nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • szigetva: @mondoga: Én téged érezlek arrogánsnak, de nyilván elfogult vagyok. Most mi volt a tévedés...
    2020. 07. 04, 00:04  Mi is az az Uralonet?
  • durek: @aphelion: "ö ≠ ú, á ≠ é, b ≠ p" forog-ferde-förtelem-fürdik Honnan tudja egy nyelvész, ho...
    2020. 07. 03, 22:04  Mi is az az Uralonet?
  • mondoga: @szigetva: Mit mondjak, tényleg nagyon el vagy tévedve, de itt már megszokhattuk, bármilye...
    2020. 07. 03, 21:54  Mi is az az Uralonet?
  • durek: @szigetva: Itt szerintem megint félreérthetően állítasz valamit: "DE, még ha a hagyományos...
    2020. 07. 03, 21:25  Mi is az az Uralonet?
  • durek: @szigetva: a link lemaradt. ebbe: vaciegyhazmegye.hu/video/721/Jelenits-Is...arista-eloada...
    2020. 07. 03, 21:04  Mi is az az Uralonet?
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Honnan származnak a madarak?

Egy új röpképtelen szárnyas dinoszaurusz fosszíliáinak felfedezése megkérdőjelezi a madarak evolúciójának elméletét.

MTI | 2013. február 2.
|  

Az Eosinopteryxről szóló tanulmányt a Nature Communications folyóiratban hozták nyilvánosságra brit és kínai paleontológusok. A mindössze harminc centiméteres, madárszerű szárnyas dinoszaurusz egyetlen példánya Kína észak-nyugati részén, Liaoning tartományban került elő. A paleontológusok besorolása szerint a két lábon járó tollas őshüllő a Theropoda (’szörnylábú’) dinoszauruszok alrendjébe, a Troodontidae-családba tartozik.

Az általánosan elfogadott nézetek szerint a madarak a theropoda dinoszauruszokból fejlődtek ki a kora krétakorban, 120-130 millió évvel ezelőtt – olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.

„A sokkal régebbi rétegekből előkerülő Eosinopteryx fosszília felfedezése újabb kételyeket ébreszt az iránt, hogy az Archaeopteryx, amelyet gyakran az első madárnak is neveznek, valóban kulcsfontosságú szerepet játszott-e a modern madarak evolúciójában. Leleteink tanúsága szerint a repülés eredete sokkal összetettebb történet, mint eddig hittük”  fejtegette Gareth Dyke, a Southamptoni Egyetem docense, a tanulmány társszerzője.

A fosszília vizsgálata során a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az Eosinopteryx, bár testét tollazat borította, röpképtelen volt, ehhez túl kicsi volt a szárnyak fesztávolsága. Csontozatának szerkezete sem kedvezett a repülés szempontjából optimális szárnymozgatásnak, lábujjai a talajon való közlekedéshez alkalmazkodtak, az alsó végtagjainak és farkának gyér tollazata pedig megkönnyítette a futást.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X