-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A Keele Egyetem kutatói kimutatták, hogy a káromkodás segíthet a fájdalom elviselésében. Azonban ha túl sokat szitkozódunk, akkor elszáll a varázsereje.
Biztos többekkel előfordult már, hogy ráejtett a lábára valamit, vagy odacsukta a kezét valahova, vagy elrúgta a lábujját. És miközben csillagokat látott a fájdalomtól, lehozta a csillagokat az égről. Azt azonban – ellenpróba híján – már kevesebben tudhatják, hogy sokkal nagyobb fájdalmat éreztek volna, ha nem szitkozódtak volna. A Keele Egyetem pszichológusai a káromkodás és a fájdalomérzet összefüggéseit vizsgálták.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A pszichológusok számára eddig sem volt ismeretlen jelenség, hogy a káromkodás segít a fájdalommal való megbirkózásban. Dr. Richard Stephens 2009-es kísérletében az alanyoknak egy jéghideg vízzel teli lavórba kellett tartaniuk a kezüket. Kiderült, hogy a kísérlet résztvevői tovább tudták a vízben tartani a kezüket, ha közben káromkodhattak, mint akkor, ha valamilyen semleges szót ismételgettek. Tehát kiderült, hogy ha az ember átkozódik, jobban viseli a fájdalmat.
A kísérletet 2011-ben Richard Stephens és Claudia Umland megismételték; eredményeiket a rangos amerikai The Journal of Painben tették közzé. Az új kísérletben két csoportot vizsgáltak: az egyik olyan alanyokból állt, akik nem vagy csak nagyon ritkán káromkodnak (napi egy-két alkalommal); a másik csoport pedig olyanokból, akik rendszeresen vagy kifejezetten gyakran (akár napi hatvanszor is) átkozódnak.
Az új vizsgálatból kiderült, hogy a ritkán káromkodók esetében a szitkozódás valóban könnyebben elviselhetővé teszi a fájdalmat, így az alanyok tovább tudják a jéghideg vízben tartani a kezüket. Viszont azok az emberek, akik rendszeresen káromkodnak, nem kapnak védelmet a fájdalommal szemben, ők ugyanúgy teljesítenek a fájdalommal szemben, mintha nem is káromkodnának.
A jelenség magyarázata az, hogy a káromkodás érzelmi reakciókat vált ki – agressziót és dühöt –, ami ahhoz vezet, hogy a stressz (emelkedett pulzusszám, emelkedett adrenalinszint) miatt kevésbé érzékeljük a fájdalmat. Ez egy természetes formája a „küzdj vagy menekülj” reakciónak, amire evolúciósan vagyunk beprogramozva.
Úgy tűnik azonban, hogy azoknál az embereknél, akik rendszeresen káromkodnak, ez a hatás megszűnik. Úgy is mondhatjuk, hogy a sokat káromkodó emberek szervezete adaptálódik a káromkodáshoz, így az már nem váltja ki belőlük a fent leírt reakciót, így ez nem is védi meg őket a fájdalomérzettől.
Forrás