Másodrendű netpolgárok lettünk? Egyre gyakoribb, hogy egy-egy internetes szolgáltatás Magyarországról nem hozzáférhető. Kik tehetnek minderről: a szerzői jogvédők, a szívtelen tőkések, vagy egészen mások? Mit csináljon az egyszeri felhasználó, ha nem tetszik neki a fennálló helyzet?

Kibabráltak velünk a pénzemberek?
(Forrás: Wikimedia Commons / Thomas Nast)

Csak belföldről?

Ha Magyarországról internetezünk, a Spotify nevű népszerű zenei weblap ezzel a felirattal köszönt minket:

Ez csak egy példa a sokból – az interneten egyre gyakrabban ütközhetünk láthatatlan falakba, és mára már a Youtube-ot és a hasonló gigantikus tartalomszolgáltatókat is elérte ez a rendkívül idegesítő trend. De hogyan találja ki a kiszolgáló, hogy mi mint felhasználók hol vagyunk?

Minden internetre csatlakozó gép kap egy IP-cím nevű azonosítót, ami alapján nagyjából meg lehet mondani, fizikailag hol található maga a számítógép . Ezen a weblapon mi is megtekinthetjük, mi derül ki rólunk – városszinten nem feltétlenül lehet megállapítani, hova valósiak vagyunk, de az ország általában stimmel. Talán a leggyakoribb kivétel, hogy egyes multicégek saját IP-címtartománnyal rendelkeznek, így ha ilyen helyen dolgozunk és a munkahelyünkről webezünk, akkor is külföldinek látszhatunk, ha nem vagyunk azok.

Az XKCD-n megnézhetünk egy térképet arról, milyen kezdetű IP-címek melyik földrajzi területekhez vagy cégekhez tartoznak. Sajnos már kicsit régi – az elmúlt néhány évben az üres mezők szinte teljesen eltűntek, mint az a következő videóban is látszik:

A földrajzi korlátozás általában úgy működik, hogy a szolgáltatócég a neki nem tetsző IP-címtartományokat egyszerűen letiltja, így az onnan érkező kapcsolódási próbálkozások kudarcra vannak ítélve. De miért tesznek egyre többen így – az internetben nem épp az a jó, hogy mindenhonnan el lehet érni?

Szerzői lolok

A korlátozások mögött gyakran valamilyen szerzői jogi probléma áll. Már korábban is előkerült a Nyesten a BBC esete: a brit közszolgálati adó zenés rádióműsorait csak Nagy-Britannia területén lehet hallgatni. Mindez azért van így, mert a tartalomszolgáltatás jogi szabályozása még az internetes forradalom előtt született meg, és olyan közvetítési formákra találták ki, amelyeket nem lehetett az egész világon fogni. Így a BBC mint rádióállomás a zeneszámok esetében csak a belföldi sugárzás jogát vásárolja meg a jogtulajdonostól.

Hazai példát is találtunk: az Index.hu Indavideo film nevű oldala, ahol magyar filmeket nézhetünk végig, szintén szerzői jogi okok miatt csak Magyarországról elérhető.

Ezt látjuk külföldről.

Magyarország nem piac

A földrajzi alapú korlátozás másik oka talán még gonoszabb. A kicsi és nem túl gazdag országok nem hoznak elég nagy hasznot! Sokáig a cégek egyszerűen figyelmen kívül hagyták ezeket a régiókat – a nagyobb országok lakosainak külön kezdőlappal, testreszabott tudnivalókkal kedveskedtek, de a kisebbeket sem tiltották le. Aztán elszaladt a ló az internetes adatforgalommal: a mai felhasználók már nem csak néhány pár kilobájtos állóképet szeretnének nézegetni a weben, hanem lehetőség szerint egész filmeket HD felbontásban. A szoftverterjesztés is egyre inkább az interneten zajlik. Mindez elképesztő adatforgalommal jár, az ostor pedig a tartalomszolgáltatón csattan, hiszen neki kell fizetnie a szerverfenntartást és a forgalmi díjat. A felhasználók mindeközben nem aggódnak, hiszen ma már szinte mindenhol tudnak korlátlan forgalmú internetelérést vásárolni – ez alól épp a legfejlettebb országok a kivételek, Amerikában például egyre kevésbé korlátlan a „korlátlan” csomag.

A kisragadozó tuti tippje: ha szeretnénk nagy internetforgalmat generálni magunknak és a Youtube-nak is, akkor nézegessünk brutális versenyhajókat Texasból, HD minőségben!

Az amerikai, nyugat-európai internetezőkből rendszerint vásárlók is lesznek, ha tetszik nekik az alapesetben ingyen kínált termék. Vesznek maguknak éves PlayStation Plus előfizetést, befizetnek a Spotify extra fizetős szolgáltatásaira, és így tovább. Ha nem akarnak tejelni, akkor is legalább látják a reklámokat! Viszont a magyarországi, botswanai, vietnami internetezők (a sor tetszés szerint folytatható) vásárlóereje alacsony. Bevételt nem hoznak sem közvetlenül, sem a reklámbevételeken keresztül, csak költséget termelnek. Így mára egyre gyakoribb, hogy a cégek egyszerűen letiltják azokat az országokat, ahonnan nem várnak hasznot.

