nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Nem amerikai vagy? Nem kellesz!
Az internetes földrajzi korlátozásról

Miért érdeke az egy cégnek, hogy Magyarországon ne szolgáltasson, kinek jó az, ha egy Youtube-videót itthonról nem tudunk megnézni? Azt gondolnánk, az internet egyik nagy előnye épp az, hogy az egész világról el lehet érni, de a szabályozás egyre inkább gúzsba köt mindent...

Takács Boglárka | 2011. augusztus 31.
|  

Másodrendű netpolgárok lettünk? Egyre gyakoribb, hogy egy-egy internetes szolgáltatás Magyarországról nem hozzáférhető. Kik tehetnek minderről: a szerzői jogvédők, a szívtelen tőkések, vagy egészen mások? Mit csináljon az egyszeri felhasználó, ha nem tetszik neki a fennálló helyzet?

Kibabráltak velünk a pénzemberek?
Kibabráltak velünk a pénzemberek?
(Forrás: Wikimedia Commons / Thomas Nast)

Csak belföldről?

Ha Magyarországról internetezünk, a Spotify nevű népszerű zenei weblap ezzel a felirattal köszönt minket:

Ez csak egy példa a sokból – az interneten egyre gyakrabban ütközhetünk láthatatlan falakba, és mára már a Youtube-ot és a hasonló gigantikus tartalomszolgáltatókat is elérte ez a rendkívül idegesítő trend. De hogyan találja ki a kiszolgáló, hogy mi mint felhasználók hol vagyunk?

Minden internetre csatlakozó gép kap egy IP-cím nevű azonosítót, ami alapján nagyjából meg lehet mondani, fizikailag hol található maga a számítógép . Ezen a weblapon mi is megtekinthetjük, mi derül ki rólunk – városszinten nem feltétlenül lehet megállapítani, hova valósiak vagyunk, de az ország általában stimmel. Talán a leggyakoribb kivétel, hogy egyes multicégek saját IP-címtartománnyal rendelkeznek, így ha ilyen helyen dolgozunk és a munkahelyünkről webezünk, akkor is külföldinek látszhatunk, ha nem vagyunk azok.

Az XKCD-n megnézhetünk egy térképet arról, milyen kezdetű IP-címek melyik földrajzi területekhez vagy cégekhez tartoznak. Sajnos már kicsit régi – az elmúlt néhány évben az üres mezők szinte teljesen eltűntek, mint az a következő videóban is látszik:

A földrajzi korlátozás általában úgy működik, hogy a szolgáltatócég a neki nem tetsző IP-címtartományokat egyszerűen letiltja, így az onnan érkező kapcsolódási próbálkozások kudarcra vannak ítélve. De miért tesznek egyre többen így – az internetben nem épp az a jó, hogy mindenhonnan el lehet érni?

Szerzői lolok

A korlátozások mögött gyakran valamilyen szerzői jogi probléma áll. Már korábban is előkerült a Nyesten a BBC esete: a brit közszolgálati adó zenés rádióműsorait csak Nagy-Britannia területén lehet hallgatni. Mindez azért van így, mert a tartalomszolgáltatás jogi szabályozása még az internetes forradalom előtt született meg, és olyan közvetítési formákra találták ki, amelyeket nem lehetett az egész világon fogni. Így a BBC mint rádióállomás a zeneszámok esetében csak a belföldi sugárzás jogát vásárolja meg a jogtulajdonostól.

Hazai példát is találtunk: az Index.hu Indavideo film nevű oldala, ahol magyar filmeket nézhetünk végig, szintén szerzői jogi okok miatt csak Magyarországról elérhető.

Ezt látjuk külföldről.
Ezt látjuk külföldről.

Magyarország nem piac

A földrajzi alapú korlátozás másik oka talán még gonoszabb. A kicsi és nem túl gazdag országok nem hoznak elég nagy hasznot! Sokáig a cégek egyszerűen figyelmen kívül hagyták ezeket a régiókat – a nagyobb országok lakosainak külön kezdőlappal, testreszabott tudnivalókkal kedveskedtek, de a kisebbeket sem tiltották le. Aztán elszaladt a ló az internetes adatforgalommal: a mai felhasználók már nem csak néhány pár kilobájtos állóképet szeretnének nézegetni a weben, hanem lehetőség szerint egész filmeket HD felbontásban. A szoftverterjesztés is egyre inkább az interneten zajlik. Mindez elképesztő adatforgalommal jár, az ostor pedig a tartalomszolgáltatón csattan, hiszen neki kell fizetnie a szerverfenntartást és a forgalmi díjat. A felhasználók mindeközben nem aggódnak, hiszen ma már szinte mindenhol tudnak korlátlan forgalmú internetelérést vásárolni – ez alól épp a legfejlettebb országok a kivételek, Amerikában például egyre kevésbé korlátlan a „korlátlan” csomag.

