-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Az idei Eurovíziós Dalverseny egyik résztvevője korzikai nyelven énekelt. Ismerkedjünk meg egy kicsit közelebbről e ritkán hallott újlatin nyelvvel!
A Franciaországhoz tartozó Korzika szigetén – a francia mellett, kétnyelvűségben – mintegy 200 000 ember által beszélt korzikai nyelvről vagy nyelvjáráscsoportról (u corsu vagy a lingua corsa) egészen a közelmúltig nem sokszor lehetett hallani. Ennek valószínű oka, hogy a korzikait nagyon sokáig – egészen a 20. század végéig – csak az olasz nyelv déli hatástól érintett nyelvjárásának tartották, s írott formában is csak viszonylag elég későn, a 19. században jelent meg először. Az UNESCO a kihalással veszélyeztetett nyelvek között tartja nyilván, ahogy a többi franciaországi regionális nyelvet is.
![Korzikai partok](/media/korzikai-partok.png)
(Forrás: Wikimedia commons / Jean-Pol Grandmond)
Történetileg a korzikai mai formájában valóban az olaszhoz, egész pontosan a toszkán nyelvjárásokhoz áll a legközelebb, de számos hasonlóságot mutat a szárddal (főleg a magánhangzórendszerben), valamint a délolasz nyelvjárásokkal is. (Ezzel szemben az észak-olaszországi nyelvjárások közelebb állnak a franciához, mint az irodalmi olaszhoz.)
A társszerző blogjából
Az olasztól leginkább az különbözteti meg feltűnően, hogy a hangsúlytalan -o helyett a korzikaiban -u-t találunk a szó végén (ahogy a déli szárd nyelvjárásokban, a szicíliaiban és a portugálban is): pl. az olasz muro ’fal’ megfelelője a korzikai muru. A déli korzikai nyelvjárásokban ugyanez igaz a hangsúlytalan e-re is, amely i-vé válik: olasz pane ’kenyér’, korzikai pani. Szintén közös vonása a szárd nyelvvel, hogy megőrizte a latin rövid [i] és [u] hangokat, melyek az olaszban, a spanyolban, a portugálban és a románban is [e]-vé, illetve [o]-vá váltak (pl. lat. pĭlu(m) ’szőrszál’ és acetu(m) ’ecet’ > korzikai pilu és acetu, vö. olasz pelo és aceto); illetve délen megtalálható benne a latin hosszú -ll-ből fejlődött, nyelvheggyel ejtett -dd- hang is (Karcag, Debrecen környékén is ejtik hasonlóan a t-t és a d-t): lat. pelle(m) ’bőr’ > délkorzikai peddi (vö. olasz pelle, román piele, portugál pele, spanyol piel). A korzikaiban megtalálható továbbá a [ty] és a [gy] hang is, ezeket a helyesírásban a chj, ill. ghj betűkapcsolatok jelölik.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A latin illu(m), illa, illi, illae mutató névmásokból származó határozott névelő l hangja a közelmúltban kiesett, így a lu muru helyett ma u muru ’a fal’, illetve a la petra helyett a petra ’a kő’ áll (ugyanezek többes számban i muri, ill. e petre ~ i petri). Ugyanez a jelenség megfigyelhető a délolasz nyelvjárásokban (pl. a nápolyi nyelvben), a portugálban, az aragóniaiban, sőt, a román végartikulus bizonyos formáiban is (lat. lupi illi > román lupii). Szintén a délolasz nyelvjárásokkal rokonítja a korzikai nyelvet, hogy a főnévi igenév -re végződése lekopott (pl. latin/olasz cantare ’énekel’, korzikai cantà; latin/olasz véndere ’elad’, korzikai vende).
Példaként következzen a már említett dal: Amaury Vassili: Sognu, mellette a megközelítő magyar fordítással. A dolgunkat kissé megnehezítette, hogy ahány oldal, annyiféle változatban létezik a dalszöveg, így a fordításban is lehetnek pontatlanságok.
Amaury Vassili: Sognu / Álmodom
Sognu di ste labbre
Di sta voce chjara è pura
Mai spentu ricordu di tè
Quella notte cui cun tèÁlmodom ezekről az ajkakról
Erről a világos és tiszta hangról
Mindig rád gondoltam
Azon az estén, veledSognu, mi lamentu
U mio core n’hà primura
Di a vita c’aspettu dumaneÁlmodom, de bánkódom
A szívemben közömbösség van
Az élet iránt, mely holnap vár rámInvinuchjatu, veghju u mare
Spart’u mondu cun tè
Ma tu, ti ne vogli’andà
Campu per a vittoria
Luntanu da tè, pensu sempri che
Sei vicinu a mè, sognu di tèTérdre rogyva bámulom a tengert
Megosztom a világot veled
De te el akarsz menni
Győzelmi színtér
Messze tőled, mindig azt hiszem
Hogy itt vagy mellettem, rólad álmodomCanteraghju, canteraghju a tè
A canzona “L’Oimè”Énekelem majd neked
A dalt: „Jaj, nekem”Piengu è so male
Pregu u celu fin’a more
Chi dai monti guidi frontu a tè
Esceraghju di stu sognuSírok és rosszul vagyok
A halálomig az éghez szólok
Hogy a hegycsúcsra vezessen hozzád
És felébredek ebből az álombólSè tu mori, eu dinò Ha te meghalsz, én is veled tartok