Ezt a hatást fokozza, hogy napjainkban a fogyasztók elvárják, hogy a speciális igényeiket is kielégítsék. Legyen a kezelőfelület a helyi nyelven, lehessen hazai bankkártyával fizetni, ha pedig nagy a baj, tudják belföldi zöld számon zaklatni az ügyfélszolgálatot! Amelyik cégnek erre nincsen kapacitása, az egyre gyakrabban kirekeszti a régió felhasználóit. Lehet szidni a multikat, de gyakran kényszerből cselekednek így, ugyanis különben a helyi fogyasztóvédelemmel gyűlhet meg a bajuk.

Az is dühítő, amikor nem fogadják el a kártyánkat.
(Forrás: Wikimedia Commons / Elph / CC BY-SA 3.0)

Talán a legcsúnyább üzletpolitikája a last.fm online rádiónak van: ez épp a leggazdagabb régiókban ingyenes, míg máshol fizetős. A cég azzal indokolja a döntést, hogy az amerikai, brit és német felhasználókra alapozva sokkal több reklámbevételt tudnak összeszedni, így nekik önköltségi ár alatt tudják nyújtani a szolgáltatásukat.

Nemcsak mi jártunk rosszul

Magyarország kis ország, még a közép-európai régióban is vannak nála nagyobb piacok – elég csak Lengyelországra gondolnunk. A hazai népesség vásárlóereje szintén nem verdesi az egeket. Ebből a két tényezőből egy is elég lenne, hogy telibe találjon minket a földrajzi korlátozás, és erre nincs is jobb példa, mint a szomszédos Ausztria. Ausztria a világ leggazdagabb országai közé tartozik, az euró pedig vergődései ellenére is jobban áll, mint a dollár. Ha pusztán a vásárlóerőről lenne szó, mindenki lelkesen szolgáltatna Ausztriában.

Igen ám, de Ausztria lakossága még a kilencmilliót sem éri el, és ebből szinte bármilyen termék esetében csak egy töredék lesz potenciális vásárló. Ennyiért gyakran még úgy sem éri meg helyi szolgáltatást indítani, hogy a német nyelvű fordítások már általában elkészültek a németországi felhasználók számára. Például ha a Microsoftnál szeretnénk független xboxos játékfejlesztőként regisztrálni, nemhogy Magyarországról, de még Ausztriából sem fogunk messzire jutni. A Microsoftnak ugyanis egyelőre nem volt elég erőforrása az osztrák jogrendre adaptálni a felhasználói szerződés szövegét, a németországi változatot pedig értelemszerűleg nem lehet egy az egyben átvenni.

Akkor most sírjunk?

Szerencsére a hasonló földrajzi korlátozások megkerülhetőek. Külföldi IP-címet a legegyszerűbben úgy szerezhetünk, ha egy külföldi közvetítőn – angol eredetű szóval proxy-szerveren – keresztül használjuk a webet, ezt a böngészőnkben lehet beállítani. (Lásd cikkünk végén az útmutatókat!) Sajnos az ingyenes proxy-szerverek általában lassúak és megbízhatatlanok, ráadásul nem is feltétlenül rejtik el az IP-címünket. Fel kell készülnünk arra, hogy hosszú listákat kell végigpróbálgatnunk a sikerhez. (A FoxyProxy Firefox kiegészítő weboldalán találhatunk egy jó felsorolást.) Az általunk korábban bemutatott Tor ugyan megváltoztatja az IP-címünket, de nem biztos, hogy a végeredményként kapott IP-cím pont a megfelelő régióba fog esni, sőt, a Tor túl lassú ahhoz, hogy filmet nézzünk rajta.

Neki megy a videólejátszás.
(Forrás: Wikimedia Commons / Beatrice Murch / CC BY 2.0)

Jóval hatékonyabb, ha vásárolunk magunknak VPN (Virtual Private Network = 'virtuális magánhálózat') hozzáférést. Ilyenkor csatlakozunk egy, a kívánt országban lévő géphez, és a továbbiakban azon keresztül zajlik az internetforgalmunk. Ezt eredetileg arra találták ki, hogy otthonról is lehessen használni a munkahelyi hálózatot, de az internetezők hamar rájöttek, hogy a földrajzi korlátok megkerülésére is jó, és ma már rengeteg kimondottan erre a célra tervezett VPN-szolgáltatás létezik. Már Magyarországon is több vállalkozás kínál amerikai vagy nyugat-európai IP-címet adó VPN-t, az alapcsomagokban 400-1000 forint körüli havidíjakkal. Sok nagy külföldi szolgáltató ad valamennyi ingyenes forgalmat kipróbálásra, de ha videókat szeretnénk nézni, az ingyenes keretet hamar le fogjuk fogyasztani...

Hasznos linkek

Proxy-listák listája (angolul)

Mi is az a VPN és hogyan működik? (magyarul)

Proxybeállítás Firefox alatt és Internet Explorer alatt (magyarul) – értelemszerűleg az általunk kívánt címet használjuk, ne a Pécsi Tudományegyetemét.