nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Egyházi fennhatóság alá kerülő iskolák

Több mint félszáz önkormányzati iskola kerül egyházi fennhatóság alá a következő tanévtől. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatási államtitkársága szerint országosan 83 iskolát vettek át az egyházak – végleges adatokat azonban csak később tudnak szolgáltatni. A Pedagógusok Szakszervezete által elkészített megyei bontás szerint az átadási hullám az alföldi és az észak-magyarországi megyéket érintette leginkább, a Dunántúlon szinte alig jelentkezett – írja a Heti Válasz.

Edupress | 2011. augusztus 11.
|  

Az egyházi iskolák száma fél év alatt legalább negyedével gyarapodott, miközben az előző években legfeljebb hét-nyolc új egyházi fenntartású általános iskola jött létre. Magyarországon azonban kétezer állami fenntartású általános iskola van, ami azt jelenti, hogy az egyházi iskolák aránya így sem magas, tíz százalék. Az átadási folyamat felgyorsulása két tényezőre vezethető vissza. Az egyik az önkormányzatok állapota, amelyeknek pénzszűkében át kell adniuk a finanszírozást. Emellett tavaly tavasszal Semjén Zsolt és Szászfalvi László KDNP-s képviselők törvénymódosítást nyújtottak be, eszerint megszűnt a szabály, hogy az önkormányzat öt évig továbbra is köteles fizetni az átadott iskolák utáni kiegészítő hozzájárulást.

Az egyházi iskolák az államtól garantáltan megkapják a fejkvóta mellé a költségvetésük másik felét kitevő kiegészítő hozzájárulást, így finanszírozásuk könnyebben megoldható. Becslések szerint ezért évente ötmilliárd forint lehet a többletköltség, ugyanis az iskolákkal 23 ezer diák került át az egyházakhoz, és a kiegészítő hozzájárulás fejenként átlagosan évi 230 ezer forint. Ezzel egybevág az oktatási államtitkárság számítása, szerintük ugyanis 1,7 milliárd forint többletköltség jelentkezik idén szeptembertől decemberig.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium augusztus 9-ei sajtóközleményéből kiderül, hogy a normatív támogatás elmaradása miatt aggódó 12 egyház helyzete megoldódott, miután a kormány intézményeik finanszírozására december 31-ig megállapodást köt. A vonatkozó kormányhatározat alapján, a szociális intézmények finanszírozásában, az egyházi fenntartó fogalmának július 1-jétől bekövetkezett változása miatt, az egyes egyházi szociális intézményfenntartók kompenzálására a kormány 12 egyház esetében július 1. és december 31. között a továbbiakban is biztosítani kívánja szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátására az egyházi kiegészítő normatívát.

Így a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye, Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (Statusquo Ante) Hetednapi Adventista Egyház, a HIT Gyülekezete, a Keresztény Advent Közösség, Krisztusban Hívő Nazarénusok Gyülekezet, Magyar Pünkösdi Egyház, Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség, Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség, Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége, Magyarországi Metodista Egyház, Az Üdvhadsereg Szabadegyház is részesül a támogatásban.

Kákay István, az evangélikus egyház országos irodájának igazgatója a Heti Válasznak elmondta: tavaly december óta 25 önkormányzat kereste meg őket, de csak hat iskola esetében született megállapodás. „Összetett szempontrendszer szerint mérlegeltünk minden kérést. Ahol gyenge az evangélikus gyülekezet vagy nem létezik, ott nem vettünk át iskolát, mivel az egyházi oktatás célja gyülekezeteink építése, megerősítése. A falvak elöregedésének problémáját sem vehettük a nyakunkba, mivel az alacsony lélekszámú iskolákat hosszú távon nem lehet fenntartani. A legtöbb helyen arra törekedtünk, hogy pótoljuk intézményrendszerünk hiányosságait, például létrehozzunk egy új óvodát a működő iskola mellett, vagy intézményt alapítsunk azokon a településeken, ahol erős az evangélikus jelenlét” – mondta a lapnak.

Hasonló szempontok szerint jártak el a reformátusok is, a katolikus egyházban viszont nincs egységes irányelv. A Heti Válasz információi szerint Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök a terjeszkedés fő szorgalmazója, Erdő Péter esztergomi érsek viszont az óvatosság híve. Azok a polgármesterek, akik ritkán érnek el eredményt a kisegyházakhoz menekültek, például a metodistáihoz vagy a baptistákhoz. Mivel azonban az új egyházi törvény első körben ezeket nem ismerte el egyházként, az iskolák finanszírozása egyelőre kérdésessé vált.

A szeged-csanádi egyházmegye területén a zsombói és a keceli iskola ügye országos hírű volt. Mivel a település egyetlen általános iskolája a két intézmény, a tanárok és a szülők kisebbsége ellenezte az egyháznak történő átadást. A lépést végül megfelelő számú támogató hiányában nem tudták megakadályozni.

A kötelező hitoktatást egyébként felmenő rendszerben vezetik be, és lehetőséget adnak a mostani diákoknak, hogy helyette a semleges etikaórát válasszák. A borsodi Sáta iskoláját a bevallottan intézményfenntartásra létrejött Dzsaj Bhím cigány buddhista közösség fogja működtetni.

„Nem volt más választásunk: vagy iskola nélkül marad a falu, vagy csatlakozunk a Dzsaj Bhím közösséghez. A gyülekezet tavaly szeptember óta működtet egy délutáni tanodát a faluban, amit szeretnek a gyerekek, de persze marad a katolikus hitoktatás” – magyarázta Bakai Vilmosné igazgató. Az iskola levélben kért segítséget Hoffmann Rózsától, az államtitkárság azonban azt tanácsolta, tartsanak ki az új közoktatási törvény elfogadásáig, az állam majd fizetni fogja a tanárok bérét. Az igazgató elmondása szerint már nem tudtak tovább várni Orosházán az önkormányzat két iskolát és egy óvodát adott át a református és a katolikus egyháznak. A város az átadás előtt végrehajtott egy minimális létszámleépítést, és közoktatási megállapodást kötött az egyházakkal arról, hogy minden maradó tanárt továbbfoglalkoztatnak.

„Végigkísérte a folyamatot a Pedagógus Szakszervezet munkajogásza, és vigyázott arra, hogy a tanárok érdekei ne sérüljenek. Sok félelem volt a kollégákban és a szülőkben, de az egyház korrekt módon járt el, és megnyugodtak a kedélyek” – mondta el Verba Attiláné szakszervezeti titkár.

A pestszentlőrinci Hunyadi Mátyás Gimnázium tanárainak alig felét vette át az evangélikus egyház. „A szakmai minőség volt a döntő szempont, valamint a pedagógus emberi minősége és nevelési elvei. Mindenkivel együtt tudunk dolgozni, aki lojális az értékrendünkhöz” – mondta Kalina Katalin, az új igazgatóhelyettes. Mást állít az iskola egyik pedagógusa: „Az új vezetés nem kezdett órákat látogatni, nem volt kíváncsi a munkánkra. Különösen szomorúnak tartom, hogy kevéssel nyugdíj előtt állókat, gyesen lévő kismamákat és háromgyerekes anyukát is elküldtek, ami számomra nem fér össze a keresztény értékrenddel. A gyerekek által kifestett osztálytermeket fehérre meszelték, anélkül, hogy erről szóltak volna nekik” – mondta Házmán Noémi angoltanárnő.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X