-
Sándorné Szatmári: @Fejes László (nyest.hu): 52 A " „Mikor lészen jó Budában lakásom?” " Mai jelentése szerin...2025. 06. 13, 10:38 Paraszti szó
-
Sándorné Szatmári: @istentudja: 3 Az illetékes ember (akinek az illetéket befizették, mert jogosult volt arra...2025. 06. 13, 09:42 Paraszti szó
-
Sándorné Szatmári: Jelen esetben ugyan régi nyestcikkről van szó, mégis kiemelnék két, véleményem szerint fon...2025. 06. 12, 11:49 Vekerdy: piros tinta helyett felfedező út
-
Sándorné Szatmári: @mederi: 11 Kiegészítem a korábbi, mederi néven írt megjegyzésemet.. Ami a cikkben is kife...2025. 06. 05, 13:16 Falánk igék
-
nasspolya: @ganajtúrós bukta: www.reddit.com/r/linguisticshumor/s/BuJhBlK4t82025. 06. 01, 01:06 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A hagyományos budapesti nevezetességeket és az unalomig ismert "kötelező köröket" tökéletesen figyelmen kívül hagyó városnézési útvonalat ajánlott a magyar fővárosba készülő olvasói számára a The New York Times vasárnapi utazási melléklete.
A 36 órásra tervezett program összeállítója, Evan Rail a városnézést a látogatónak péntek délután ötkor a Károly körúti Tisza cipőboltban tanácsolja elkezdeni, ahol szuvenírnek is tekinthető lábbelit vásárolhat magának a meredek budai dombok és a hosszú pesti körutak bejárásához. A szerző szerint noha a cég 19 900 forintos Klasszik modelljét annak feltűnő színei, plüss anyaga és minőségi felépítése kiemeli szinte minden közül, ami az elmúlt rendszerből származik, a „kifejezetten keleti blokkbeli hangulatú” cipőt senki sem tévesztené össze egy pár Nike-val.
A szerző, aki „Európa egyik legrégebbi titkos borvidékének” és a kiváló óvilági konyha forrásának nevezi Magyarországot, a vacsorát este fél nyolckor a Sas utcai Borkonyhában javasolja elkölteni. A szilvásváradi pisztráng vagy a párolt mangalica mellé Günzer 2009-es kadarkáját kínálja. Rail írása az este további részét a szabad ég alatt, az Ötkertben táncolva és barackpálinkát kortyolva vizionálja, a Lőrinc pap téri Palazzo Zichyben történő lefekvés előtt.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A szombat 11-től a vásárlásé lehet. Ha az utas nem talál kedvére valót az Our Style online ajánlatában, akkor butikfelfedező portyára indulhat a Dohány utcai zsinagóga, a Nemzeti Múzeum és Duna határolta négyszögben. A szerző a Black Boxra és a Eclectickre külön felhívta a figyelmet.
Az utas a budai vár alatt meghúzódó „szokatlan hidegháborús múzeumban”, a Sziklakórházban kereshet menedéket a nyári hőség elől, ahol a kommunista korszak relikviái mellett Márka üdítő is kapható. Háromkor a 200 éve született zeneszerző pesti lakását bemutató Liszt Múzeum megtekintése lehet a program.
Fél nyolckor vacsora a Vörösmarty téren található Onyxban, amely a Costes után Budapest második Michelin-csillagos étterme. A szerző nem mulasztja el megemlíteni, hogy Budapest felhördült, amikor a posztkommunista fővárosok közül elsőként Prága érte el ezt a kulináris elismerést. Az éjszaka további részét a szerző szerint a neves magyar zenészeket felléptető Anker Klubban és Blaha Lujza téri Corvintetőn érdemes eltölteni.
Elutazás előtt, vasárnap reggel 10-kor Rail szerint az utazónak a Balassi Bálint utcában található Culinaris felkeresését javasolja, ahol különleges ételek között válogathat akár helyben étkezéshez, akár útravalóul.
„A posztkommunista Európa nagy részéhez hasonlóan Budapest is a nemzetközi luxus olyan jelképeivel váltotta fel a szegény Kelet imázsát, mint a Four Seasons Hotel a Gresham palotában, vagy a drága japán Nobu lánc új étterme. Ám több térségbeli várostól eltérően, a magyar főváros legfényesebb pontjai inkább helyi eredetűek, mint importból származók” – írta Evan Rail, méltatva a magyar művészek, borászok és főszakácsok teljesítményét.