@aphelion: Gondolom, tudod a választ. :-)

(amúgy a nyelvészektől nem szoktam :-)

@bm: Költői kérdés: Te sose kérdezel olyat, amire magad is tudod a választ?

;)

@bm: és persze tudom, hogy ő MAGA már nem tud rá reagálni... ha bántó lehet bárkinek a fenti észrevétel, akkor töröljétek e két kommentet, köszönöm.

lead: "Zoltán olyan kérdést tett fel házi szakértőnknek, melyre maga sem tudja a választ, s talán az egész nyelvtudomány sem."

mármint "MAGA" Zoltán sem? – nyilván, hát azért kérdezi.

vagy "maga" a szakértő sem? – akkor viszont nem "maga" volna...

(lehet, hogy csak átfogalmazási baki, pl. lehetett ilyen az eredeti mondat: "házi szakértőnk egy olyan kérdéssel próbál megbirkózni, amelyre maga sem tudja a választ..."

de az is lehet, hogy a "maga sem/is"-nek egy ilyen "félrecsúszott" használatáról van szó, mert ez is gyakran előfordul)

Bocsánat, most szerepelt a Facebookon a cikk újra, ezért feléleszteném, szeretném elmondani a véleményem. Szerintem az "ez/az miatt" alak nem lehet helytelen semmiképpen, mert értelmes szavakból áll és enyhén mást fejeznek ki a kifejezések. Az "emiatt" szó folyékonyabb gondolatvezetést jelent, kissé kifinomultabban hat talán, de főként hangsúlytalan esetleg a következményt hangsúlyozza. Az "ez miatt" kifejezés ellenben erősen kiemeli az okot. "Nem más miatt, hanem ez miatt."

Egyébként szerintem nálunk Felvidéken, de legalábbis a családomban inkább a külön írt változat a gyakrabban használt alak szóban, főleg ha a stílus közvetlen, bensőséges.

Kicsit kései hozzászólás.

Sokat forgolódom Magyarországon lakó külföldiek és honos kisebbségiek között. Azon anyanyelvi beszélők körében figyeltem meg az "ez miatt, az miatt" alakokat, akiknek szülei, nagyszülei között nem magyar anyanyelvű, de magyarul jól tudó rokon fordul elő. E(zen) felmenők számára (és sok nem magyar anyanyelvű magyarul jól tudó ember számára) logikusabbnak tűnik a a régies-új alak. Érdemes lenne ezirányú felmérést végezni. Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy közölük sokan, ha tudatos választás elé állítjuk őket, hibásnak minősítik az "ez-az miatt" alakokat, annak ellenére, hogy sűrűn használják a mindennapi beszéd során.

@El Mexicano: Ez azért így nem igaz.

Magyar Narancs: Mi az a nyelvérzék?

Kálmán László: Nagyon bonyolult dolog, a meghatározását az is nehezíti, hogy nincs vele kapcsolatos komoly kutatási eredmény. Alapvetően azt jelenti, hogy az ember érzékeny a nyelvi hatásokra. Tehát nem annyi, hogy az illető idegen nyelvek elsajátításában kiemelkedően tehetséges - az csak egy következménye annak, hogy az ember fogékonyabb arra, hogy akár az anyanyelvén, akár más nyelven mit hogyan fogalmaznak meg.

www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=22520

"Legalábbis saját tapasztalatom szerint, akik "ez miatt / az miatt"-oznak, azoktól én még nem hallottam "emiatt / amiatt"-ot." -- Ez sem biztos, ugynais az általunk is használta alakok kevésbé tűnnek fel... :)

@DJS: Szerintem a "nyelvérzék"-et nem erre szokták érteni (bár a nyelvészek szerint ilyen nem is létezik), hanem az idegen nyelv elsajátítására. Szociolingvisztikai nyelvváltozatok pedig mindig is léteztek, vagyis bizonyos nyelvhasználati szokások összefügghetnek a társadalmi rétegekkel, iskolázottsággal stb.

