-
ganajtúrós bukta: @Sándorné Szatmári: Nyilván nem úgy vannak bizonyítva a nyelvészeti összefüggések és törvé...2024. 11. 06, 19:49 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Persze. Csakhogy a nyelvészek a nyelvekkel foglalkoznak. Téged azért n...2024. 11. 05, 21:00 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: Érdemes elolvasni.. mersz.hu/dokumentum/matud__312 ..Tapasztalat az, ho...2024. 11. 05, 20:38 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
ganajtúrós bukta: @Sándorné Szatmári: Itt tudsz blogot indítani: blog.hu Azt hiszem ha jól megy fizetnek is ...2024. 11. 04, 11:35 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Neked csak az kell, hogy ideöntsd a mantráidat. Idézel egy mondatot, a...2024. 11. 02, 21:51 Hat tévhit a magyar nyelvről
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Miért irtózunk attól, ha valaki végighúzza a körmeit a táblán?
Mai felgyorsult világunkban bizonyára kevesebb a klasszikus, krétás tábla az iskolákban, mint mondjuk néhány évtizeddel ezelőtt volt. Azért reméljük, mindenkinek megvan az a hang, amikor a tanár végighúzta a körmét a táblán, vagy amikor megcsikordult rajta a kréta. (Akinek nincs meg, az örüljön, és képzelje a helyébe azt a hangot, amit a tányéron megcsikorduló kés vagy villa ad ki.) Erről van szó:
A legtöbb ember ettől a hangtól megborzong, libabőrös lesz – de nem azért, mert annyira kellemes ez a hang, hanem azért, mert annyira kellemetlen. Föláll a hátunkon a szőr. De miért vagyunk ilyen érzékenyek erre a hangra? Mi benne annyira kellemetlen a számunkra?
Kutatók már az 1980-as években kíváncsiak voltak arra, hogy a borzasztó csikorgó hangnak melyik tartománya váltja ki belőlünk azt a bizonyos kellemetlen érzést. Egy 1986-os kísérletben a csikorgó hangnak különböző tartományait távolították el a felvételekről, majd megkérték a kísérleti alanyokat, hogy ítéljék meg, mennyiben változott a hang által kiváltott kellemetlenség: javult, nem változott vagy jobb lett. Amikor a csikorgó hang magasabb frekvenciájú tartományait távolították el, a hang a résztvevők számára ugyanolyan kellemetlen maradt. Amikor azonban a középső, illetve az alsó frekvenciatartományokba tartozó hangokat vették le, akkor a hang kevésbé volt kellemetlen.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Jóval később, 2011-ben osztrák és német kutatók újra kísérleteztek azzal, hogy mely hangok váltanak ki az emberekből leginkább averziót. Kiderült, hogy a legkellemetlenebb hangok 2000 és 4000 Hz frekvencia közé estnek; az ebbe a tartományba eső hangokat erősíti föl a fülünk a leginkább. A kísérletben 24 fő vett részt; egyikük sem volt professzionális zenész. A résztvevőket két csoportra osztották: az egyik csoportnak megmondták, hogy a hangok a táblán végighúzott köröm hangjai, a másik csoportnak pedig azt mondták, hogy a hangok egy zeneműből származnak. Minden résztvevő egy 8 hangból álló random hangsort hallgatott meg; minden hangot el kellett helyezniük egy 1-től 6-ig terjedő skálán, ahol az 1 a legkellemesebb, a 6 pedig a legkellemetlenebb hangot jelölte. A meghallgatott 8 hang mindegyike a körömcsikorgás módosított változata volt.
Ebben a kísérletben az alanyok fiziológiai reakcióit is rögzítették: a résztvevők bőrreakcióit, szívverését és légzését is vizsgálták a hangok hallgatása közben. A hangok eredetéről mit sem tudó csoport eredményeit végül összevetették azokéival, akik tisztában voltak a hangok eredetével és mibenlétével. A fiziológiai reakciókban nem találtak különbséget a két csoport eredményei között. Nem így a hangok megítélésében: a hangokat kellemetlenebbnek ítélték azok, akik tudták, hogy honnan származnak.
Ez az eredmény persze nem azt jelenti, hogy a 2000 és 4000 Hz közé eső hangok utálata csak kondicionálás eredménye volna. Minden résztvevő kellemesebbnek tartotta a hangot, amikor az ebbe a tartományba eső részét eltávolították a felvételről.
Forrás