-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Egy amerikai tanulmány szerint egyszerűen az ajtón való áthaladás okozhatja, hogy elfelejtjük, miért indultunk a másik helyiségbe.
„Az ajtón való belépés vagy átlépés olyan eseményhatárként szolgál elménkben, amely elválasztja egymástól a tevékenység egységeit és elraktározza azokat” – magyarázta Gabriel Radvansky kutatásvezető, az amerikai Notre Dame Egyetem pszichológia professzora. Egy másik szobában hozott döntés vagy az ottani tevékenység felidézése azért nehéz, mert az már „el van csomagolva”.
Az elmélet igazolásához egyetemista önkénteseket toboroztak, akiknek memóriájukat igénybe vevő feladatokat kellett megoldaniuk, miközben átmentek egy helyiségen vagy egy ajtóbejáraton. Kiderült, hogy jóval nagyobb eséllyel felejtették el a feladatot akkor, amikor egy másik helyiségbe sétáltak át, mint akkor, ha ugyanazt a távolságot a szobán belül maradva tették meg. Egy másik kísérletben a kinti életben kellett hasonló feladatot megoldaniuk, itt is hozzájárt a résztvevők feledékenységéhez, ha bejáraton haladtak keresztül.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A harmadik kísérletet egy több bejárattal bíró szobában folytatták le. Az önkéntesek itt kezdték el a feladat végrehajtását, miközben át kellett menniük egy másik helyiségbe, végül vissza az eredeti szobába valamelyik ajtón. Az eredmény azt mutatta, hogy az ajtónyíláson való áthaladás valóban eseményhatárként szolgált, és eszerint befolyásolta a résztvevők memóriáját.
A tanulmányt – melyet a HealthDay című ismeretterjesztő portál idéz (www.healthday.com) – eredetileg a Journal of Experimental Psychology című szakfolyóiratban tették közzé szerzői.