Mint azt Tucsni András, a színház irodalmi vezetője felidézte, az idei esztendőt Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulója alkalmából a Magyar Nyelv Évének nyilvánították. Mivel a zalaegerszegi társulat az elmúlt évadban mutatta be Shakespeare Hamlet című drámáját, amelyet elsőként Kazinczy Ferenc fordított le magyarra, az évforduló kapcsán arra vállalkoztak, hogy három magyar fordítást egyszerre állítanak színpadra.

A Hamletet – a Schröder-féle német nyelvű átdolgozás alapján – Kazinczy 1790-ben fordította le. Ezzel a darabbal szerette volna megnyitni a Kelemen László-féle társulattal a nemzet első színházát Pest-Budán, de mivel ezt „nehéznek” találták, inkább egy vígjátékot mutattak be. A Kazinczy-féle fordítás bemutatójára így csak 1793-ban Kolozsváron került sor.

A drámának az elmúlt 220 év alatt összesen 13 magyar fordítása készült, ezek közül a Hevesi Sándor Színház az 1790-es Kazinczy-, az 1865-ös Arany János- és az 1999-es Nádasdy Ádám-fordításból ad ízelítőt a közönségnek.

A kiválasztott jeleneteket – közöttük természetesen Hamlet híres monológját – mindhárom fordításban eljátsszák. Az előadást a Richard Burton 1964-es, híres broadwayi Hamlet-előadásáról készült film részletei egészítik ki. A rendhagyó produkcióban a jeleneteket Nádasdy Ádám és Tucsni András magyarázó mondatai kötik majd össze.

Bagó Bertalan az elmúlt évadban Arany János fordításában állította Zalaegerszegen színpadra a tragédiát, amelyben Hamlet szerepét Nagy Péter alakította. „A szerep adomány volt az élettől, a mostani előadást pedig azért érdemes vállalni, mert több fordítás még gazdagabbá teszi Shakespeare klasszikus művét” – fogalmazott a színművész.

Hozzátette: a beszélt szöveg megváltoztatja az előadás történetét, dinamikáját, ritmusát. Egészen más dimenziót nyit meg, ami nemcsak a beszédről, hanem az egész színházról szól. Kazinczy fordítása nem időmértékes vers, hanem egy elbeszélés, amelyben megváltozik a történet. Új szereplők jelennek meg, Hamlet nem hal meg a dráma végén. Arany János egyedülálló kifejezésmódjával olyan gazdag kapukat nyitott meg, ami leírhatatlan élmény volt, Nádasdy fordításában pedig egy másik, az értelmet kiemelő, lényegre törő sík jelenik meg – magyarázta Nagy Péter.

Tucsni András az iskolaszínházi program kapcsán kiemelte: a fiatalok ezeken az előadásokon tanulják meg, mire kell figyelni a színházban, mi az, ami igazán érdekes. A felnövekvő nemzedékkel olyan kapcsolatot kell teremteni, hogy amikor felnőnek, gazdagabb gondolkozással mehessenek színházba – hangsúlyozta a színház irodalmi vezetője.