-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Egyetlen atom árnyékát sikerült első ízben lefényképezni az ausztrál Griffith Egyetem tudósainak, az ötéves munka eredményeit összefoglaló tanulmány a Nature Communications című folyóiratban látott napvilágot.
Az egyetem kvantumdinamikai központjának kutatói azt próbálták kideríteni, hány atom szükséges ahhoz, hogy „észlelhető” legyen az árnyékuk. Mint kiderült, egyetlen egy is elegendő – olvasható a ScienceDaily tudományos honlapon, valamint a News.com.au ausztrál hírportálon.
„A látható fény tartományában egyetlen atomnál kisebb dolgot nem láthatunk” – magyarázta a kutatásokat irányító Dave Kielpinski professzor. Az ultramagas felbontóképességű mikroszkóppal végzett kutatásokhoz a tudósok az itterbium (Yb) atomját választották, amelyet elektromos erők segítségével tartottak helyben, majd speciális frekvenciájú fénnyel világították meg. A megvilágítás révén képződött árnyék egy detektorra vetült, amelyet digitális kamera segítségével örökítettek meg.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
„Az ultramagas felbontóképességű mikroszkóp segítségével képesek voltunk koncentrálni a képet egy kisebb területre, mint korábban. Ily módon sötétebb kép képződött, amelyet könnyebb volt meglátni” – hangsúlyozta Kielpinski professzor. Hozzátette: amennyiben a megvilágításra alkalmazott fény frekvenciáját egy milliárdod részben megváltoztatják, a kép eltűnik.
Erik Streed, a kutatócsoport tagja szerint eredményeiknek számos alkalmazása lehet, így forradalmasíthatják a kvantuminformatikát és a biomikroszkópiát.