-
nasspolya: @Sándorné Szatmári: Miért pont ez a két nyelv? Az illírből főleg csak tulajdonnevek és pár...2024. 10. 10, 07:37 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azért inkább a tudományos forrásokat ajánlanám: uesz.nytud.hu/index.ht...2024. 10. 06, 14:26 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 18 Kiegészítés:" Szerintem pontos magyarázatot kaphatunk a "szer" szó ...2024. 10. 06, 14:20 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Ami ingyenes és jó, az csak régi lehet – vagy mégsem? A rádiózás legújabb technikai forradalma a sufniból indult, és mára már a BBC-ig is elért. Hallgassunk hangoskönyveket, irodalmi feldolgozásokat ingyen letölthető folytatásokban! Mi az a podcast, és mit kell vele csinálni?
Emlékszünk még Szíriusz kapitány és ifjú társai űrbéli kalandjaira, esetleg Galgóczi Erzsébet keményen rendszerkritikus hangjátékaira, vagy a korrupt téeszelnökökkel együtt a rádiójáték műfaja is eltűnt az idő homályában? Márpedig van miért hiányolni őket: a hangjátékokat – csakúgy, mint a hangoskönyveket – remekül lehet élvezni házimunka közben, vagy akár a strandon napozva. Ha nem tudunk buszon vagy vonaton olvasni, mert rosszul leszünk a zötykölődéstől, akkor is jó szolgálatot tehetnek. (Autóvezetés közben azért inkább ne a könyvre figyeljünk!) Nyelvtanulásra is ideálisak lehetnek: még ha viszonylag keveset is értünk belőlük, a kiejtésünk már javul. Érdemes tehát utánanézni, honnan tudunk magunknak kényelmesen hallgatnivalót szerezni! Nem feltétlenül a könyvtárakban kell kutakodnunk...
(Forrás: Wikimedia commons / Tim Wilson / CC BY-SA 2.0)
Kissé poros klasszikusok
Hangoskönyveket a legegyszerűbb a különböző online könyvtárakból, archívumokból szerezni. Talán a legnagyobb közülük az Internet Archive. Ennek a hatalmas nonprofit weboldalnak az a célkitűzése, hogy a világ összes jogtiszta és ingyenes kulturális termékét közkinccsé tegye – ebbe a hangoskönyvek, rádiójátékok is beletartoznak. Jelenleg elsősorban angol nyelvű felvételeket találhatunk az adatbázisban, de az oldal bármilyen nyelvű anyag archiválását vállalja, nagy például a francia gyűjtemény is. (Jelenleg elég kevés a magyar nyelvű tartalom, és az is általában hírműsor.)
Sajnos felhasználóként ugyanabba a problémába ütközünk, mint az írott könyvek esetében: a szerzői jogi szabályozás általában nem teszi lehetővé, hogy aktuális, friss tartalmakat is ingyen letölthessünk. Ha teljesen megfelel nekünk az Alice Csodaországban vagy Szun-ce kínai klasszikusa, A háború művészete, akkor nem kell tovább kutakodnunk. De mit tegyünk, ha kortárs irodalmat vagy új hangjátékokat szeretnénk hallgatni?
Szerencsére a közelmúltban az internetes rádiózás nagy változáson ment keresztül, így ma már rengeteg új és érdekes anyagot is beszerezhetünk teljesen ingyen. Miként lehetséges ez?
Egyenesen a merevlemezre
Eleinte főleg azok az internetes rádióállomások váltak sikeressé, amelyek nem beszédet sugároztak, hanem zenét. Ezért sokan úgy gondolták, hogy a hangjátékok vagy az irodalmi feldolgozások reménytelenül elavultak és a multimédia korában már egyáltalán nem érdekelnek senkit. Azonban hamarosan fény derült arra, hogy a látszólagos érdektelenségnek egyszerű technikai okai voltak!
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A zeneszámok végeláthatatlan folyamába bármikor be lehet kapcsolódni, nem maradunk le semmiről. A beszélgetős vagy irodalmi műsorszámoknak ellenben egyáltalán nem kedvez az effajta sugárzás, hiszen itt az anyagoknak jól meghatározott eleje és vége van. Sokkal kényelmesebb, hogyha a hallgató kijelöli, mit szeretne meghallgatni, és azt aztán bármikor tetszése szerint elindíthatja – ez a hagyományos rádióban technikai okok miatt nem lehetséges, az interneten viszont könnyedén megoldható. Így jött létre az elmúlt néhány évben egy új jelenség, aminek még bevett magyar neve sincsen. Mi fán terem a podcast ([podkaszt] vagy [podkeszt])?