A kisragadozó tuti tippje: ha szeretnénk nagy internetforgalmat generálni magunknak és a Youtube-nak is, akkor nézegessünk brutális versenyhajókat Texasból, HD minőségben!

Az amerikai, nyugat-európai internetezőkből rendszerint vásárlók is lesznek, ha tetszik nekik az alapesetben ingyen kínált termék. Vesznek maguknak éves PlayStation Plus előfizetést, befizetnek a Spotify extra fizetős szolgáltatásaira, és így tovább. Ha nem akarnak tejelni, akkor is legalább látják a reklámokat! Viszont a magyarországi, botswanai, vietnami internetezők (a sor tetszés szerint folytatható) vásárlóereje alacsony. Bevételt nem hoznak sem közvetlenül, sem a reklámbevételeken keresztül, csak költséget termelnek. Így mára egyre gyakoribb, hogy a cégek egyszerűen letiltják azokat az országokat, ahonnan nem várnak hasznot.

Ezt a hatást fokozza, hogy napjainkban a fogyasztók elvárják, hogy a speciális igényeiket is kielégítsék. Legyen a kezelőfelület a helyi nyelven, lehessen hazai bankkártyával fizetni, ha pedig nagy a baj, tudják belföldi zöld számon zaklatni az ügyfélszolgálatot! Amelyik cégnek erre nincsen kapacitása, az egyre gyakrabban kirekeszti a régió felhasználóit. Lehet szidni a multikat, de gyakran kényszerből cselekednek így, ugyanis különben a helyi fogyasztóvédelemmel gyűlhet meg a bajuk.

Az is dühítő, amikor nem fogadják el a kártyánkat.
Az is dühítő, amikor nem fogadják el a kártyánkat.
(Forrás: Wikimedia Commons / Elph / CC BY-SA 3.0)

Talán a legcsúnyább üzletpolitikája a last.fm online rádiónak van: ez épp a leggazdagabb régiókban ingyenes, míg máshol fizetős. A cég azzal indokolja a döntést, hogy az amerikai, brit és német felhasználókra alapozva sokkal több reklámbevételt tudnak összeszedni, így nekik önköltségi ár alatt tudják nyújtani a szolgáltatásukat.

Nemcsak mi jártunk rosszul

Magyarország kis ország, még a közép-európai régióban is vannak nála nagyobb piacok elég csak Lengyelországra gondolnunk. A hazai népesség vásárlóereje szintén nem verdesi az egeket. Ebből a két tényezőből egy is elég lenne, hogy telibe találjon minket a földrajzi korlátozás, és erre nincs is jobb példa, mint a szomszédos Ausztria. Ausztria a világ leggazdagabb országai közé tartozik, az euró pedig vergődései ellenére is jobban áll, mint a dollár. Ha pusztán a vásárlóerőről lenne szó, mindenki lelkesen szolgáltatna Ausztriában.

Igen ám, de Ausztria lakossága még a kilencmilliót sem éri el, és ebből szinte bármilyen termék esetében csak egy töredék lesz potenciális vásárló. Ennyiért gyakran még úgy sem éri meg helyi szolgáltatást indítani, hogy a német nyelvű fordítások már általában elkészültek a németországi felhasználók számára. Például ha a Microsoftnál szeretnénk független xboxos játékfejlesztőként regisztrálni, nemhogy Magyarországról, de még Ausztriából sem fogunk messzire jutni. A Microsoftnak ugyanis egyelőre nem volt elég erőforrása az osztrák jogrendre adaptálni a felhasználói szerződés szövegét, a németországi változatot pedig értelemszerűleg nem lehet egy az egyben átvenni.

Akkor most sírjunk?

Szerencsére a hasonló földrajzi korlátozások megkerülhetőek. Külföldi IP-címet a legegyszerűbben úgy szerezhetünk, ha egy külföldi közvetítőn angol eredetű szóval proxy-szerveren keresztül használjuk a webet, ezt a böngészőnkben lehet beállítani. (Lásd cikkünk végén az útmutatókat!) Sajnos az ingyenes proxy-szerverek általában lassúak és megbízhatatlanok, ráadásul nem is feltétlenül rejtik el az IP-címünket. Fel kell készülnünk arra, hogy hosszú listákat kell végigpróbálgatnunk a sikerhez. (A FoxyProxy Firefox kiegészítő weboldalán találhatunk egy jó felsorolást.) Az általunk korábban bemutatott Tor ugyan megváltoztatja az IP-címünket, de nem biztos, hogy a végeredményként kapott IP-cím pont a megfelelő régióba fog esni, sőt, a Tor túl lassú ahhoz, hogy filmet nézzünk rajta.

