nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Kerületnevek 1.
Az eltűnt Szugló nyomában

Budapesten összesen 210 városrész van, ám csak 23 kerület. Az egyszerű számokon túl szinte mindegyik kerületnek van saját neve is, amely sokszor egy-egy városrész nevével esik egybe. Megtudhatjuk, melyik kerülethez tartozott régen Zugló és hogy hívták száz évvel ezelőtt. Az is kiderül, hol versenyeztette lovait Széchenyi István.

Wenszky Nóra | 2014. november 27.
|  

A rendszerváltás előtt egyszerű volt a kerületek elnevezése: ezeknek a közigazgatási egységeknek egyszerűen csak száma volt, legalábbis hivatalos szinten. Az ember bement például a XI. Kerületi Tanácsba, ha ügyeket akart intézni. Természetesen a kerületek számozása praktikus okokból most is megvan, ám a fővárosi kerületi képviselő-testületek által meghatározott nevek hangzatosabbakká váltak, újra hivatalos szintre emelkedtek a hagyományos kerületnevek. Vajon az egyik városrésze nevét veszi fel az kerület? Vagy többét? Egy régi vagy esetleg egy egészen új nevet használ? Cikksorozatunkban a kerületek és az azokat vezető önkormányzatok nevét vizsgáljuk.

Szám

A Margitsziget 2013. július 20-ig a XIII. kerület része volt, azóta a 2013. évi CXXVIII. törvény értelmében közvetlenül fővárosi igazgatás alatt áll.

Ha végignézzük a kerületi önkormányzatok hivatalos neveit, azt látjuk, hogy csupán a II., a XIII. és a XVI. kerületi vezetés nem élt a névválasztás lehetőségével. Ők megmaradtak az egyszerű számozásnál. A II. kerület esetében nincs is mit csodálkoznunk. A hatalmas kiterjedésű, a Dunától a solymári városhatárig húzódó, igen sokarcú területen 33 városrész osztozik. Nehéz lett volna egységes nevet találni egy ilyen változatos közigazgatási egységnek. A XIII. kerületben sem akartak egyik városrésznek sem kedvezni, így az Angyalföld, Népsziget, Újlipótváros, Vizafogó városrésznevek közül egyik sem került be a névbe. A XVI. kerület esetében sem lett volna könnyű a választás. Az öt városrész – Árpádföld, Cinkota, Mátyásföld, Rákosszentmihály, Sashalom – túl sok ahhoz, hogy egy névben szerepeljen, viszont egyik sem emelhető ki, mint legfontosabb városrész. De hogy hívják a többi kerületet?

Ünnepség a II. Kerületi Tanács előtt 1956-ban (ma II. Kerületi Önkormányzat)
Ünnepség a II. Kerületi Tanács előtt 1956-ban (ma II. Kerületi Önkormányzat)
(Forrás: Fortepan / Lencse Zoltán)

Egységes koncepció

Könnyű volt a dolga azoknak a kerületeknek, amelyek csak egyetlen városrészből állnak (VI. Terézváros, VII. Erzsébetváros), illetve azoknak, amelyek a fővároshoz való csatlakozás előtt egyetlen települést alkottak (X. Kőbánya, XIX. Kispest, XX. Pesterzsébet, XXI. Csepel, XXIII. Soroksár).

A Földrajzi nevek etimológiai szótára szerint a Zugló név a szuglyó, szugoly ’sarok, szöglet, zug’ szóval van összefüggésben. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára a zug ~ szug szóról azt írja, hogy a szóeleji zöngésülés viszonylag későn történt. Mindenesetre a Szugló utca neve még ma is sz-szel kezdődik.

Zugló esetében a kerület neve már a két világháború között kialakult. A mai XIV. kerületben 1873-tól 1930-as évekig a mai Kiszugló és Nagyzugló városrészeket Kis-Szugló és Nagy-Szugló néven ismerték, és a Terézvároshoz tartoztak. Az 1930. évi XVIII. törvénycikk úgy rendelkezett, hogy a korábbi kerületi struktúrát át kell alakítani, a külső részekből új kerületeket kell létrehozni. Ekkor született a korábbi kerületek szétvágásával a budai oldalon a XI. és a XII. kerület, a pesti oldalon pedig a XIII. és a XIV. kerület. Kis-Szugló és Nagy-Szugló néhány más, kisebb városrésszel egyetemben Zugló néven a XIV. kerület lett, mely ma is a Zugló nevet használja.

