nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Press Panic!
Az igei igenév ára

A hagyományos nyelvtan alapelveit, amelyek homályosak és egymásnak is ellentmondanak, az iskolákban mégis bemagoltatják őket, sürgősen el kellene felejteni.

Kálmán László | 2014. augusztus 12.
|  

Judit nevű olvasónk a magyar leíró nyelvtan egyik egyszerűnek látszó, de nagyon messzire vezető problémájáról érdeklődik:

Az ilyen, hogy „a sajtó keltette pánik” a tudomány mai állása szerint milyen szófaj? Keszler Borbála tanárnő annak idején ige-igenévnek nevezte, én már akkor úgy gondoltam, hogy ez egyfajta befejezett melléknévi igenév, amelyikben ki van téve az alany. Ige-igenevet az interneten nem találok. Köszönöm.

Először próbáljuk tisztázni magát a kérdést. Annak a kifejezésnek, hogy a sajtó keltette pánik, természetesen nincs „szófaja”, mert a „szófaj” a hagyományos (más néven iskolai) nyelvtanban szavak, szóalakok (valójában: szótövek) osztályozására használják. Judit nyilván arra gondol, hogy mi ebben a kifejezésben a keltette szó „szófaja”. Mivel a „szófaj” mindenekelőtt alaktani, a szótő felépítésén alapuló osztályozásra utal, ennek a szónak (pontosabban szótövének, a keltettnek) a „szófajának” elvileg befejezett melléknévi igenévnek kellene lennie.

Press Panic!
Press Panic!
(Forrás: Wikimedia Commons / John / CC BY-SA 2.0)

De Judit majdnem jól emlékszik arra, hogy a hagyományos nyelvtan mégsem befejezett melléknévi igenévnek tekinti a keltette szóalakot ebben az esetben. Keszler Borbála, aki a hagyományos magyar nyelvtan egyik jelentős képviselője, valóban hívhatta ige-igenévnek, de használatos még az igenév-ige terminus is. Lengyel Klára az éppen Keszler Borbála által szerkesztett Magyar grammatikában (Nemzeti Tankönyvkiadó, 2000, 236. o.) igei igenévnek nevezi. Megemlíti, hogy sokáig a melléknévi igenevek alfajának tekintették, „s csak a legújabb nyelvtanokban jelenik meg önálló igenévtípusként mint az igenévrendszer negyedik tagja”. Megállapítja, hogy „képzésmódja megegyezik a -t/-tt képzős igenevekével, csak az igenévképzőt személyragozás követi”.

Nos, mondhatnám, hogy ezzel Judit kérdését megválaszoltam, de szeretnék elébe menni azoknak a teljesen jogos kérdéseknek, amelyeket éppen ez a válasz vet fel. A hagyományos nyelvtan szerint ugyanis – erre az iskolából mindannyian emlékszünk – a ragok és a képzők egyik fő különbsége, hogy a ragok nem képesek „szófajváltoztatásra”, márpedig itt éppen ez történne, hiszen keltett – melléknévi igenév, de keltette – igei igenév. Hogyan lehet ez?

A hagyományos nyelvészek indoklása szerint az teszi indokolttá az önálló „szófaj” feltételezését, hogy a keltette típusú igenév mellett megjelenhet egy alanyesetű névszói szerkezet (ők nem így fogalmaznak, de csak azért, mert szerkezetekről valamiért nem szeretnek beszélni), ugyanolyan jelentéstani szerepben, mint amilyet az illető ige, esetünkben a kelt alanya szokott játszani: ’aki valamit kelt’. A sajtó keltette pánik ’az a pánik, amit a sajtó kelt’ ezt a jelentéstani szerepet a melléknévi igeneves szerkezetekben csak által névutós (nagyon ritkán, régiesen -tól/-től ragos névszói szerkezet) játszhatja: a sajtó által keltett pánik. Ha egy szóalak mondattani viselkedéséért a „szófaja” felelős, akkor muszáj a keltett és a keltette szóalaknak eltérő szófajúnak lennie.

Csakhogy beláthatatlan következményei lennének, ha a hagyományos nyelvészek mindig ilyen elvszerűen járnának el. Például a bagolytól és a bagolynak szóalakoknak teljesen eltérő a mondattani viselkedésük. Például egészen más igék bővítményei lehetnek, és csak a -nak/-nek ragos változat fordulhat elő olyan szerkezetekben, mint Bagolynak bagoly, csak nem füles- (erről a fajta kontrasztív topikról korábban már írtam ebben a rovatban). Az ehhez hasonló példák korlátlanul szaporíthatók, hiszen a ragnak nevezett toldalékok nyilvánvalóan befolyásolják a szavak mondattani viselkedését.