Neki megy a videólejátszás.
Neki megy a videólejátszás.
(Forrás: Wikimedia Commons / Beatrice Murch / CC BY 2.0)

Jóval hatékonyabb, ha vásárolunk magunknak VPN (Virtual Private Network = 'virtuális magánhálózat') hozzáférést. Ilyenkor csatlakozunk egy, a kívánt országban lévő géphez, és a továbbiakban azon keresztül zajlik az internetforgalmunk. Ezt eredetileg arra találták ki, hogy otthonról is lehessen használni a munkahelyi hálózatot, de az internetezők hamar rájöttek, hogy a földrajzi korlátok megkerülésére is jó, és ma már rengeteg kimondottan erre a célra tervezett VPN-szolgáltatás létezik. Már Magyarországon is több vállalkozás kínál amerikai vagy nyugat-európai IP-címet adó VPN-t, az alapcsomagokban 400-1000 forint körüli havidíjakkal. Sok nagy külföldi szolgáltató ad valamennyi ingyenes forgalmat kipróbálásra, de ha videókat szeretnénk nézni, az ingyenes keretet hamar le fogjuk fogyasztani...

Hasznos linkek

Proxy-listák listája (angolul)

Mi is az a VPN és hogyan működik? (magyarul)

Proxybeállítás Firefox alatt és Internet Explorer alatt (magyarul) – értelemszerűleg az általunk kívánt címet használjuk, ne a Pécsi Tudományegyetemét.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
12 prezzey 2011. szeptember 1. 18:36

@Nước mắm ngon quá!: az Amazon szállít Magyarországra (nem minden termékcsaládot, de könyveket igen), viszont nem érdemes tőlük rendelni, mert pl. Book Depository, Better World Books stb. külföldre se számol fel postaköltséget. (Az Amazon most megvette a Book Depositoryt, de ez még nem változott.)

Ebayen minden árus maga dönti el, hova szállít.

11 Fejes László (nyest.hu) 2011. augusztus 31. 15:41

@Nước mắm ngon quá!: Igen, de ekkora késés esetén az ügyfél már rég reklamál, a jó fej cég meg újraküldi a terméket, és lenyeli a veszteséget. :( Különben nyilván nem mindig mindenki lop, csak éppen a lopás lehetősége benne van a rendszerben.

10 qsoe 2011. augusztus 31. 15:34

@Nước mắm ngon quá!: Nem tudsz véletlenül német torrent oldalt is? A piratebayen és hasonlókon nem igazán van német nyelvű tartalom.

qsoe@iec.hu, csak hogy ne zaklassák a gonosz hatóságok a nyestet a posztok tartalma miatt

9 Nước mắm ngon quá! 2011. augusztus 31. 15:18

@Fejes László (nyest.hu):

Nem feltétlenül lopnak, bár saját tapasztalatomból tudnék rá példát mondani, ahogy arra is, hogy hónapokkal(!) késöbb érkezett meg egy küldemény, röviddel az után, hogy beüzemelték az új budaörsi(?) logisztikai központjukat.

8 Fejes László (nyest.hu) 2011. augusztus 31. 15:12

A postázás kissé más dolog. Mivel a Magyar Postánál gyakran tűnnek el küldemények, sok nyugati cég nem postáz Magyarországra, (de mondjuk Romániába, Ukrajnába minden további nélkül). El lehet gondolkodni rajta... (és nem az a megoldás, hogy "mer a magyar postások lopnak" más postás miért nem lop?)

7 Nước mắm ngon quá! 2011. augusztus 31. 13:30

@petercs:

Hát annyira hösöknem nem mondanám, de van valakinek jogi lelkiismeret-furdalása, amikor fájlmegosztó oldalakról tölt le valamit?

Ui. nem tölem hallottátok, és a nyest.hu szerkesztöitöl is elnézést kérek, de van egy remek honlap nyelvtanulás témában, ha még nem ismernétek: uz-translations.net/

6 El Mexicano 2011. augusztus 31. 13:30

@Nước mắm ngon quá!: Úgy tudom, hogy most már igen, bár hozzáteszem, régebben az Amazon.com sem szállított Magyarországra.

@petercs: "Ez nem más, mint egy kulturális vasfüggöny a jog mögé bújtatva, minek célja a kevés nagy tartalomszolgáltató piaci pozíciójának megerősítése és a független kultúra korlátozása" – maximálisan egyetértek.