Esküvő a XIV. Kerületi Tanácsnál 1972-ben (ma Zugló Önkormányzata)
Esküvő a XIV. Kerületi Tanácsnál 1972-ben (ma Zugló Önkormányzata)
(Forrás: Fortepan / Gárdos György)

Egység és szétdarabolás

Ott sem volt nehéz a névválasztás, ahol a kerületnek, bár több kisebb városrészre oszlik, van egy hagyományos, bevett neve. Erre a legjobb példa a Ferencváros (IX. kerület), amely Pest déli külvárosaként 1792. december 4-én kapta nevét, I. Ferenc király trónra lépésekor. A városrészt 2012-ben három részre tagolták: Belső-Ferencváros, Középső-Ferencváros és Külső-Ferencváros lett belőle. A kerület egésze azonban megtartotta a történelmi Ferencváros nevet. Meg kell említenünk, hogy a Széchenyi István valamikor lóversenypályájára épült Mária Valéria-telep helyén álló József Attila-lakótelep is a kerület része, de ez nem befolyásolta az elnevezést – sem régen, sem ma.

Ferencvárosi pályaudvar a Középső- és Külső-Ferencváros határán
Ferencvárosi pályaudvar a Középső- és Külső-Ferencváros határán
(Forrás: Wikimedia Commons / Joliet Jake)

Hasonló szétdarabolási folyamat zajlott le a szomszédos VIII. kerületben, mely a Józsefváros nevet viseli, 1777 óta. Itt azonban a mindenki által használt Józsefváros név már nem jelenik meg az újonnan létrehozott kisebb városrészekben, kizárólag az önkormányzat nevében. Az új városrészek a negyed utótagot kapták (például Corvin negyed, Magdolna negyed), és annak ellenére, hogy a településrészek nevét egybe szoktuk írni, általában külön vagy kötőjellel írják a nevüket.

Ami összeköt

A kerületek jelentős része azonban több, nagyjából azonos rangú városrészből áll. Ilyenkor már nehezebb meghatározni, mi is legyen a közigazgatási egység neve. A XVIII. kerület esetében két hajdani település egyesült egy kerületté 1950-ben. Az egyik a Grassalkovich Antal majorságából, Pusztaszentlőrincből kifejlődött település volt, mely nevét az ott emelt a Szent Lőrinc tiszteletére felszentelt kápolna után kapta. A település később önállósodott, és Pestszentlőrinc néven megyei várossá lett. A kerület másik fele a soroksári pusztán kialakult, Pestszentimre néven önállósuló községből alakult ki. Így ma a kerület neve Pestszentlőrinc-Pestszentimre. Ehhez hasonlóan, két történelmi városrész neve szerepel az V. kerület nevében is: ezt Belváros-Lipótvárosnak hívják, felsorolva az összes itt található városrészt.

Újpalota új korában (1974)
Újpalota új korában (1974)
(Forrás: Fortepan / Wein Sarolta)

Hasonlóképpen jártak el a XV. kerület esetében is, ahol a három városrész – két régi település és egy, már a fővárosi igazgatás ideje alatt, zöldmezős beruházásként épült lakótelep – osztozik a területen. Rákospalota, Pestújhely, Újpalota mindegyike szerepel a kerület nevében is. A neveket itt nem kötőjellel kapcsolták össze, mint a fenti példákban, hanem egyszerűen vesszővel elválasztva felsorolták.

Arról, hogy milyen megoldások születnek akkor, ha ennél több városrész van a kerületben, amely versenghetne az egész nagy közigazgatási egység nevéért, cikksorozatunk következő részében szólunk.

Források

Ráday Mihály (szerk.) Budapesti utcanevek A–Z

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára

Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
13 Sigmoid 2014. december 1. 21:18

Az az igazság, hogy én rettenetesen szeretem a budapesti városrész-neveket, mert sokszor titokzatosak, érdekesek vagy épp kedvesek... viszont eddig kizárólag utcanévtáblákon találkoztam velük.