Mi a megoldás? Az én válaszom persze az, hogy a hagyományos nyelvtan alapelveit, amelyek homályosak és egymásnak is ellentmondanak, az iskolákban mégis bemagoltatják őket, sürgősen el kellene felejteni. Azt hiszem, minden más megoldás reménytelen. Például a román nyelvben van egy particípiumnak nevezett igealak, amelyik sok mindenben emlékeztet a magyar befejezett melléknévi igenévre (bár személyragozott alakja nincs). A román particípium három teljesen eltérő mondattani szerepet képes játszani, és ezt a román nyelv hagyományos nyelvtanában úgy oldják meg, hogy a mondattani szerkezettől függően három különböző „szófajba” sorolják („particípium”, „igenév”, illetve „szupinum”). Ez a megoldás az ókori latin nyelvtanokban gyökerezik, de ha rendszert csinálnánk belőle, akkor például a bagolytól és a bagolynak szóalakokat is eltérő szófajúaknak kellene tekintenünk. És persze akkor a képző és a rag megkülönböztetése is nagyrészt értelmét veszti.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
21 mederi 2014. augusztus 26. 08:15

Mit szóltok a "körmönfont" melléknévhez? Ez sem semmi..:)

(Mondják azt is, hogy "Fonja a lábait olyan sovány." Valljon körmön fonja?...:))

20 Sultanus Constantinus 2014. augusztus 19. 20:16

@marczy: Ez pontosan az az eset, amikor valami létezik (hiszen ha én most kitalálok egy szót és leírom, akkor már az is létezik), de helytelen. Kevés ilyen van, de azt hiszem, hogy ha mondjuk 100 ember közül 99-nek eszébe sem jutna az életben, hogy ilyet mondjon, akkor az helytelen. Lehet, hogy 100 éve még nem volt az, de ez ma már nem jelent semmit.

19 mederi 2014. augusztus 19. 08:58

Azt hiszem, a "keltette" szó tényleg érdekes más téren is..

A "(fel-)támaszt/ (fel-)támadt" késztetéspár "korcsosult szinonimájáról" van szó..:

feltámaszt==felkölt...(kezd "elenyészni" az "ö", éppen "e"-re váltott)

feltámad(t)==felkel(t) (kettős értelművé vált *.).

(A "költ" szó mára teljesen más értelmű mint régen. Pl. "pénzt költ", "verset költ"..)

*Ma:

A "felkelt valaki valakit" jelen idejű! késztetés, formailag majdnem azonos szóval "úszik át" eredménybe "az a valaki felkel". Mintha egyfajta "előidejűséggel" fejezné ki formailag a késztetést..

-"Tárgyas" és "tárgyatlan" ragozása csak a késztetés oldalnak lehet:

-"felkelt" valaki valakit (késztetés ige (és önálló szóként egyben eredmény oldali múlt idő, "eredményoldali jelölés nélkül" "ö" helyett "e" van!)) ---"Felkeltek valakit/ felkeltem őt" látszik, hogy késztetés.

-A "felkelek" esetében nincs "*felkelem", pedig eléggé "visszaható" a tevékenység jellege (legfeljebb "*felkelődöm" lehetne), látszik hogy valós eredmény oldali ragozása van..

-A fentiek miatt gondolom azt, hogy pl. a "keltette azt"/ "keltett valakit, mindenkit" házatáján azért lehet ez az újkeletű "bonyodalom", mert vannak igék, amik nem "ige+eszt/ ige+edt" képzéssel (kel+eszt pl. kenyeret/ *kel-edt ("kelet" --égtáj)), kezdenek "működni", hanem egyfajta előidejűséggel mert értelembővülés miatt szükségessé vált a más irányú a fejlődés..

18 hun 2014. augusztus 19. 01:28

ez az aaltal -aath (által befejezett) birtokos esete.

általa keltett - keltette

... latta epataath kinoghekh aaltagh - ... építtetett munkások által - munkások építette ...

.

@Krizsa: "evés-levés" "ét-lét" "étel-élet"

ez a szlávban is megvan : je 1. van 2. eszik

17 Krizsa 2014. augusztus 18. 19:31

@marczy: Aha, aha. Végre valaki más is foglalkozik az ókori (vagyis az archaikus) nyelvtanokkal. Mert az MTA nem foglalkozik vele. Ahhoz már a magyar nyelvet kellene kutatnia (csak úgy, külön - nem, nem az angolt, csak a magyart!

Pluszként - ezt nem említetted: A (afro-sémi) sémi L'- előragok főnévi igenév képzőkként ragadtak fel a szavakra számtalan európai nyelvben.

Az L'- jelentése a 4 ezer éves héberben (azt lehet ma is probléma nélkül kiolvasni, azért jó) tehát a héberben az l'-: -nak, -nek, -hoz, -hez, -NI.

La-tét = ten-ni (tet-ni, tesz-ni).

L'-ét: lét, l'-esz :lesz, l'-evő: levő... hehe, a magyar létigék, mind.

Ez a téma önmagában 1O-2O oldal volna...

A "magyar" (értsd: a magyar állampolgárok által fizetett) nyelvtudomány nem érzi kötelességének, hogy ilyesmivel, sok, kötetekre rúgó ilyesmikkel - foglalkozzon.