5 Nước mắm ngon quá! 2011. augusztus 31. 13:26

@El Mexicano:

Mondjuk - anélkül, hogy komolyabban elgondolkodnék a témán - azért arcátlan a youtube.com magatartása, mert kimondatlanul mindenki tudja, hogy - legalábbis müködésük kezdetén - illegális tartalmakkal szerzett magának népszerüséget a honlap. Boldog-boldogtalan feltöltötte rá a jogvédett, de jogszerütlenül másolt tartalmakat. Azóta lehet, hogy változtak a dolgok, de youtube.com ma is inkább a szürkegazdaság oszlopos képviselöje.

Ui. Az amazon.com, ebay.com, stb. szolgáltatásai (megrendelés, kiszállítás) elérhetöek Magyarországról?

4 petercs 2011. augusztus 31. 13:05

Ez nem más, mint egy kulturális vasfüggöny a jog mögé bújtatva, minek célja a kevés nagy tartalomszolgáltató piaci pozíciójának megerősítése és a független kultúra korlátozása. Bővebben: Lawrence Lessing: Szabad kultúra mek.oszk.hu/03200/03207/html/index.htm . Azok, akik fájlmegosztókra felraknak anyagokat, a szabad kultúra hősei! Egyetértek vele: www.filmkultura.hu/2005/articles/essays/filmmasolas.hu.html

3 El Mexicano 2011. augusztus 31. 12:39

Köszönöm a cikket, úgy érzem, hogy ez az én észrevételeimre is válasz volt, amit már valahol felvetettem. Erről az egészről egyébként a következő vicc jut eszembe, melyben egy matematikus és egy "laikus" beszélget:

– Te lottózol?

– Nem, mert szinte semmi esélye nincs annak, hogy nyerek.

– Valóban, a te esélyed 0, mivel meg sem próbálod, akik viszont lottóznak, már a 0-nál biztos nagyobb valószínűséggel nyernek.

Mi is ebből a tanulság? Azzal, hogy az amerikaiak mindenkit kizárnak mindenből, még az esélyt sem adják meg a kisebb országoknak, vagyis még arra sem gondolnak, hogy lehet ott is pár "tisztességes" felhasználó.

A másik, amihez hozzászólnék, a fizetős dolog. Vajon miért nem hajlandóak fizetni a kisebb, szegényebb országokban? Nem azért, mert zsugori vagy nem törvénytisztelő emberek lennének, hanem egyszerűen azért, mert ezekben az országokban vagy eleve nincs lehetőség az internetes fizetésre, vagy olyan irracionálisan drága minden, hogy nincs az a hülye, aki fizetne érte annyit (ha pl. meg tudja úgy is oldani, hogy megkér egy ott élő ismerőst, hogy szerezze be, amit szeretne, tizede annyiért).

Konkrét példa. Szerettem volna megrendelni egy albumot Spanyolországból (nálunk nem lehet kapni, az USA-ban nem jelent meg, sőt, még Spanyolországban is csak regionálisnak számít). Becsületes emberként gondoltam, megrendelem az internetről a legnagyobb spanyol online áruházlánctól, és nem letöltöm ingyen. A lemez kb. 13 euró. Ezek után jött a feketeleves: Magyarország a postázás szempontjából a spanyoloknál "harmadik ország"-nak számít (de pl. Németország nem, amikor távolabb van), így a 13 eurós lemez postaköltsége, hogy idehozzák nekem, 30 euró. Vagyis összességében megkapnám 43 euróért azt, ami 13-ba kerül. Erre nem csodálom, hogy a becsületes ember is azt mondja, hogy "le van ejtve, akkor inkább letöltöm az interneten"...

2 Ervin 2011. augusztus 31. 12:30

ehhez talán csak ennyit tennék hozzá www.flickr.com/photos/paulmutant/4992725876/

1 Nước mắm ngon quá! 2011. augusztus 31. 12:02

A GEMA (a németországi "Artisjus") számtalan videót tett a youtube.com németországi látogatói számára elérhetetlenné, szerzöi jogokra, megállapodások hiányára hivatkozva. Holott a GEMA müködése, léte számos kritika tárgya. Nem régiben egy hackercsoport támadta meg a GEMA hivatalos honlapját:

www.html-ist-dein-freund.de/wp-content/uploads/2011/08/Gema-hacker.j

A németországi youtube.com-látogató ugyanis sokszor ezzel a képernyöképpel találkozik:

pogrzeba.net/wp-content/uploads/2011/07/Bild-1.png

Információ
X