Szóval az lenne a kérdésem, hogy tud-e valaki olyan (online vagy hozzáférhető) forrást, ahol térképen az összes városrész szerepel, esetleg határokkal. :)

12 huncsambo 2014. december 1. 17:07

tényleg. és úgy néz ki, h sz az eredeti, mivel a 'szűk' és 'szeg' szóval van kapcsolatban.

mongolul szughum

zig-zug zeg-zug : szeg-szug

szugoly

i.imgur.com/KhUuEtq.png

zugoly

i.imgur.com/zvvlcZL.png

11 Janika 2014. december 1. 16:04

@hun: a szug ugyanazt jelenti, mint a zug, csak régebbi használat.

lás pl itt:

1829. Vörösmarty Mihály: A holdvilágos éj

178.oldalon: "De most ünnep, sőt karácsony következék a falura;

mert egy szegény fiú, ki a szugban [zugban] sokáig kutatott,..."

epa.oszk.hu/02500/02518/00137/pdf/EPA025..._1951_02_175-185.pdf

10 hun 2014. november 28. 22:04

rosszul tudtad mert Sholt Shulta > szultan > Zoltán / Zsolt

amúgy meg a zug magyar szó, a szug meg nem tudom, de ti biztos jobban tudjátok

9 Sultanus Constantinus 2014. november 28. 09:44

@Wenszky Nóra: Csak egy tipp volt, mert eddig én csak nevekben találkoztam vele, ezek szerint rosszul tudtam (hasonló a szultán > Zoltán is).

Egyébként érdekesség, hogy a baszkban ma is a <z> jelöli a magyar [sz]-nek megfelelő hangot, és ugyanígy az <s> is kb. a mi [s]-ünknek felel meg (az <x> pedig egy valamivel hátrébb képzett, palatális [s]-t jelöl -- persze ez erősen nyelvjárásfüggő (van olyan, amelyikben csak magyar [sz]-t ismernek, talán újlatin hatásra). Pl. a kétnyelvű baszkok spanyol akcentusa többek között épp arról ismerhető fel, hogy a spanyol <s>-t magyar [s]-nek ejtik, az egynyelvű spanyolok viaszont a baszk <z>-vel jelölt hangot (vagyis a magyar [sz]-t) halláják az ő <s>-ükhöz közelinek.

8 Janika 2014. november 27. 23:39

@Sultanus Constantinus: szaft - zaft

7 szigetva 2014. november 27. 20:07

@Janika: Így szokás, vö: fr arrondissement, n Bezirk. Olyasmi lehet, hogy körbekerítünk egy területet, az a kerület.

6 MolnarErik 2014. november 27. 19:51

@Janika: Sztem azért, amiért a megyénél is.

5 Janika 2014. november 27. 17:00

@Janika: bocs, I. és XII.

4 Janika 2014. november 27. 16:59

Nemcsak olyan eset van, amikor egy kerület több városrészből áll, de fordítva is előfordul. Krisztinaváros a II. és a XII. kerületben terül el.

Egy kicsit OFF: egyáltalán miért nevezik kerületnek azt, ami valójában terület? Összehasonlításképpen síkbeli alakzatok esetében az alakzat kerülete a határvonal és ami benne van az a területe.

3 El Vaquero 2014. november 27. 16:32

@Sultanus Constantinus: szerintem is német hatás. A németben van az, hogy a szótag eleji obstruens lenis, a szótagvégi pedig fortis. Persze, lehet más magyarázata is, de ez elég kézenfekvőnek tűnik. Úgyis szinte mindenben a németeket másoltuk.

2 Wenszky Nóra 2014. november 27. 16:16

@Sultanus Constantinus:

"szó eleji [sz] > [z] zöngésülés miért jellemzően csak földrajzi nevekben következett be"

Erre milyen bizonyíték van? Ez nem a szakterületem, de most fellapoztam a TESz.-t a z-nél, és csak úgy futtában kerestem hasonlókat.

szaj > zaj

szimat > zamat

szugoly > zugoly

Német hatást ír a Sakko > zakó esetében.

Tehát közneveknél is előfordult. Az arányokról nincs információm.

1 Sultanus Constantinus 2014. november 27. 15:20

Van valami elképzelés arra, hogy a szó eleji [sz] > [z] zöngésülés miért jellemzően csak földrajzi nevekben következett be? Talán német hatás lehet? Esetleg a helyesírás hatása, amikor a <z> a [z] hangot kezdte el jelölni a korábbi [sz] helyett?

Információ
X