nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Autonómiák születése

Dél-Tirol autonómiájának kiépülése akkor kezdődött, amikor Ausztria anyaországként lépett fel; Kanada Franciaország nyomására vált nyitottabbá a québeci igényekre.

MTI | 2013. március 29.
|  

Segíthet az autonómia kialakításában, ha az anyaország nyomást gyakorol arra az államra, amelyben egy kisebbség él, de az is elengedhetetlen, hogy az érintett állam nyitott legyen – hangzott el a Nemzetpolitikai Kutatóintézet csütörtöki budapesti műhelybeszélgetésén. Metz Rudolf Tamás kutató az olaszországi Dél-Tirolról tartott előadásában kiemelte: ez a terület az első világháború után került Olaszországhoz, és Róma erőszakos asszimilációt indított, erre a németajkú kisebbség passzív ellenállással válaszolt. A részleges autonómia kiépülése akkor kezdődött, amikor 1955 után Ausztria védőhatalomként, anyaországként lépett fel – idézte fel. Véleménye szerint Bécs támogatása nélkül nem valósulhatott volna meg az autonómia, de az is fontosnak bizonyult, hogy Olaszország vesztese volt a második világháborúnak, és részben emiatt felhagyott a centralizációval és a „nemzetiesítési” törekvéseivel. Ekkoriban a dél-tiroliak már nyílt ellenállást folytattak, gyakoriak voltak a tömegtüntetések – tette hozzá.

Kifejtette, a hetvenes években kezdődött a közigazgatási hatalommegosztás kiépítése, és a régiók közül egyedül Dél-Tirol nyerte el a jogot, hogy erről kétoldalú egyeztetést folytasson Rómával. Lényeges szempont volt, hogy minden népcsoport képviselethez jusson, és mindenkinek elfogadható kompromisszumot alakítsanak ki- mondta. Hangsúlyozta, csaknem az összes, a mindennapi élethez kapcsolódó kérdés – például az oktatás, a kultúra, a lakhatás, a mezőgazdaság, a kereskedelem, az ipar és a nyelvhasználat ügye – Dél-Tirol hatáskörébe került. E feladatok ellátására megfelelő forrásokat biztosít az állam, ami jó alapot ad ahhoz is, hogy a régió gazdaságilag növekedhessen – mutatott rá.

Meglátása szerint ez az autonómiamodell azért sikeres, mert az anyaország, Ausztria politikai elitjének körében konszenzus volt arról, hogy Dél-Tirol Olaszországon belül maradjon, és az ügyről folyamatosan konzultáltak a dél-tiroliakkal. Az is lényeges szempont, hogy Olaszország nyitott volt a kompromisszumra, mert belátta, hogy a világháború után korlátozott lett a politikai mozgástere. Kiemelte, az autonómia megteremtése emellett nemzetközi támogatást is élvezett, és mivel Dél-Tirol gazdaságilag erős, az identitás megőrzésének jelenlegi módját, az autonómiát általános bizalom övezi, mindenkinek érdeke az életben tartása.

Tóth Annamária, a Széchenyi István Egyetem kutatója a kanadai Québecről beszélve azt hangsúlyozta: a francia nyelv és kultúra védelme összekapcsolódik a félelemmel, hogy a francia nyelvet és kultúrát elnyomhatja az angol. Québec a kanadai szövetségi állam egy tartománya, a területi autonómia kedvezményezettje a francia nyelvközösség, amely ott többséget alkot, és ennek az eltérő identitásnak a megőrzésére épül az autonómia – magyarázta. Megjegyezte, Kanada népességének 23 százaléka Québecben él.

Emlékeztetett arra, hogy Québecet a 16. században francia telepesek alapították, de csak a két világháború között erősödtek meg igazán a kapcsolatai Franciaországgal, majd később még inkább, Charles de Gaulle elnöksége (1959-1969) alatt. Bár eredetileg Párizs azt tekinti franciának, aki Franciaország területén él, a québeciekre is „kiterjesztették a francia nemzetet”, őket is franciáknak tartják – közölte.