A hírektől a hangjátékig minden
A letölthető hangos sorozatokat podcastoknak hívják. Ez az iPod zenelejátszó nevéből és a broadcast 'közvetítés' angol szóból kreált összetétel arra utal, hogy a hallgató az internetről tudja letölteni és utána a saját lejátszóján meghallgatni a rendszeresen újabb részekkel jelentkező műsort. Természetesen nem csak iPodon lehet podcastokat hallgatni, hanem bármilyen készüléken, ami hangállományok lejátszására képes – így a telefonunkon vagy a számítógépünkön is.
A podcastok kezdetben stúdióbeszélgetésszerűek voltak, és ma is ez a legjellemzőbb. Napjainkban azonban egyre több irodalmi podcast indul, letölthetünk hangoskönyveket fejezetenként, rádiójátékokat, sőt akár novella-válogatásokat is!
(Forrás: Wikimedia commons / Ron Wellsted / CC BY-SA 2.0)
Angol nyelvterületen egyre több irodalmi folyóirat jelentkezik saját podcasttal, hiszen az előállítása olcsó – az egyszeri hardverberuházáson kívül csak a felolvasó színészt kell megfizetni –, és így még szélesebb közönségrétegeket lehet elérni. A választék egyre bővül, és szinte minden műfajra kiterjed. A Clarkesworld például a kortárs angol nyelvű sci-fi krémjéből válogat, havi két hosszabb novellát tesz közzé. Az irodalmi igényességű fantasyre specializálódott Beneath Ceaseless Skies szintén havi két-három ingyenesen letölthető elbeszéléssel örvendezteti meg hallgatóságát.
Megérkeztek a mamutok
Habár a podcast mint műfaj sufnituning jellegű barkácsolásnak indult, mára egyre több hagyományos tartalomszolgáltató is próbálja meglovagolni a trendet. Azt gondolnánk, egyszerűen mindent felpakolnak az internetre, hiszen egy hagyományos rádióadó műsora már készen van, nem kerül semmibe a podcast előállítása. A helyzet azonban jóval bonyolultabb, ugyanis a szerzői jog nem feltétlenül teszi lehetővé, hogy ami a rádióban hallgatható, az egyben letölthető is legyen. Azért ne nagyon aggódjunk, mert a gyakorlatban éppen azok a tartalmak okoznak kevesebb problémát, amelyeket a rádióadó maga állít elő (egy hangjáték általában ide tartozik), szemben például a zeneszámokkal, amelyeknek az állomás csak a lejátszási jogát vásárolja meg.
Varietas delectat
Podcastokat szeretnénk vadászni magunknak, de nem tudjuk, merrefelé induljunk el? Első lépésben mindenképpen érdemes azokat a csatornákat megnéznünk, amiket egyébként is hallgatunk, azokat a magazinokat, amiket olvasunk – sok esetben már van ilyen szolgáltatásuk! A második lépésben azon gondolkodjunk el, pontosan mit szeretnénk használni podcast-hallgatásra, mert van olyan szoftver, ami kérésre maga is segít a műsorválasztásban.
(Forrás: Wikimedia commons / Peter Marquardt vom Podcast lemotox - die Vo)
Akármilyen zenelejátszóval meghallgathatjuk az állományokat, de az úgynevezett podcast-kliensek külön kényelmi szolgáltatásokat is nyújtanak. Ezek a programok általában RSS technológiával működnek, és automatikusan összegyűjtik, elrendezik nekünk kedvenc sorozatainkat. Ez hasonlóan működik, mint az általunk már korábban ismertetett internetes hírolvasás esetében. Egyszerűen meg kell adnunk a programnak a podcast RSS hírcsatornájának a lelőhelyét – ez általában „podcast feed”, „podcast RSS” vagy más hasonló címszó alatt található a podcast weboldalán. A narancssárga RSS-jelet is kereshetjük.
Ha ez megtörtént, innentől fogva a kliens minden új részről automatikusan értesülni fog, és azt letölti nekünk. Az egyéb szolgáltatások programonként eltérőek lehetnek: a szoftver rendszerint segít nekünk abban, hogy rendet tartsunk a letöltéseink között, például megmondja, melyik sorozat mekkora helyet foglal a merevlemezünkön, és kijelzi, mikor lesznek készen az éppen folyamatban lévő letöltéseink. A legjobb programok beépített podcast-katalógust is tartalmaznak, így könnyen találhatunk újdonságokat.
