-
szigetva: @Sándorné Szatmári: „A magyar nyelv például egy olyan nyelv, amely bár "gyökeresnyelv", mo...2026. 01. 16, 15:40 Nyelvek születése és terjedése
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Azt gondolom, hogy a tudományos vizsgálatok típusai relatívak, és kultúrákhoz k...2026. 01. 16, 08:45 Nyelvek születése és terjedése
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Hogy "mit jelent a nyelvek tudományos vizsgálata", szerintem kultúra korszakok ...2026. 01. 16, 08:43 Nyelvek születése és terjedése
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Mivel a hozzászólásaidból a hozzáértők számára világos, hogy nem vagy ...2026. 01. 12, 12:27 Nyelvek születése és terjedése
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Szerintem az emberi nyelvek mai tudományos vizsgálata amely nyelvek összehasonl...2026. 01. 12, 12:06 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
a posztnomád kalandozó állam Idegen gének az ősmagyar éjszakában Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja A honfoglaló férfi, a gender studies pedig nő Ismerjük vagy használjuk?
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
„Megnyílt a Traianus Bevásárlóközpont”, „Ma is megfeszíttetné a názáretit – exkluzív interjú Poncius Pilátussal”: ilyen és ezekhez hasonló címeket találunk a „SzemTanú” című történelemkönyvben, amely úgy elevenít meg régmúlt korokat, hogy a mai sajtó nyelvén meséli el a történelmi eseményeket.
„Lelepleződött az álcsászár”, „Kitört a Vesuvius”, „Exkluzív interjú Poncius Pilátussal”, „Naptárzavarok nyomában – tudósítónk jelenti Alexandriából”: nem, ezúttal nem arról van szó, hogy egy ásatás folyamán régészek feltárták egy ókori könyvtár eddig ismeretlen hírlapolvasó termének archívumát. Ezeket a címeket a SzemTanú – Történelem napilapstílusban című kiadvány internetes oldaláról idéztük. A könyv magát az év legszellemesebb történelmi könyveként definiálja. És ezt mi a honlapon olvasható részletek alapján csak megerősíteni tudjuk. Na de mi is pontosan a SzemTanú?
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A SzemTanúra a Pedagógiai Kávéház ötletbörzéjén hívta fel egy kolléga a figyelmünket. Ezúton is köszönjük neki!
A SzemTanú egy különleges történelemkönyv. Úgy meséli el a régmúlt korok történelmét – ezúttal i. e. 100-tól i. sz. 1500-ig –, mintha azokról egy mai napilapból értesülnénk. A stílus tehát érthető és közvetlen, a cikkek és a hírek – jó sajtótermékhez híven – úgy vannak megírva, hogy felkeltsék az olvasók érdeklődését. Ráadásul, mint egy színvonalas napilap, kellőképpen sokféle információt közöl a világról: kül- és belpolitikát, gazdasági híreket, kulturális eseményekről is beszámol, de van gasztronómiai rovata is. Mindez pedig jól befogadható, rövid szövegekkel, a mai lapokéhoz hasonlatos tipográfiai és szerkesztési megoldásokkal.
(Forrás: Wikimedia Commons / Canaan / GNU-FDL 1.2)
A könyv – az interneten elérhető részletek alapján – valóban élvezetes olvasmány lehet bárki számára. De különösen hasznos lehet az iskolákban történelemtanuláshoz és -tanításhoz. A történelem a nehéz, „magolós” tárgyakhoz tartozik; „ész nem kell hozzá, csak fenék” – szokták mondani. Főleg a régmúlt történelme silányodik sokszor adathalmazzá, évszámok, csaták és tulajdonnevek értelem nélküli sorozatává, amely úgy is felejtésre van ítélve dolgozat (vagy érettségi) után. Ez nem is csoda, hiszen annyira távoli és a miénktől annyira különböző világot kellene megértenünk vagy tanárként elképzeltetnünk, hogy sokszor bele se vágunk. A személytelenséghez, az elidegenítettséghez, a „szárazsághoz” persze hozzájárul a hagyományos történelemkönyvek szenvtelen, adatközpontú, információközlő stílusa is.
A SzemTanú – ha szakmailag megállja a helyét és nagyjából megfelel a Nemzeti alaptanterv előírásainak – megreformálhatja a történelemtanítást és -tanulást. Ráadásul az a tanár, aki elkezdi használni, két legyet üt egy csapásra: nemcsak a történelem megértéséhez hozhatja közelebb a diákjait, de a sajtónyelv elemzésén keresztül nyelvi, szerkesztési és stílusra vonatkozó megfigyeléseket is tehetnek. A kiadvány tehát valóban integráló szemléletű, tantárgyakon átívelő vállalkozásnak tűnik.
A nyest részletesebben is átrágja magát a kiadványon; ígérjük, hamarosan beszámolunk róla.
További olvasnivaló
A TanárBlog ismeretője (ebben a kiadvány történetéről is olvashatnak)













