-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A nevetés ősi dolog, az első kommunikációs mód. A majmok is nevetnek, ahogy a kutyák és a patkányok is. A csecsemők korábban nevetnek, mint beszélnek.
Senki nem tanítja, hogyan nevessünk, egyszerűen csak megtesszük. Sokszor önkéntelenül is, meghatározott ritmusban, a beszélgetés bizonyos pontjain.
Akad tudós, aki a bevásárló központba megy megnézni, hogyan nevetnek az emberek. Ebben nincs semmi poén, elvégre a nevetés komoly tudományos téma, amelyet a kutatók még mindig tanulmányoznak.
Nevethetünk egy április 1-jei, bolondok napján történt ugratáson is. Ám Robert Provine baltimore-i idegkutató szerint – aki évtizedekig tanulmányozta a nevetést – meglepő módon a nevetésnek csak 10-15 százaléka fakad abból, hogy valaki tréfálkozik. A nevetés túlnyomórészt szociális, társasági gesztus, kevésbé egy vicc kiváltotta reakció. „A nevetés mindenekelőtt társas dolog, a nevetés megkíván egy másik embert” – húzza alá Provine.
A kutató, aki a Marylandi Egyetem munkatársa, egészen az alapokig vezette vissza a nevetést. „Minden nyelvcsoport alapvetően ugyanúgy, – ha-ha-ha-val – nevet. Akár mandarin nyelven, akár franciául, akár angolul beszélsz, mindenki megérti... Az agyunkban van egy mintázatalkotó, amely létrehozza ezeket a hangokat” – magyarázza. Minden egyes „ha” nagyjából a másodperc 15-öd részéig tart, és egyötöd másodpercenként ismétlődik. Maga a nevetés összességében ennél gyorsabb vagy lassabb, és inkább lihegésnek, zihálásnak hangzik – vagy valami másnak.
„A süket emberek úgy nevetnek, hogy nem hallanak, a mobilozó emberek pedig úgy, hogy nem látnak, ami azt illusztrálja, hogy a nevetés nem valamely érzékeléstől függ, hanem a szociális kölcsönhatástól” – állítja Provine, a Laughter: A Scientific Investigation (A nevetés tudományos vizsgálata) című könyv szerzője.
„Élvezet, az élettel való pozitív elkötelezettség kifejeződése. És mélyen szociális” – értékeli a nevetést Jaak Panksepp pszichológus professzor. Mint hozzáfűzi, ráadásul nemcsak emberi, hanem például a csimpánzok is nevetnek egymáson, sőt akkor is, ha egyikük úgy tesz, mintha csiklandozná őket.
„Szerintem a színlelt csiklandozás a legősibb tréfa. Tényleg ősi humor” – jegyzi meg a maga részéről Provine.
Panksepp a csiklandozás hatására nevető patkányokat tanulmányozza. Videofelvételeinek tanúsága szerint az állatok újra és újra visszatérnek a kísérletet folytató kutatók kezeihez, hogy csiklandozzák még őket. Munkatársaival a Bowling Green Egyetemen azt tanulmányozza, hogy mi zajlik a kísérleti patkányok agyában nevetés közben.
Jeffrey Burgdorf, az Illinois állambeli Északnyugati Egyetem biomérnöke azt állapította meg, hogy a nevetés egy olyan inzulinszerű növekedési faktor termelődését segítette elő a patkányokban, amely antidepresszánsként és szorongásoldóként viselkedik. Úgy véli, ugyanez történhet az embereknél is.
Margaret Stuber, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) pszichiátere azonban nem talált közvetlen előnyt önmagában a nevetésben, bár arra a következtetésre jutott, hogy a gondolatok elterelése és a hangulat javítása jót tett a pácienseknek.
A szakemberek szerint nehéz elkülöníteni a nevetést a jó érzésektől, ám vannak, akik szerint ez nem is számít, elég, ha jól érezzük magunkat miközben nevetünk.
A nevetést kutató tudósok mindenesetre kénytelenek komolynak látszani, ha pénzt akarnak szerezni vizsgálataikra. – A nevetésre mint olyanra nincs kutatási támogatás – ismeri el Panksepp. Burgdorf például a nevetés szót a „pozitív érzelmi válasz” kifejezéssel helyettesíti, amikor támogatásért folyamodik.