nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Gasparovic megvétózta a kisebbségi nyelvhasználati törvényt

Megvétózta a május végén elfogadott szlovákiai kisebbségi nyelvhasználati törvényt Ivan Gasparovic államfő – közölte a szlovák elnöki hivatal a honlapján szerdán.

MTI | 2011. június 15.
|  

A köztársasági elnök legfőbb kifogása a jogszabály ellen, hogy az több esetben a kisebbségi nyelveket egyenjogúsítja a szlovák államnyelvvel, illetve korlátozza az államalkotó szlovák nemzet jogait.

A törvénymódosítás most visszakerül a parlamentbe, ahol többségi szavazattal a honatyák felülvizsgálhatják az elnök vétóját. A parlament újabb ülésszaka június 28-án kezdődik, s valószínű, hogy a téma akkor napirendre kerül.

Gasparovic a kifogásait mintegy tízoldalas megjegyzésekben foglalta össze, s azt javasolja a parlamentnek, hogy a törvény egészét utasítsa el.

A törvénymódosítás értelmében az eddigi 20 százalékról a jövőben 15 százalékra csökkenne a kisebbségi nyelvhasználati küszöb Szlovákiában. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az egyes szlovákiai településeken a kisebbségi lakosság arányának elég csak a 15 százalékot elérnie ahhoz, hogy a hivatalos érintkezésekben használhassák az adott kisebbség nyelvét.

A kisebbségi nyelvhasználati küszöb csökkentése a gyakorlatban azonban csak tíz év múlva lép életbe. A parlamentben ugyanis előzőleg megszavazták azt a képviselői módosító indítványt, miszerint egy település csak akkor kerülhet fel a kétnyelvű települések listájára, ha a kisebbségi lakosok aránya a településen két egymást követő népszámlás során éri el a 15 százalékot.

Az államfő e két szabály egyikével sem ért egyet.

Ugyancsak elfogadhatatlannak tartja azt a cikkelyt, amely a közigazgatási alkalmazottak beleegyezésével engedélyezné a kisebbségi nyelvhasználatot az olyan településeken is, ahol a kisebbségi lakosság aránya nem éri el a 15 százalékot.

„Ez egyenjogúsítja a kisebbség nyelvét az államnyelvvel a Szlovák Köztársaság egész területén, ezért ezzel a kitétellel nem tudok egyetérteni, még annak ellenére sem, hogy a kisebbségi nyelvhasználat feltétele a közigazgatási szerv alkalmazottjának beleegyezése” – indokolta álláspontját Gasparovic.

A köztársasági elnöknek meggyőződése, hogy a kisebbségi jogok bővítése – úgy, ahogy azt a koalíció keresztülvitte – korlátozza az államalkotó nemzet jogait, amit az alkotmány nem enged meg.

Hasonlóan elfogadhatatlan számára, hogy a törvény engedélyezné a földrajzi nevek kisebbségi nyelvű változatainak a használatát is. Kifogása ebben az esetben is az, hogy „ez egyenjogúsítja a kisebbség nyelvét az államnyelvvel”.

A jogszabályt módosító javaslatot Rudolf Chmel emberi jogi és kisebbségügyi miniszterelnök-helyettes, a Híd magyar-szlovák párt alelnöke terjesztette a parlament elé. A kisebbségi nyelvhasználat feltételeinek javítása a Híd egyik legfőbb célkitűzése a négypárti kormánykoalícióban, amit komoly kompromisszumok árán, de végül sikerült elérnie. A koalícióban is akadtak olyan képviselők, akik nem voltak hajlandóak támogatni a szlovákiai kisebbségi jogok bővítését, mások pedig különféle feltételeket támasztottak.

Répás: visszalépés a szlovák kisebbségi nyelvtörvény módosítása

Több területen is visszalépésnek nevezte a szlovák kisebbségi nyelvtörvény közelmúltban elfogadott módosítását Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtt szerdán. A helyettes államtitkár szerint nem felel meg a szabályozás egy uniós tagállamtól elvárt, garantált jogvédelemnek.

Répás Zsuzsanna úgy fogalmazott: a kisebbségi nyelvhasználat tekintetében Szlovákia 2004-es uniós csatlakozása óta visszalépés történt. Az elfogadott módosítás nem tesz kísérletet a jogbizonytalanság feloldására, nem konkrét jogokat rögzít, hanem lehetőségeket – értékelte.

A helyettes államtitkár úgy fogalmazott: a szabályozás nem teremt jogbiztonságot a kisebbségek számára, sőt fenntartja a bizonytalanságot és a félelem légkörét.

