nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • mederi: @mederi: kiegészítés A hosszú magánhangzót megháromszorozva írom: A magyar nyelvben tovább...
    2023. 02. 04, 09:06  A mi latinunk
  • mederi: @bm: Szerintem a gond a kálcium szó ajánlott leírásával és kiejtésével az, hogy nem csak a...
    2023. 02. 04, 08:18  A mi latinunk
  • bm: @rofia: Ha végigolvastad volna a cikket, bölcs maradtál volna.
    2023. 02. 04, 00:14  A mi latinunk
  • mederi: @szigetva: Az ezer évvel ezelőtti tévedés a "gy" hang írását illetően nem éppen mulandó, r...
    2023. 02. 03, 18:12  Urál‒Altaj
  • szigetva: @mederi: Abszolút tények nyilván nincsenek. A te hozzászólásaidra azonban a „jelen tudásun...
    2023. 02. 02, 10:55  Urál‒Altaj
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Élethosszig tartó tanulás

A felnőttkori önkéntes tanulásnak keretet biztosító népfőiskolai modellt és történetét mutatja be egy új kötet.

MTI | 2013. március 28.
|  

A népfőiskolai kezdeményezés európai és magyarországi történetét és a mozgalom szociológiai vetületét tárgyalja Szigeti Tóth János nemrég megjelent kötetében, amelyet elsősorban felsőoktatási tananyagnak szánt a kiadó Magyar Népfőiskolai Társaság. A népfőiskola a 19-20. században, szerepe és fejlődése a magyar művelődésben című könyvet Striker Sándor mutatta be kedden a fővárosban. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar felnőttképzési tanszékének vezetője annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a kötet alapvető tankönyvvé válik a felsőoktatásban, elsősorban a benne található egyedülálló történeti összefoglalások miatt.

Az egyetemi tanár ismertetése szerint a kötet egy jelentős nemzetközi népfőiskola-történettel kezdődik, hosszan tárgyalva a kezdeményezés bölcsőjének bizonyuló skandináv országokat, majd áttekinti a magyar mozgalom kezdeteit a két világháború között. Ezután bemutatja a fejlődésben tökéletesedő, a felnőttkori önkéntes tanulásnak keretet biztosító népfőiskolai modellt, végül pedig a magyar és nemzetköz trendeket tárgyalja a kilencvenes évekig bezárólag.

Striker Sándor a könyv legnagyobb erényeként azt a szerzői attitűdöt emelte ki, amellyel a népfőiskolai mozgalomra mindvégig a társadalmi fejlődés részeként tekint, vagyis nem pusztán egy oktatási intézményként mutatja azt be. Kiemelte, hogy a népfőiskolákat – amelyek ügyét Magyarországon a népi írók is zászlajukra tűzték, hangsúlyozva, hogy azok csak alulról jövő kezdeményezésként életképesek – az egyén mint autonóm személyiség és a társadalom kapcsolódási pontjaként láttatja a szerző. A tanszékvezető kitért arra is, hogy a könyv Szigeti Tóth Jánosnak – a kiadó Magyar Népfőiskolai Társaság elnökének – 1998-as disszertációjának rövidített változata, ezért nem tárgyalja a 21. század eredményeit, és ennek kapcsán reményének adott hangot, hogy folytatása is lesz a tankönyvnek.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X