-
ganajtúrós bukta: @Sándorné Szatmári: "Jó esetben matematikailag alátámasztható sokféle tudományág." --> ...2025. 07. 04, 23:11 Mi bizonyítja, hogy a magyar nyelv finnugor?
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: A válaszokat a jelenlegi tudásunk alapján próbáljuk keresni. Nem a jöv...2025. 07. 04, 09:02 Mi bizonyítja, hogy a magyar nyelv finnugor?
-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: A matematika terektől, időszakoktól, kultúráktól csak annyiban függ, ho...2025. 07. 04, 08:20 Mi bizonyítja, hogy a magyar nyelv finnugor?
-
ganajtúrós bukta: @Sándorné Szatmári: "Úgy gondolom, hogy a matematikában működő, csak darabszámra építő "va...2025. 07. 03, 12:29 Mi bizonyítja, hogy a magyar nyelv finnugor?
-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: Talán a mesterséges intelligencia alkalmas lesz felvállalni a bonyolult...2025. 07. 02, 09:29 Mi bizonyítja, hogy a magyar nyelv finnugor?
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
A nyelv folyamatosan változik, de nem mindig tudjuk pontosan megmondani, mi a változás oka. Zoltán olyan kérdést tett fel házi szakértőnknek, melyre maga sem tudja a választ, s talán az egész nyelvtudomány sem. Ám a kommentekben bárki elmondhatja a véleményét...
Zoltán tette fel a következő kérdést, amit sokan mások is sokszor megkérdeztek már:
Azt vettem észre, hogy egyre divatosabb az ez miatt, az miatt kifejezések használata az emiatt, amiatt helyett. Bár tudom, hogy a nyelvészetben nem létezik „helyes” és „helytelen”, mégis úgy gondolom, hogy ezek eléggé rosszul hangzanak. Érdeklődnék, hogy honnan ered ez a nyelvi szokás, esetleg régi magyar sajátosság újraéledéséről van-e szó, vagy csak egy nyelvjárási jellemző terjedéséről.
(Forrás: Wikimedia commons / Mark Charles Langdon)
Nagyon szépen tette fel a kérdést, és jól tudja, hogy amit az emberek néha „helytelennek” neveznek, az valójában vagy
- olyan nyelvváltozathoz tartozik, amely eltér az ún. irodalmi (standard) nyelvváltozattól (tájnyelvi vagy rétegnyelvi); vagy pedig
- egy folyamatban lévő változás jellegzetessége, tehát újítás (kölcsönzés vagy belső fejlemény).
És talán a leggyakoribb eset, amit „helytelennek” szoktak bélyegezni, a kettő kombinációja: amikor a folyamatban levő változás lényege az, hogy a standard nyelvváltozat kölcsönöz kifejezést egy másik nyelvváltozatból.
Nos, kedves Zoltán, őszintén megmondom, nem tudom a választ a kérdésére. Hogy mitől indul meg (vagy mitől gyorsul fel) egy bizonyos változás, azt csak ritkán lehet megmondani. A legtöbb nyelvész úgy gondolja, hogy a nyelvi rendszerek úgy nagyjából egyensúlyban szoktak lenni, tehát belső oka nem szokott lenni a változásnak, hanem mindig valamilyen érintkezés váltja ki a változás folyamatát. (Az érintkezéshez nem kell idegen nyelv, minden nyelvnek több változata van, a beszélők lakhelye, életkora, társadalmi helyzete szerint, és ezek folyton érintkeznek egymással.) De a nyelvek nagyon bonyolult rendszerek, és ha egy apró részletben valamilyen okból megindul egy változás, az általában nagyon sok másra is kihat. Kivétel talán a teljes szavak átvétele, az nem szokott messzemenő következményekkel járni.
