mindegyike a körömcsikorgás módosított változata volt.
Ebben a kísérletben az alanyok fiziológiai reakcióit is rögzítették: a résztvevők bőrreakcióit, szívverését és légzését is vizsgálták a hangok hallgatása közben. A hangok eredetéről mit sem tudó csoport eredményeit végül összevetették azokéival, akik tisztában voltak a hangok eredetével és mibenlétével. A fiziológiai reakciókban nem találtak különbséget a két csoport eredményei között. Nem így a hangok megítélésében: a hangokat kellemetlenebbnek ítélték azok, akik tudták, hogy honnan származnak.
Ez az eredmény persze nem azt jelenti, hogy a 2000 és 4000 Hz közé eső hangok utálata csak kondicionálás eredménye volna. Minden résztvevő kellemesebbnek tartotta a hangot, amikor az ebbe a tartományba eső részét eltávolították a felvételről.
Forrás