Az Apple iTunes nevű ingyenes zenei segédprogramja rengeteg funkciót kínál kimondottan a podcast-kedvelőknek. Számos podcast van benne kategóriákba rendezve, találhatunk toplistákat, és ha valami hiányzik a rendszerből, magunk is hozzáadhatjuk. Az iTunes maga is sokat tett a műfaj népszerűsítéséért: sokan emiatt próbálták ki először a podcastokat, és jelenleg is ez a legnépszerűbb kliens. Hátránya viszont, hogy nem minden platformra elérhető.
Az iTunes talán legnagyobb riválisa a Juice, ami szintén tartalmaz beépített podcast-listákat, de ennek a programnak is csak Windows és Mac változata létezik. Ne essünk kétségbe, ha mi másfajta operációs rendszert használunk - ebben a hosszú felsorolásban még Amigára és PSP-re is találhatunk magunknak szoftvert. (Igaz ugyan, hogy a linkek olykor elavultak, de a minket érdeklő program nevére keresve rendszerint sikerrel járhatunk.)
Miért érdemes még külön alkalmazást használni a podcast-hallgatásra? Leginkább azért, mert sok oldal csak néhány hétig teszi elérhetővé a podcastjait – ez különösen az olyan nagy, hagyományos adókra jellemző, mint például a fent említett BBC. (A BBC legtöbb anyaga vagy egy hétig, vagy egy hónapig tölthető le.) Az is gyakori, hogy a csak néhány legutóbbi rész ingyenes, és a teljes archívumhoz egy kisebb összeg ellenében férhetünk hozzá. Egy podcast-kliens észben tartja helyettünk, hogy melyik kedvenc sorozatunk frissült éppen, és automatikusan le is tölti az aktuális részeket.
Segít a web?
Ha úgy gondoljuk, az igényeinknek megfelel a jelenlegi zenelejátszónk is, akkor számos webes podcast-katalógust találhatunk. Az általános gyűjtőoldalak többsége meglehetősen áttekinthetetlen, ezek inkább csak reklámfelületként és kattintásszám-növelő látogatócsapdaként üzemelnek. Nem érdemes vesződni velük, inkább használjunk témaspecifikus katalógusokat! Az Audio Drama Directory rádiójátékokat listáz, a Podiobooks pedig a fejezetenként letölthető hangoskönyveket gyűjti.
A legtöbb podcast angolul van, de más nyelveken is kiváló gyűjtőoldalakat találhatunk. Az orosz RPOD szintén külön kategóriát nyitott a podcast-formátumú hangoskönyveknek, elbeszéléseknek, habár kicsit kényelmetlen, hogy ide sorolják a könyvekről szóló stúdióbeszélgetéseket is. Németül a Podster volt sokáig a legnagyobb oldal, de újabban kissé döcögősen működik – a jobb felső sarokban található kereső például más találatokat ad, mint az olykor nem is működő kategóriák. Érdemes a „Hörbuch”, „Hörspiel” kulcsszavakra rákeresni. A nagy rivális a Podcast.de, de ez a weboldal olyannyira teljességre törekszik, hogy nehéz kiszűrni a listáiból az angol nyelvű és a fizetős találatokat. Szerencsére a hangjátékok viszonylag jól elkülönülnek a többi hasonló tartalomtól, de a hangoskönyv kategóriát elborítják az angol klasszikusok.
A tájékozódásban szintén segíthetnek a podcast-díjak. A Parsec Awards spekulatív irodalom témában választja meg az év legjobbjait, több különböző kategóriában (regény, folyóirat, rádiójáték, novella...). A Podcast Awards teljességre törekszik és mindenféle műsornak oszt díjat, de így kicsit nehezebb megtalálnunk az irodalmi jellegűeket: megoszlanak a kultúra, vígjáték és szórakoztatás kategóriák között.
(Forrás: iStockPhoto)
Mindez nagyon szép és a nyelvtanulóknak valószínűleg örömet okoz, de mi a helyzet Magyarországon, mennyi hasonló podcast létezik magyar nyelven? A közszolgálati és kereskedelmi média próbál-e haladni a korral, vagy csak a függetlenekre számíthatunk? A legégetőbb kérdés: hová tűnt Szíriusz kapitány, a kultikus rádiójáték-sorozat hőse? Hamarosan erről is tájékoztatjuk olvasóinkat...
Hasznos oldalak