nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A fura hagyma
Névtelenül az interneten

Mindegy, kitől szeretné kilétét titokban tartani: főnökétől, házastársától vagy valamely erőszakszervezettől. A Tor segít, csak ne keverjük össze a névtelenséget a titkossággal! A Nyest rövid anonimitási útmutatója, vérfagylaló extrával: vízágyú a lángszóró ellen.

Takács Boglárka | 2011. április 6.
|  

Bármilyen helyzetben előfordulhat, hogy névtelenek szeretnénk maradni. Tarthatunk politikai üldöztetéstől, félhetünk attól, hogy főnökünknek nem tetszik a magánvéleményünk, vagy épp bújkálhatunk féltékeny  házastársunk elől. Hiába regisztrálunk magunknak új, titkos felhasználónevet, attól még a számítógépünk azonosítója, az úgynevezett IP-címünk ugyanaz marad. Ha internetkávézóba megyünk, valószínűleg az is a környékünkön található, és ezzel ha nem is leszünk teljesen beazonosíthatóak, azért leszűkíthetik a kört. Ha teljesen biztosak akarunk lenni abban, hogy akaratunkon kívül semmi sem szivárog ki kilétünkről, használjuk a Tort!

Egyiptomi tüntető. Miattuk gyorsult a Tor
Egyiptomi tüntető. Miattuk gyorsult a Tor
(Forrás: Flickr / Jonathan Rashad)

Maradjunk névtelenek!

Mielőtt bármibe belekezdenénk, le kell szögezni, hogy a névtelenség és a titkosítás nem ugyanaz. Lehet az üzenetünk titkosított, de a személyünk ismert, de a fordítottja is igaz. Ezt azért is kell hangsúlyozni, mert különböző programokat, eljárásokat használhatunk a két különböző célra: lehet, hogy az üzenetünk forrása rejtett marad, de az még nem jelenti azt, hogy ha menet közben elcsípi valaki, ne tudná elolvasni. Most a titkosításról nem lesz szó, csak egy későbbi alkalommal; feltételezzük, hogy a mondanivalónkat szeretnénk megosztani a világgal, mondjuk tüntetést szeretnénk szervezni.

Londoni rohamrendőr bevetésen
Londoni rohamrendőr bevetésen
(Forrás: Wikimedia commons / Hozinja)

A jelenleg legbevettebb anonimizáló rendszer a Tor, ez a The Onion Router (Hagyma útválasztó) rövidítése – a furcsa név a rendszer belső, hagymahéjakra hasonlító szerkezetére utal. A használatához telepítenünk kell egy kliensprogramot a számítógépünkre. Ha hordozható megoldást szeretnénk, van olyan változat is, amit elég felmásolni egy pendrive-ra, és tartalmaz egy előre beállított Firefox webböngészőt; így akár egy internetkávézóból is használhatjuk különösebb előkészületek nélkül. Mindenki válassza ki a saját operációs rendszerének és ízlésének megfelelő változatot, a telepítés egyszerű, a szoftver pedig ingyenes.

A következő videóban megnézhetjük, hogyan kell üzembe helyezni és használni a Tor + böngésző + Pidgin chatprogram kombinációt Windows alatt (angol narráció, de minden fontosat láthatunk a képen is):

Mint a videóban is láthattuk, ha le akarjuk ellenőrizni, hogy a telepítés és a bekapcsolás után valóban működik-e a Tor, ez a weboldal megmondja. Azonban nem elég a Tort felrakni, és igény szerint bekapcsolni: meg kell változtatnunk a szokásainkat is, mert a leggyengébb láncszem ezúttal is az ember. Érdemes letiltani a sütiket, a Flashet, Javát, JavaScriptet, mindent, amire nincs feltétlenül szükségünk, mert a legváratlanabb webes szolgáltatások képesek kiadni az IP-címünket. Persze ez kényelmetlen lehet, de valamit valamiért! Ha nagyon biztosra akarunk menni, érdemes egy külön böngészőt használni az anonim netezésre, így nem kell folyamatosan váltogatnunk a kétféle beállítás között. A technikai rész mellett egyebekre is figyeljünk: például ha mindig napközben küldjük el anonim üzeneteinket, akkor mások kitalálhatják, hogy melyik időzónában tartózkodunk.

Csigabiga, gyere ki

A Tor nem a sebességéről híres, habár az utóbbi időben nagyot gyorsult, valószínűleg azért, mert az észak-afrikai forradalmaknak köszönhetően felértékelődött a szerepe, és egyre többen üzemeltetnek csomópontot. (A hivatalos oldalon nézegethetjük a statisztikákat.) Azért nem ezen a hálózaton keresztül fogunk zökkenésmentesen videót nézni, és nem is erre való. Ez úton is megkérjük olvasóinkat, hogy ne használják a Tort nagyméretű állományok letöltésére – ha így teszünk, ezzel azok számára is lassítjuk a szolgáltatást, akiknek a szólásszabadság tényleg élet-halál kérdése!

Nyugalmazott katonai hírszerzők tüntetnek, majd zavarognak Dél-Koreában (2002) – lángszóró (!) a vízágyú ellen. (Mielőtt valaki át akarná venni az ötletet, azért nézze meg a végkifejletet, és gondolja végig, mi történhetett aztán a fogdában…)

Természetesen a fentebbiekből az is következik, hogy médiakalózkodásunkat és egyéb hasonló tevékenységünket folytassuk más eszközökkel, vagy leginkább sehogy.