16 marczy 2014. augusztus 18. 18:46

Még egy dolog: a finnben legalább öt főnévi igenév van. Az észtben is legalább kettő. Ezeknek a szintaktikai viselkedése persze eltérő.

A magyarban pl. az -ás/-és is annak vehető, mert az alapige vonzatkeretét legalább részben megtartja. (pl. X.Y. leküldése a pályáról nagyon megfogta a csapatot. [ti. X.Y.-t leküldték a pályáról, vagyis kiállították])

Egyéb igenévi, igenévszerű alakok:

Mari Péter tudtával/tudta nélkül utazott el.

Aztán jártamban-keltemben (ez végig személyragozható ráadásul!), röptében, ijedtében...

Megint a finnt tudom felhozni: a különböző infinitivusok esetragot is kaphatnak, ezek a magyar példák ezzel teljesen analóg vonásokat mutatnak! A magyar -ás/-és a 4. infinitivusnak felel meg.

Amit az arabban főnévi igenévnek neveznek, az valójában inkább az -ás/-és képzőnek felel meg, használata behatároltabb, mint a magyar főnévi igenévé és nem minden esetben használatos azzal azonos szerepkörben. Néha a kijelentő mód jelen idejű alakját használják ugyanezen célzattal.

Az, hogy egy igenévnek alanya van, a magyarban sem ördögtől való, a közismert "Bika rugaszkodván kötél szakadt vala" esete még csak nem is ritka.

Vagy ott van a Péterék az új házukat felépítendő hitelt vettek fel. (vagyis azért, hogy később fel tudják építeni a házat). Kérdéses az is, hogy ilyenkor is beálló melléknévi igenévről beszélünk-e, mert ez utóbbi inkább "a felépítendő ház"-ként, azaz jelzőként szerepel.

15 marczy 2014. augusztus 18. 18:19

@Sultanus Constantinus:

Nem igaz.

Kodály Zoltán(!) egyik zenepedagógiai művében így kezd egy mondatot, amelyben egy bizonyos, a gyerekek kezébe szánt hangszerről ír:

"Az elgondoltam hangszer..."

Igaz, valóban szokatlan forma, de ettől még létezhet.

Viszont olyan nincs, hogy a "munkások építették ház", hanem a "munkások építette ház" van csak.

14 Fejes László (nyest.hu) 2014. augusztus 18. 15:55

@mederi: Nem mindegy, hogy a pánik származik kormánykörökből, vagy azok az információk, melyek pánikot keltenek. Ha egybeírjuk azt, hogy információkkeltette, akkor nincs mód a megkülönböztetésre.

13 mederi 2014. augusztus 18. 13:34

@Fejes László (nyest.hu):

Közvetve szerintem is köthető (vagy nem) kormánykörökhöz..

"A kormánykörökből kiszivárogtatott (információk)

információ(k)keltette pánik(ja) (igen (vagy: nem) megalapozott)."

-"Információk által keltett" vagy "informácókkeltette", szerintem mindegy, mint ahogy

pl. "az emberek által lakott vidék" "emberlakta vidék".. :)

12 Fejes László (nyest.hu) 2014. augusztus 18. 10:18

@mederi: " A kormánykörökből kiszivárogtatott információ(k)keltette pánik" Ez olyan, mintha a pánik lenne kormánykötökből kiszivárogtatott (és mellesleg „információkkeltette”).

11 mederi 2014. augusztus 17. 22:29

@Fejes László (nyest.hu):

" A kormánykörökből kiszivárogtatott információ(k)keltette pánik"

("A kormánykörökből kiszivárogtatott információk pánikot keltettek, amely ..")

10 Fejes László (nyest.hu) 2014. augusztus 17. 19:08

@mederi: Ha hasonlók, akkor úgy írnád, hogy „akormánykörökbőlkiszivárgottinformációkkeltette pánik”?

9 mederi 2014. augusztus 17. 09:30

"Egyszerű" megközelítésben, gondolom ha egybe írnánk:

"sajtókeltette" (pánik, hírverés stb.), akkor

önálló szóként a rákérdezés "milyen" volna, ami szerintem helyes és egyértelmű is...

Hasonlók: a "rókafogta csuka", vagy az "emberlakta vidék"..

8 kalman 2014. augusztus 12. 12:05

@don B: Érdekes, hogy – mint te is elismered – archaizmus, ugyanakkor azt mondod, vannak intuícióid arról, hogy pl. nem megy névmással... Nekem annyira archaikus, h még ilyen intuícióim sincsenek. És soha nem hallok ilyet, legfeljebb ha viccből archaizál valaki (és, mint mondom, meg se tudom ítélni, hogy hitelesen csinálja-e, hogy mondták-e valaha úgy.)

7 Sultanus Constantinus 2014. augusztus 12. 10:55

@szigetva: Ami nekem szól, azt mindig el szoktam olvasni, de speciel nem emlékszem, hogy ő ilyesmit írt volna. (De akár még az is lehet, hogy írt, csak én automatikusan javítottam a fejemben, hogy biztos csak elírás.)

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X