nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Beszéd: kommunikáció, információközlés vagy manipuláció?

A nyelv eszköz, amelyet különböző célokra használhatunk. Elmesélhetjük azt, ami valójában megtörtént, de akár kitalált eseményeket is. Információt adhatunk és szerezhetünk segítségével. De veszélyes fegyver is lehet, mert a nyelvvel rávehetünk másokat, hogy akaratuk ellenére megtegyenek valamit, ami a mi céljainkat szolgálja.

Wirt Patrícia | 2012. március 14.
|  

A Szegedi Tudományegyetem bölcsészkarán hétről hétre megrendezett Érdekes nyelvészet című előadássorozat március 7-i előadását Dr. Németh T. Enikő, az Általános Nyelvészeti Tanszék docense tartotta. Az érdeklődők a Kommunikáció, információközlés, manipuláció című előadást hallgathatták meg. Az előadó először a kommunikáció fogalmát határozta meg, majd az információközlés különböző típusait vette végig. Ezután a manipuláció fajtáiról és eszközeiről volt szó. Érzékletes példákkal tette érthetővé és szórakoztatóvá a bonyolult nyelvészeti fogalmakkal teli előadást.

Megtudhattuk például, hogy az általános- és középiskolában tanultakkal ellentétben a nyelvhasználat nem egyenlő a kommunikációval, hiszen kommunikálni nem csak természetes nyelvek segítségével lehet, a természetes nyelvek pedig nem csak kommunikációra használhatók. A nyelvet ugyanis nem kizárólagosan akkor használjuk, ha másokkal kommunikálunk, hanem akkor is, ha például gondolkodunk, tanulunk vagy éppen rejtvényt fejtünk. Létezik kódhasználatot magában foglaló kommunikáció, ami lehet verbális vagy nem verbális, és kódhasználat nélküli kommunikáció is. Az előbbire számtalan példát találunk, mert általában ezt vizsgálják és tanítják az iskolákban. A kódhasználat nélküli kommunikáció megértése kicsivel nehezebb. Képzeljünk el két személyt, akik egy parkban ülnek egy padon. Az egyikük meglátja, hogy egy közös ismerősük közeledik. Előrehajol, hogy a mellette ülő is láthassa, hogy jön az ismerősük. Ebben a szituációban a padon előredőlés azt jelenti, hogy valaki jön, tehát a kommunikáció eszköze. Viszont az előredőlés önmagában nem egy kód eleme, hiszen nem csak akkor hajolhat előre valaki a padon, ha az ismerőse közeledik.

Az alapfogalmak definiálása után a közönség megnézett egy kabaréjelenetet, amelyben példákat hallhatott és láthatott a kommunikatív szándék jelzésére (a rendőr megszólítása), valamint a kommunikáció kódhasználatot magában foglaló és kódhasználat nélküli (mutatás a gumibottal) formáira is.

Információt közölni lehet kommunikációs szándék nélkül is, például úgy, ha egy több fős társaságban szeretnénk, ha valaki meghallaná azt, amit másnak mondtunk. Ilyenkor a beszélgetőpartnerünk felé volt kommunikatív és informatív szándékunk is, a harmadik személy fele viszont csak informatív. Előfordulhat információközlés információközlő szándék nélkül is, ez az elszólás. Elszóláskor véletlenül mondunk el, azaz kifecsegünk valamit, de szándéktalan információközlés az is, ha olyan személy hallja meg a mondandónkat, akinek nem lett volna szabad megtudnia az adott információt.

A nyelvvel befolyásolni is képesek vagyunk a beszélgető partnerünket. A meggyőzés esetén ez nyíltan történik, a másik fél számára nyilvánvaló a befolyásoló szándékunk. Maga dönti el, hogy megteszi-e vagy sem, amire megpróbáltuk rábeszélni. A manipuláció során viszont rejtve marad a manipulatív szándék. A manipulatív szándék tehát olyan befolyásoló szándék, amelyet a befolyásoló személy igyekszik eltitkolni.

Laci fogorvos, ezért nem mutathatjuk az arcát
Laci fogorvos, ezért nem mutathatjuk az arcát
(Forrás: Wikimedia Commons / ISAF Headquarters Public Affairs Office / C)

Verbálisan manipulálni kétféleképpen lehet: információközlésen vagy kommunikáción keresztül. Ha valaki hangosan tesz egy megjegyzést egy társaságban, amivel valakit befolyásolni akar, de nem azt a személyt, akivel épp beszélget, hanem egy másikat, akiről tudja, hogy hallja, akkor az manipuláció információközlésen keresztül. A kommunikáción keresztüli manipuláció esetében a manipuláló fél a partnerével szemtől szemben közöl egy információt, de egy másik információt eltitkol. Ezt teszik velünk gyakran a reklámok is.

Az Árvay Anett (2007) által kifejlesztett manipulációszűrő segítségével könnyen kideríthetjük, hogy egy reklám manipulálni próbál-e minket. A nyilak mentén haladva, a kérdésekre igennel vagy nemmel válaszolva megtudhatjuk azt is, hogy milyen módon manipulál az adott reklám.

Manipuláció vagy sem?
Manipuláció vagy sem?
(Forrás: Árvay Anett (2007))

A reklámok különböző stratégiákat alkalmaznak a vásárlók meggyőzésére és megtévesztésére. Lehet a propozíciók elhagyásával manipulálni, ilyen például, amikor a gyógyszerreklámok elhallgatják a mellékhatásokat. Vagy kényszerítő nyelvi elemek használatával, ilyenek például a faktív igék (pl. tud) és a határozott névelő, amelyek a dolgok igazságát és létezését feltételezik.  A reklámok gyakran alkalmaznak hibás érvelést, ahogy ebben a példában is: Az otthoni viseletre tervezett divatos papucsok biztosan támasztják, ugyanakkor gyengéden kényeztetik a lábat, hogy a következő reggelen újra frissen és pihenten induljon neki a napnak. Vajon mi lehet az összefüggés a papucs és a pihentető alvás között? A szövegen túl a reklámok képekkel is elérhetik a kívánt hatást. Figyelemfelkeltő, vagy éppen megnyugtató színekkel, szép, fiatal nőkkel, vagy idilli tájak bemutatásával.

Németh T. Enikő kivetített képes és szöveges reklámokat, amelyeken egyértelműen megjelentek a manipuláció ismertetőjegyei. Az egyik reklámban, amivel egy autót próbáltak eladni, a kép alatt apró betűkkel szedve közölték az eltitkolni kívánt információkat, de a szöveg a kivetítőn is olvashatatlanul pici volt.

Fontos megjegyezni, hogy nem csak rosszindulatú manipuláció létezik, a saját érdekében is manipulálhatunk valakit. Az orvos befolyásolni próbálja a beteget, néha a manipuláció eszközeivel élve. Az iskolában a tanulók motiválására a tanár is használhatja a manipulációt. A reklámok készítőinek viszont mindig van hátsó szándéka, konkrétan az, hogy megvegyük a terméket még akkor is, ha nincs is rá szükségünk.

Az előadássorozat következő részében Schirm Anita ad elő Manipuláció úton-útfélen címen az óriásplakátok nyelvéről. Az előadás március 14-én, szerdán 16 órától hallgatható meg a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészkarának épületében (6722 Szeged, Egyetem u. 2., 2. emelet).

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X