Mint mondta, Franciaország nyomására Kanada nyitottabbá vált azokra a québeci igényekre, hogy bővítse a tartomány hatásköreit, és ennek a támogatásnak a hatására Québecben még inkább megerősödött a francia identitás, öntudat. 1977-től Québecben kizárólag francia nyelven jelenhettek meg feliratok, és az általános iskolától kötelező lett a francia nyelvű oktatás. Azóta ez a szigorú szabályozás enyhült: a feliratokat ma már a francia mellett más nyelven is ki lehet tenni, de továbbra is a francia változatnak kell dominálnia, például nagyobb betűket kell használni – mondta. Kitért arra is, hogy ma már három angol nyelvű egyetem is van Québecben, nem csak francia nyelven lehetséges az oktatás, és a bíróságokon lehetőség van az anyanyelv használatára.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
2 Fejes László (nyest.hu) 2013. április 2. 20:18

@SZ: „Szóval ekkora butaságokat légyszíves ne publikáljatok.” Mivel nem érthetünk mindenhez, sajnos nem tudjuk garantálni, hogy nem jelennek meg téves információk is. A kommentelés éppen azért van, hogy a cikkel kapcsolatban vita alakuljon ki, és árnyalódjon a kép. Köszönjük a kulturált hozzászólást, örülnénk, ha mindig ilyen kommentek jelennének meg a cikkeink alatt.

1 SZ 2013. április 2. 19:03

Máshol már leírtam, de mivel iit senki nem reagált, megírom ide is.

Tóth Annamária állításai a francia - québeci - kanadai viszonnyal kapcsolatban teljesen alaptalanok.

Franciaország természetesen NEM tekinti franciáknak a québecieket, ahogy ez utóbbiak SEM tekintik magukat franciának, hanem frankofónnak, (azaz franciául beszélőnek, mint sok-sok afrikai, vagy belga, luxemburgi, svájci...).

Québecnek nincs igazi "autonómiája", a Kanadai Konfederáció egyik tartománya, úgy mint a másik 9. Önálló tartomány a konfederáció 1867-es megalakulása óta.

Mi is történt 1977-ben: a tartományi választásokat megnyerve hatalomra került a függetlenségpárti (baloldali) Párti Québécois, és a tartományi parlament megszavazta a 101-es törvényt, a Francia Nyelv Chartáját. Ez a törvény tette egyetlen hivatalos nyelvé a franciát a tartományban. Ezt követően a kanadai szövetségi kormány rendszeresen fellépet Québec-kel szemben, például 1982-ben, amikor Londonból hazavitték az alkotmányt, és úgy módosították, hogy a szövetségi legfelsőbb bíróság el tudja törölni bizonyos elemeit a 101-es törvénynek, és az angol újra quasi hivatalos nyelv legyen Québecben.

Tehát csak az nem igaz, amit az előadó (vagy az MTI ?) állít:

- Nem Franciaország nyomására javult a québeciek helyzete Kanadában.

- Franciao. nem tekinti franciának a québecieket, mert nem nyelvi alapon határozza meg a nemzet fogalmát,

- Kanadában azért változtak a dolgok, mert Québec kihasználta a politikai eszközöket, és néhány évtizedet küzdött a jogaiért

Ennek ellenére Kanada máig nem hajlandó elismerni egy különleges státuszt Québecnek (distinct society) ezért sem zárult le véglegesen az 1982-óta zajló alkotmányos válság - mert ugye Québec azóta nem hajlandó aláírni az új alkotmányt (bár 82-óta sokat volt hatalmon a függetlenséget ellenző, föderalista liberális párt, ezt még ők sem írták alá).

Szóval ekkora butaságokat légyszíves ne publikáljatok. Az erdélyi magyar autonómia(ák) ügyét sem szolgálja, ha nem tudunk kilépni saját nemzetfelfogásunkból, és ugyanazt a sémát próbáljuk ráhúzni arra is, amire semmiképp sem illik.

Információ
X