Répás Zsuzsanna előre lépésként értékelte, hogy kérésre kétnyelven is kiadnak bizonyos okiratokat, dokumentumokat, engedélyeket, és, hogy beemelték a törvénybe a nemzetközi jogi kötelezettségeket, illetve biztosított a szóbeli ügyintézés lehetősége. Kiemelte, hogy magyar nyelvű beadványra magyar nyelvű választ kell adniuk a hatóságoknak, eltűntek az emlékművekre és sírok feliratára vonatkozó korlátozások, a kisebbségi nyelven adott település megnevezése nem csak közúton, hanem buszmegállóban, vasútállomásokon, repülőtereken is lehetségessé válik.

Mindezek azonban fakultatív lehetőségként jelennek meg és nem előírásként a törvényben – hangsúlyozta, s kitért a pénzbírság lehetőségére is, amely szintén megjelenik a szabályozásban. Ezzel elvi okokból nem értenek egyet – szögezte le a helyettes államtitkár, aki szerint a Velencei Bizottság, és az EBESZ ajánlásaival ellentétben nem rendezték az államnyelvtörvény és a kisebbségi nyelvtörvény viszonyát sem.

A helyettes államtitkár értékelése szerint a szabályozásban az államnyelv elsőbbsége jelenik meg a kisebbségi nyelvek használatával szemben. Kifogásolta, hogy a tömegtájékoztatásban továbbra is kötelező a kisebbségi adások államnyelven történő feliratozása, ez többletköltséget jelent, és gyakorlatilag az élő műsorok sugárzását lehetetlenné teszi.

Problémásnak tartotta a nyelvhasználati küszöb kérdését is, amelyet ugyan a jelenlegi 20-ról 15 százalékra mérsékelnek, de az életbe lépést kitolják tíz éves távlatba azzal, hogy két egymást követő népszámlálást vesznek figyelembe.

Bírálta az a passzust, amely a hivatásos dolgozók, egészségügyi dolgozók egymás közötti kommunikációját szabályozza, nem egyértelmű, hogy mikor minősül hivatalos kommunikációnak, nyilvános, vagy magánbeszélgetésnek. Mivel minden jelenlévő beleegyezéséhez köti a nyelvhasználatot, akár az is előfordulhat, hogy egy arra tévedő járókelő is megakadályozhatja, hogy az érintettek magyarul beszéljenek egymással – említett egy példát. Mint mondta, ez irreális, megalázó helyzeteket eredményezhet.

Szili Katalin (független) a testület alelnöke arról beszélt, hogy a módosítás enyhített ugyan a szankciókon, de továbbra is fenntartja a jogbizonytalanságot. Arra volt kíváncsi, hogy a kormány milyen lépéseket tervez ennek megszüntetése, és az európai megoldás érdekében.

Szintén a jövőben kormányzati lépéseket firtatta Szávay István jobbikos képviselő, aki szerint bíztatni kellene a felvidéki magyarokat, éljenek kivívott jogaikkal. Potápi Árpád (Fidesz) a testület elnöke önmagában rossznak nevezte a nyelvhasználati küszöböt, és nonszensznek tartotta, hogy az egészségügyi alkalmazottaknak azt kellene eldönteniük, hogy hivatalosan beszélnek vagy sem. Gondként jelölte meg, hogy a felvidéki magyar polgárok nem élnek törvény adta lehetőségeikkel.

Répás Zsuzsanna válaszában elmondta, hogy átfogó, nemzetközi jogi szempontból is megalapozott elemzést készítettek a jogszabályról, és álláspontjukat eljuttatják az EBESZ-hez és az Európa Tanácshoz is. A helyettes államtitkár hangsúlyozta: összehangolt fellépésre van szükség, aminek az alapja belpolitikai konszenzus.

Azt – a képviselői felvetésekkel összhangban – komoly problémának tartotta, hogy a felvidéki magyarok sokszor nem élnek meglévő jogaikkal sem, ennek okát a törvény szellemiségében látta.

Kalmár Ferenc (KDNP) a magyar reakciókról szólva példaként a szlovák külügyi bizottság látogatásának lemondását említette.

Kőszegi Zoltán (Fidesz) ugyanakkor azt mondta, elvárta volna, hogy erről a lépésről a külügyi bizottság egyeztessen a nemzeti összetartozás bizottságával, s nem biztos, hogy ez volt a leghelyesebb diplomáciai lépés. Ezt az utóbbi álláspontját osztotta Szili Katalin is.

Révész Máriusz (Fidesz) azt javasolta, hogy akár még a nyári szünet előtt szülessen parlamenti állásfoglalás, amely mögé meg kellene próbálni teljes konszenzust állítani.

A 150 tagú szlovák parlamentben a május 25-i szavazáskor 78 képviselő támogatta a kisebbségi nyelvhasználati törvény  módosítását, ami elég volt elfogadásához. A törvénymódosítást, amely júliusban lépne életbe, még Ivan Gasparovic államfőnek is alá kell írnia.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X