Kevesen vannak közöttünk, akik képesek olyan jól palástolni érzelmeiket, hogy azok kicsit se üljenek ki az arcukra. Az arckifejezésünk többnyire elárulja a külvilágnak, mit érzünk vagy gondolunk bizonyos dolgokról. Ám ezen kívül még befolyásolja azt is, hogyan értelmezzük az érzelmes töltetű írott üzeneteket – állapítja meg egy friss kutatás.

A vizsgálatba 40 olyan embert vontak be, akiknél egy botoxkezelés többé-kevésbé megakadályozta, hogy össze tudják ráncolni a szemöldöküket – számol be a Science Daily. Kiderítendő, hogy a rosszalló tekintet ellehetetlenítése vajon hogyan hat az írásban való érzelemkifejezés megértésére, a kísérleti alanyoknak különböző állításokat kellett elolvasniuk és értelmezniük két héttel a szépészeti beavatkozás előtt és után. Az állítások között szerepeltek dühösek („Az az erőszakos telefonos ügynök nem hagyta, hogy megegyem a vacsorámat”), szomorúak („Kinyitod az e-mail fiókodat a szülinapod reggelén, és aztán nem találsz benne semmit”), illetve boldogok („Egy pohár friss víz felüdít egy meleg nyári napon”).

A kutatás vezetője, a Wisconsin-Medison Egyetem professzora, David Havas elsősorban azt vizsgálta, milyen gyorsan tudják értelmezni a plasztikázott alanyok a fenti állításokat. Azt tapasztalta, hogy a boldog mondatok felfogása cseppet sem okozott gondot a résztvevőknek – a szomorú vagy mérges töltetű szövegek megértéséhez viszont több időre volt szükségük. Na nem jelentős különbségről van szó (1-2 másodperc), a késés azonban mégiscsak számottevő. Vagyis: az érzelemkifejezés és a nyelvértés képessége szoros kapcsolatban áll egymással.

És mire enged ez következtetni? „Régóta létezik a pszichológiában egy olyan elmélet, miszerint az arckifejezéseinket visszatükrözi ránk a külvilág. Vagyis ha mosolygunk, a világ is visszamosolyog ránk – közhely, de ez így igaz. Ez a tanulmány most viszont ennek az ellenkezőjét bizonyítja be: ha kevesebbet ráncoljuk a szemöldökünket, a világ is kevésbé tűnik szomorúnak és dühösnek” – magyarázza Havas.

A professzor szerint ez a felfedezés nagy hatással lehet a plasztikai műtétek jövőjére. „Kis különbségről van ugyan szó, de ha mondjuk lassabban reagálunk arra, amikor a másik a gondjairól mesél, az keltheti a beszélgető partnerünkben azt az érzést, hogy nem értjük, amit mondani akar”. Havas szerint ez alapvetően megkönnyítheti az életet, hiszen ha nem vesszük fel a környezetünk negatív jelzéseit, akkor tulajdonképpen boldogabbá válhatunk.

Más kérdés, hogy elveszíthetünk néhány barátot is, aki úgy érzi, nem figyelünk rá.