Én kizárnám azt a lehetőséget, hogy egy régebbi nyelvállapot újjáéledéséről lenne szó. Ilyesmi nem szokott előfordulni, különösen mivel a legtöbb magyar beszélő számára az a bizonyos korábbi nyelvállapot nem ismerős. Az az miatt, ez miatt már a 18. sz. második felében gyakran jelent meg a' miatt, e' miatt alakban, és mivel az írásmód konzervatív szokott lenni, feltehető, hogy szóban már jóval korábban szokás volt z nélkül mondani ezeket. A z-t tartalmazó alakok már a 19. században is ritkák voltak (legalábbis írásban), később pedig gyakorlatilag nem léteztek. Egy ellenpéldát találtam, 1969-ből: „És lehet, hogy éppen ez miatt lemaradok a csapattestemtõl, és bajba kerülök...” (Bertha Bulcsu, Holdkutya és kantinosnő).
Nem vagyok a magyar nyelvjárások nagy ismerője, de még nem hallottam olyan nyelvváltozatról, amelyben az az miatt, ez miatt alakokat használnák – és ha lenne ilyen, valószínűleg legalább néhány ilyen nyelvjáráshoz tartozó szöveget találnánk a Magyar Történeti Korpuszban, de nem találunk. Tehát azt a lehetőséget is kizárnám, hogy nyelvjárásból való kölcsönzésről lenne szó.
Marad az a lehetőség, hogy belső fejleményről van szó. Úgy gondolom, valaminek meg kellett változnia a köznyelvben, ami miatt az amiatt, emiatt, amellett, emellett bizonyos beszélőknek furcsán hangozhatott, ezért helyettesítették őket a z-s alakokkal. A helyettesítésnek különösebb akadálya nem volt, hiszen minden magyar beszélő felismeri, hogy az az miatt, ez miatt alakoknak ugyanaz a használatuk, mint az amiatt, emiatt alakoknak.
Éppen csak azt nem tudom, mi is változott meg, ami kiváltotta ezt a helyettesítést. Két-három tényezőt fel tudok sorolni, de hogy ezeknek van-e jelentőségük ebben a változásban, azt nem tudom.
- A mutató névmásból és névutóból vagy toldalékból álló kifejezések rendszere egy kicsit bonyolult, több tényező játszik közre az alakukban: ha toldalékról van szó, akkor mássalhangzóval kezdődő (teljes szótagot alkotó) toldalékok első mássalhangzója hosszú, és a z nem jelenik meg: ettől, abban, annál. Ha a toldalék nem alkot önálló szótakot, akkor megjelenik a z: ezt, azt, ezen, azon. Mássalhangzóval kezdődő névutók esetében nem jelenik meg a z, de nem hosszú a kezdő mássalhangzó, magánhangzóval kezdődőknél pedig megjelenik a z: aszerint, de azután. A rendszernek ez a bonyolultsága kedvez a változásoknak, de persze nem nevezhető oknak.
- Korábban is volt ezekben a szerkezetekben ingadozás, pl. akként/aként, akképpen/aképpen. Bár ez éppen a névutókat (pl. miatt, mellett) nem érintette, közrejátszhatott az emberek elbizonytalanodásában.
- A magyar névutók rendszere átalakulóban van. Fiatalkoromban még mindenki így mondta: minek az alapján, annak az alapján: ezek a szerkezetek még a birtokos szerkezetek mintájára voltak felépítve. Ma gyakoribbak a mi alapján, az/ez alapján szerkezetek, vagyis az alapján használata a névutók használatára emlékeztet. Internetes kereséssel még a mi következtében kifejezésre is több száz találatot kapunk. Ezek talán még nem névutók, de már nem is birtokos szerkezet alaptagjai. Lehetséges, hogy ennek az átmeneti osztálynak a tagjai vonzották magukhoz a miatt, mellett névutókat, és ma már ezek is kezdenek közéjük tartozni.
Remélem, a kérdés és a válasz jól illusztrálja, hogy a nyelv bonyolult rendszer, és a változásokat is igen nehéz megmagyarázni, amikor egyáltalán meg lehet.