nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • szigetva: @durek: Nem figyelsz eléggé a beszélőkre. Nagyon sokan használják már az egyalakú "a" néve...
    2020. 07. 03, 18:58  Mi is az az Uralonet?
  • durek: @aphelion: Bizonyos nyelvjárásokban pedig az "e" és az "a" is használatos mutatónévmásként...
    2020. 07. 03, 18:12  Mi is az az Uralonet?
  • mederi: Kérdés.. (Több is van, de most csak ez.) A múltidő jele a magyarban egy vagy két t. Valóba...
    2020. 07. 03, 17:55  Szótekerészeti agybukfenc
  • aphelion: @mondoga: Így van. @durek: Azokban a nyelvváltozatokban, ahol következetesen elhagyják a n...
    2020. 07. 03, 17:50  Mi is az az Uralonet?
  • durek: @szigetva: "tehát: mutató névmás = az, névelő = a." nem igaz ...tehát: mutató névmás = az,...
    2020. 07. 03, 17:19  Mi is az az Uralonet?
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Kitalált Szentendre

A legtöbbünkben élő kép a Duna-parti „mediterrán” városról szűk utcácskáival, barokk főterével korántsem olyan régi keletű és organikus fejlődés eredménye.

MTI | 2015. november 8.
|  

Több évtized után újra van állandó helytörténeti kiállítása Szentendrének. A formabontó tárlat a most közreadott várostörténeti tanulmánykötet „ikerpárjaként” nyújt vizuális betekintést a település múltjába. A helytörténetet újszerűen megközelítő Múlt a mélyben című állandó kiállítás és a magyarországi helytörténetírás gyakorlatában szokatlan megvalósítású Kép, önkép, múltkép című könyv a közelmúltból indul és visszafelé halad az időben.

Majorossy Judit, a tanulmánykötet egyik szerkesztője és a kiállítás koncepcióját kidolgozó múzeumi munkacsoport vezetője a fordított kronológiai szerkezetet indokolva elmondta: a jelenkor embere így azokkal a kérdésekkel találkozik először, amelyeket saját élettapasztalatából is jól ismer, s az időben hátrálva válnak láthatóvá a múlt egyre mélyebb rétegei. A szakember kiemelte, hogy a kiállítás hiánypótló vállalkozás, hiszen utoljára 1968-ban láthatott ilyet a közönség, átfogó helytörténeti munka pedig 1981-ben jelent meg.

A most közreadott tanulmánykötet előkészületei 2008-ban, a másik szerkesztő, Erdősi Péter szervezésében kezdődtek. Munkamódszerükkel nem a meglévő irodalom összefoglalására törekedtek, hanem új problémák, új források szemügyre vételére, miközben jelentős kutatásokat sikerült elvégezni, egyes résztémákban pedig hiánypótló alapkutatások, komoly forrásfeltáró munka valósult meg – idézte fel Majorossy. Hozzátette: az elbeszélés módjául a település önértelmezését, önképét, arculatát választotta, s Szentendre történetében a 20. század az a szakasz, amely mai társadalmának, önképének meghatározó időszaka volt.

A kötet indításaként Kende Tamás történész a Kádár-korszaktól a 19. század utolsó harmadáig tekinti át a város múltját, és azt vizsgálja, hogyan valósult meg a kisváros idegenforgalmi központtá fejlesztése a Kádár-korszakban. A legtöbbünkben élő kép a Duna-parti „mediterrán” városról szűk utcácskáival, barokk főterével – ami mára a vizuális és a nyelvi közhellyé válás veszélyét hordozza – korántsem olyan régi keletű és organikus fejlődés eredménye. A mai Szentendre „egy vizualitásba történt nagyberuházással” kezdődött a 1920-as években – mondta Majorossy.

A szerkesztő ismertetése szerint a tanulmánykötetben mozaikszerűen bontakozik ki egy átfogó történeti kép, amely az első írásos említéstől, az Árpád-kor elejétől az 1980-as évtizedig, tehát a rendszerváltás ellőttig jut el. A könyv szerves részét képezi a függelék, melyben többek között eddig soha nem publikált térképgyűjtemény, válogatott bibliográfia található, de fontos eleme a belvárosi házak történetét bemutató egység is.

Majorossy Judit az új állandó kiállítást jellemezve úgy fogalmazott: a tárlat egy-egy fontos mozzanatra irányítja rá a figyelmet, így a tematikus egységek felvillantják a 20. századi Szentendrét, a soknemzetiségű vagy a kereskedő várost. A szakember hangsúlyozta: akárcsak a tanulmánykötetben, a kiállításon is reflektorfénybe kerül a település szerb múltja, amely bár közismert, sokszor csak a felszínt érinti, pedig Szentendre szerb nemzeti emlékezethelynek nevezhető, s kitüntetett pontként szerepel a szerb nemzeti történelem térképén. A város legújabb tárlatán digitális eszközök, köztük „beszélő fiókok”, interaktív táblák és térképek segítik a látogatókat a tájékozódásban, emellett hangzó- és videoanyagok teszik átélhetőbbé és személyesebbé a múltat.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X