"A lényeg az, hogy a beszélő tudatosan másik kifejezést használ, mint amit egy sima oki kapcsolat megléte esetén használna. Voltaképpen bővült a szókincse."

Épp az, hogy nem tudatosan. Legalábbis saját tapasztalatom szerint, akik "ez miatt / az miatt"-oznak, azoktól én még nem hallottam "emiatt / amiatt"-ot.

@El Mexicano: szerintem a nyelvérzék nem igazán iskola függvénye. Amit az iskola közvetíthet, az maximum a sokszínű nyelvhasználat, meg az irodalmi nyelv ismerete.

Az "ez miatt" fordulatot én sem érzem egyenértékűnek az "emiatt"-tal, de épp ezért szerintem egyfajta kifinomultságot tükröz. Nyomatékosítás, vagy éppen az érthetőségre való törekvés - egyremegy. A lényeg az, hogy a beszélő tudatosan másik kifejezést használ, mint amit egy sima oki kapcsolat megléte esetén használna. Voltaképpen bővült a szókincse.

@bibi: Én könnyen ki bírom mondani, hogy "Ez mi?", de lehet, hogy helyette mégis inkább az "E mi?"-vel kéne próbálkoznom, mert az kevésbé gördülékenytelen... Nincs mese, meg kell próbálnom, mert itt vagyok negyvenegynéhány évesen, és még nem tudtam kibontakoztatni anyanyelvi képességeimet...

@tarto: Nincs az az ember (nyelvész sem!), aki egy nyelvi változásról meg tudná mondani, hogy "hasznos" volt-e vagy sem. Még utólag is értelmetlen lenne megállapítani, hogy "kellett-e nekünk" a névelő, "szegényedés"-e a -nók/-nők helyén is a -nánk/-nénk, "mit nyertünk/vesztettünk" azzal, hogy sok önálló főnévből előbb névutó lett, majd utóbb toldalékká vált, stb.

Már arra is gondoltam, hogy esetleg a nyomatékosítás szándéka áll a háttérben: 'e miatt a dolog miatt' > "_ez_ miatt". Mindenesetre ettől még nem hangzik jobban. Nem mernék rá megesküdni, hogy főleg kiktől szoktam hallani a használatát, de akitől legelőször hallottam, az éppen nem volt egy iskolázott, túlképzett egyén.

"az miatt, ez miatt".. a görcsös, nem gördulékeny beszéd tipikus jele. Bár az ember egyik fő faji tulajdonsága a beszéd, a modern világban, társadalmi szinten, valamiért alig tudjuk kibontakoztatni ezt a képességünket.

Úgy érzékelem, mintha túl toleráns lenne a cikk, illetve a válasz. És általában is, ma mintha minden változást eleve el kellene fogadni. Magam - akit a nyelvjárások különösképpen vonzanak - soha nem hallottam egyetlen "vidéki" magyar dialektusban sem a tárgyalt változatot, kizárólag pár pesti és Pest közeli ismerősömnél figyeltem fel - már évtizedekkel ezelőtt is - erre a fura hangzású `ez miatt`, `az miatt` kifejezésre. Azoknál, akik használták ezt a formát, egyúttal gyakran előfordult az `avval`, `evvel`, sőt, a határozott névelő - enyhén szólva - rendhagyó változata is (`a ajtó). Szerintem tehát nem mai keletű, és - számos befogadott nyelvi változástól eltérően - nem igazán tolerálható ez a verzió. Aki sokat olvas magyarul, annak nyelvérzékét az írók formálják többé-kevésbé helyesre, és ez képezi az etalont, ez okozza a felszisszenést, ha a fentihez hasonló torzulások terjedését észleljük. Élettapasztalatom mindemellett azt súgja, hogy nincs, ki gátat szabhatna a változásoknak, ha azok egyszer teret nyernek szóban és írásban a médiában, ma pedig különösen a világhálón.