-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: 25 "Miért pont ez a két nyelv?" Mármint az (illír-) pannon - kelta (==> a k...2024. 10. 12, 10:34 Ál- és Tudomány
-
nasspolya: @Sándorné Szatmári: Miért pont ez a két nyelv? Az illírből főleg csak tulajdonnevek és pár...2024. 10. 10, 07:37 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azért inkább a tudományos forrásokat ajánlanám: uesz.nytud.hu/index.ht...2024. 10. 06, 14:26 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 18 Kiegészítés:" Szerintem pontos magyarázatot kaphatunk a "szer" szó ...2024. 10. 06, 14:20 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A legtöbbünkben élő kép a Duna-parti „mediterrán” városról szűk utcácskáival, barokk főterével korántsem olyan régi keletű és organikus fejlődés eredménye.
Több évtized után újra van állandó helytörténeti kiállítása Szentendrének. A formabontó tárlat a most közreadott várostörténeti tanulmánykötet „ikerpárjaként” nyújt vizuális betekintést a település múltjába. A helytörténetet újszerűen megközelítő Múlt a mélyben című állandó kiállítás és a magyarországi helytörténetírás gyakorlatában szokatlan megvalósítású Kép, önkép, múltkép című könyv a közelmúltból indul és visszafelé halad az időben.
Majorossy Judit, a tanulmánykötet egyik szerkesztője és a kiállítás koncepcióját kidolgozó múzeumi munkacsoport vezetője a fordított kronológiai szerkezetet indokolva elmondta: a jelenkor embere így azokkal a kérdésekkel találkozik először, amelyeket saját élettapasztalatából is jól ismer, s az időben hátrálva válnak láthatóvá a múlt egyre mélyebb rétegei. A szakember kiemelte, hogy a kiállítás hiánypótló vállalkozás, hiszen utoljára 1968-ban láthatott ilyet a közönség, átfogó helytörténeti munka pedig 1981-ben jelent meg.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A most közreadott tanulmánykötet előkészületei 2008-ban, a másik szerkesztő, Erdősi Péter szervezésében kezdődtek. Munkamódszerükkel nem a meglévő irodalom összefoglalására törekedtek, hanem új problémák, új források szemügyre vételére, miközben jelentős kutatásokat sikerült elvégezni, egyes résztémákban pedig hiánypótló alapkutatások, komoly forrásfeltáró munka valósult meg – idézte fel Majorossy. Hozzátette: az elbeszélés módjául a település önértelmezését, önképét, arculatát választotta, s Szentendre történetében a 20. század az a szakasz, amely mai társadalmának, önképének meghatározó időszaka volt.
A kötet indításaként Kende Tamás történész a Kádár-korszaktól a 19. század utolsó harmadáig tekinti át a város múltját, és azt vizsgálja, hogyan valósult meg a kisváros idegenforgalmi központtá fejlesztése a Kádár-korszakban. A legtöbbünkben élő kép a Duna-parti „mediterrán” városról szűk utcácskáival, barokk főterével – ami mára a vizuális és a nyelvi közhellyé válás veszélyét hordozza – korántsem olyan régi keletű és organikus fejlődés eredménye. A mai Szentendre „egy vizualitásba történt nagyberuházással” kezdődött a 1920-as években – mondta Majorossy.
A szerkesztő ismertetése szerint a tanulmánykötetben mozaikszerűen bontakozik ki egy átfogó történeti kép, amely az első írásos említéstől, az Árpád-kor elejétől az 1980-as évtizedig, tehát a rendszerváltás ellőttig jut el. A könyv szerves részét képezi a függelék, melyben többek között eddig soha nem publikált térképgyűjtemény, válogatott bibliográfia található, de fontos eleme a belvárosi házak történetét bemutató egység is.
Majorossy Judit az új állandó kiállítást jellemezve úgy fogalmazott: a tárlat egy-egy fontos mozzanatra irányítja rá a figyelmet, így a tematikus egységek felvillantják a 20. századi Szentendrét, a soknemzetiségű vagy a kereskedő várost. A szakember hangsúlyozta: akárcsak a tanulmánykötetben, a kiállításon is reflektorfénybe kerül a település szerb múltja, amely bár közismert, sokszor csak a felszínt érinti, pedig Szentendre szerb nemzeti emlékezethelynek nevezhető, s kitüntetett pontként szerepel a szerb nemzeti történelem térképén. A város legújabb tárlatán digitális eszközök, köztük „beszélő fiókok”, interaktív táblák és térképek segítik a látogatókat a tájékozódásban, emellett hangzó- és videoanyagok teszik átélhetőbbé és személyesebbé a múltat.