-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A legtöbbünkben élő kép a Duna-parti „mediterrán” városról szűk utcácskáival, barokk főterével korántsem olyan régi keletű és organikus fejlődés eredménye.
Több évtized után újra van állandó helytörténeti kiállítása Szentendrének. A formabontó tárlat a most közreadott várostörténeti tanulmánykötet „ikerpárjaként” nyújt vizuális betekintést a település múltjába. A helytörténetet újszerűen megközelítő Múlt a mélyben című állandó kiállítás és a magyarországi helytörténetírás gyakorlatában szokatlan megvalósítású Kép, önkép, múltkép című könyv a közelmúltból indul és visszafelé halad az időben.
Majorossy Judit, a tanulmánykötet egyik szerkesztője és a kiállítás koncepcióját kidolgozó múzeumi munkacsoport vezetője a fordított kronológiai szerkezetet indokolva elmondta: a jelenkor embere így azokkal a kérdésekkel találkozik először, amelyeket saját élettapasztalatából is jól ismer, s az időben hátrálva válnak láthatóvá a múlt egyre mélyebb rétegei. A szakember kiemelte, hogy a kiállítás hiánypótló vállalkozás, hiszen utoljára 1968-ban láthatott ilyet a közönség, átfogó helytörténeti munka pedig 1981-ben jelent meg.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A most közreadott tanulmánykötet előkészületei 2008-ban, a másik szerkesztő, Erdősi Péter szervezésében kezdődtek. Munkamódszerükkel nem a meglévő irodalom összefoglalására törekedtek, hanem új problémák, új források szemügyre vételére, miközben jelentős kutatásokat sikerült elvégezni, egyes résztémákban pedig hiánypótló alapkutatások, komoly forrásfeltáró munka valósult meg – idézte fel Majorossy. Hozzátette: az elbeszélés módjául a település önértelmezését, önképét, arculatát választotta, s Szentendre történetében a 20. század az a szakasz, amely mai társadalmának, önképének meghatározó időszaka volt.
A kötet indításaként Kende Tamás történész a Kádár-korszaktól a 19. század utolsó harmadáig tekinti át a város múltját, és azt vizsgálja, hogyan valósult meg a kisváros idegenforgalmi központtá fejlesztése a Kádár-korszakban. A legtöbbünkben élő kép a Duna-parti „mediterrán” városról szűk utcácskáival, barokk főterével – ami mára a vizuális és a nyelvi közhellyé válás veszélyét hordozza – korántsem olyan régi keletű és organikus fejlődés eredménye. A mai Szentendre „egy vizualitásba történt nagyberuházással” kezdődött a 1920-as években – mondta Majorossy.
A szerkesztő ismertetése szerint a tanulmánykötetben mozaikszerűen bontakozik ki egy átfogó történeti kép, amely az első írásos említéstől, az Árpád-kor elejétől az 1980-as évtizedig, tehát a rendszerváltás ellőttig jut el. A könyv szerves részét képezi a függelék, melyben többek között eddig soha nem publikált térképgyűjtemény, válogatott bibliográfia található, de fontos eleme a belvárosi házak történetét bemutató egység is.
Majorossy Judit az új állandó kiállítást jellemezve úgy fogalmazott: a tárlat egy-egy fontos mozzanatra irányítja rá a figyelmet, így a tematikus egységek felvillantják a 20. századi Szentendrét, a soknemzetiségű vagy a kereskedő várost. A szakember hangsúlyozta: akárcsak a tanulmánykötetben, a kiállításon is reflektorfénybe kerül a település szerb múltja, amely bár közismert, sokszor csak a felszínt érinti, pedig Szentendre szerb nemzeti emlékezethelynek nevezhető, s kitüntetett pontként szerepel a szerb nemzeti történelem térképén. A város legújabb tárlatán digitális eszközök, köztük „beszélő fiókok”, interaktív táblák és térképek segítik a látogatókat a tájékozódásban, emellett hangzó- és videoanyagok teszik átélhetőbbé és személyesebbé a múltat.