És ha magát a Tort sem tudjuk elérni?

Vannak olyan Tor csomópontok, amelyek nincsenek benne a központi listában, éppen azért, hogy ha egy konkrét ország úgy próbál cenzúrázni, hogy letiltja a Tor csomópontokat, ne találjon meg mindent. Ezeket a rejtett csomópontokat hívják bridge-eknek (hidaknak), és ha használni szeretnénk őket, előbb rájuk kell találnunk. A legegyszerűbb módszer, ha ellátogatunk erre az oldalra, ami ad nekünk néhány hidat. (Az összeset természetesen nem fogja, mert a cenzorok is látják...) Ha az oldal maga is le van tiltva, kérhetünk hidakat e-mailben: a bridges@torproject.orgra kell küldeni egy levelet a get bridges paranccsal a szövegtörzsben. Figyelem, ez csak Gmail, Yahoo és MIT emailcímekről működik!

Így lehet beállítani a hidakat (ismét angolul, de jól látható, hogy mikor hova kell kattintani):

Paranoia, paranoia...

Még egyszer elismételjük, mert gyakori és veszélyes hiba: a Tor nem titkosítja az üzenetünket, csak a feladóját teszi azonosíthatatlanná! Habár a hálózaton belül az adatáramlás titkosított, a kimenő csomópontokon minden az eredeti állapotában olvasható. Ha külön nem titkosítottuk a mondanivalónkat, az üzemeltetők számára elolvasható marad: van, aki kimondottan ezért futtat Tor csomópontot, aztán csemegézik. Az óvatosság tehát jogos.

Ha mi magunk szeretnénk így titkos információkhoz jutni, valószínűleg csalódni fogunk. Miután 2007-ben egy svéd biztonsági szakember számos nagykövetség és multicég érzékeny adataihoz jutott hozzá Tor kimenő csomópontok működtetésével és forgalmuk figyelésével, mára már szinte mindenki titkosítja az adatforgalmát. Így legfeljebb csak néhány újonc felhasználó email-jelszavához juthatunk...

A Tor fejlesztését jó ideig az amerikai haditengerészet pénzelte – ma már különböző jogvédő alapítványok támogatják, mint például az Electronic Frontier Foundation vagy a Magyarországon talán jobban ismert Freedom House. Ha valakiben a haditengerészeti kapcsolat mégis felkelti a paranoiát, azt talán megnyugtatja, hogy a Tor teljesen nyílt forráskódú: ha szeretnénk, akár soronként végignézhetjük, hogy a program mit csinál. Ezt csak nagyon extrém érdeklődőknek ajánljuk, a többieknek valószínűleg elég garancia a rengeteg elégedett felhasználó, illetve az, hogy mások nem vettek észre semmi gyanúsat a forráskódban.

A végére egy kis érdekesség: léteznek olyan weboldalak is, amelyeket csak a Tor hálózatán belülről tudunk elérni. Ezeket általában onnan ismerhetjük meg, hogy az .onion végződést használják. Teljes lista nincsen, de megnézhetjük a Rejtett Wikit, ide sokan önszorgalomból belinkelik az aktuális oldalakat.

További olvasnivaló

Tor hivatalos honlap

Tor ismertető videók (kezdőknek)

Tor bridge üzemeltetés olcsón és egyszerűen (haladóknak)

Zavargásos fényképek a világ minden tájáról a Flickren

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
2 Instruktor 2011. április 7. 19:50

Jo cikk!

Orulok, hogy a 'meg kell valtoztatni a szokasaidat' resz is rendesen le van irva. Bizony, szet kell valasztani anonimitast igenylo, es a hetkoznapi dolgokat.

Lehetett volna picit tobbet irni a .onion szolgaltatasokrol, hiszen ennek is nagy jovoje van. Mert az egy dolog, hogy valaki feldugja a fejet az interneten anonimkent es beszol egyet, de hogy egy adott FIX cimen elerheto barmikor barki altal, es nem lehet csak ugy eltavolitani, az azert megiscsak szep.

FONTOS!!! Ahogy a cikk is mondta, TOR -t akkor hasznald, ha nagyon fontos es ha lehet minel kevesebb adatforgalomra. Nem a sebesseg a lenyege, hanem az anonimitas.

Ajanlom a https://torvpn.com/ szolgaltatast azoknak, akiknek torrentezesre vagy nagyobb file-ok anonim letoltesere kell. Ne a TOR halozatot stresszeljetek, inkabb a sima TorVPN -t. Az kevesbe anonim (illegalis dolgokat nem ajanlatos rajta keresztul vegezni, de az IP cimed elrejti), viszont cserebe kegyetlenul gyors, raadasul VPN -kent is mukodik, igy nem kell beallitani a programokat egyenkent.

Ket kapcsolodo video azoknak akiket erdekel...

Angolul: www.youtube.com/watch?v=7brvyJWuL1E

Magyar pelda: www.youtube.com/watch?v=TyV_p_YD_MY

1 siddharta 2011. április 6. 15:26

Kipróbáltam K*nából, innen sajnos nem működik, nem csupán a hivatalos szervereket blokkolják, de még a privát "hidakat" is.

Információ
X