nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Autonómiák Európában

Valle d'Aosta különleges jogállású tartomány Olaszországon belül: az olasz mellett biztosították a francia nyelv használatát is. A szintén autonóümiát élvező ålandiak nem asszimilálódnak a finnekhez, egynyelvű svéd közösséget alkotnak.

MTI | 2013. február 16.
|  

Egy autonóm közösség és az anyaországa közötti kapcsolat attól is függ, hogy az anyaországnak fűződnek-e érdekei az együttműködéshez – hangzott el a Nemzetpolitikai Kutatóintézet csütörtöki budapesti műhelybeszélgetésén.  

Valle d'Aosta

Vizi Balázs nemzetközi jogász, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének kutatója az észak-olaszországi Valle d'Aostáról tartott előadásában kiemelte, ez Olaszország legkisebb területű és lakosságú tartománya (területe 3200 négyzetkilométer, lakosainak száma 128 ezer), Franciaország és Svájc határán, elszigetelt helyen fekszik. Hozzátette: máig a terület elszigeteltsége határozza meg az ott élők identitását. Felidézte, 1861-ben az egységes olasz állam létrejöttekor Valle d'Aosta annak részévé vált, bár a lakosság nem tartotta magát olasznak, nem is nagyon beszélt olaszul. Ekkor az állam a közoktatás révén igyekezett egységes identitást kialakítani az országban, így helyi nyelven Valle d'Aostában sem folyt oktatás – közölte. Megjegyezte, ezzel a helyiek identitását azonban nem sikerült megváltoztatni.

Emlékeztetett arra, hogy a második világháborúban a partizánmozgalom a francia támogatásnak köszönhetően meglehetősen erős volt, a francia hadsereg be is vonult Valle d'Aostába. Ekkor a lakosság megosztott volt a tartomány jövőjét illetően: voltak, akik függetlenséget szerettek volna, mások az Olaszországon belüli autonómia, megint mások pedig a Franciaországhoz vagy Svájchoz való csatlakozás mellett foglaltak állást – magyarázta. Hangsúlyozta, Valle d'Aosta végül különleges jogállású tartomány lett Olaszországon belül: a többinél sokkal nagyobb önállóságot kapott, és az olasz mellett biztosították a francia nyelv használatát is. Időközben azonban háttérbe szorultak a kapcsolatok Franciaországgal, és máig inkább az olasz befolyás a meghatározó – mondta.

Valle d'Aosta Olaszországon belül
Valle d'Aosta Olaszországon belül
(Forrás: Wikimedia Commons / TUBS / GNU-FDL 1.2)

Megjegyezte: a 2001-es olasz alkotmányreform kiterjesztette a tartományok önállóságát, ez a különleges jogállású területekre nem vonatkozott, így jelenleg Valle d'Aosta kiszolgáltatottabb Rómának, mint a többi tartomány. Vizi Balázs kiemelte, Valle d'Aosta esetében különleges történelmi pillanat eredménye az autonómia létrejötte, a perifériális helyzetben lévő terület a gazdaságilag fejlett környezet ellenére azonban nem tud a gazdasági és demográfiai folyamatokkal szemben védekezni, az évek során „Piemont hátsó udvarává vált”.

Aosta városa
Aosta városa
(Forrás: Wikimedia Commons / Gerrit)

Franciaország a második világháború idején meg akarta szerezni Valle d'Aosta területét, és miután ez nem sikerült, a kapcsolatok nem maradtak erősek – mutatott rá. Hangsúlyozta, Párizs álláspontja szerint a kétnyelvű autonómia működik, ezért Valle d'Aosta nem szerepel kiemelt helyen a francia külpolitikában, a francia kormány nem lép fel az érdekében, mert meg akarja őrizni a jó viszonyát Olaszországgal. Korábban sem az identitás, hanem a területszerzés lehetősége miatt volt fontos ez a tartomány Franciaországnak – fűzte hozzá.

Åland

Tóth Norbert, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet kutatója a Finnországhoz tartozó Åland-szigetekről (finnül Ahvenanmaa) beszélt. Mint mondta, a jelenleg működő kisebbségi autonómiák közül az egyik legrégebbi, több mint 90 éve áll fenn. Jelenleg tart Finnországban a hatályos autonómiastatútum felülvizsgálata, miután 2010-ben a szigetek arra az álláspontra helyezkedett, hogy a megváltozott körülmények miatt erre szükség van – közölte.

Åland Finnországon belül
Åland Finnországon belül
(Forrás: Wikimedia Commons / Pera7)

Kifejtette, tavaly indult el a felülvizsgálat, és január végén adtak ki egy jelentést, amely az alapja lesz a finnek és az Åland-szigetek kétoldalú tárgyalásainak. A legfontosabb kérdésekhez nem nyúlnak hozzá, de változtatásokra van szükség, mert az ålandi belső jog és az uniós jog eltérései  miatt Finnországot vonják felelősségre – magyarázta. Megjegyezte, az Åland-szigetek azért is sürget intézkedéseket, hogy védje magát a gazdasági versenyben, ugyanis a terület jelenleg Finnország egyik legtehetősebb régiója, a munkanélküliség 3 százalék alatt van, és ezt az előnyös pozíciót nem szeretné elveszíteni.

Biztonságpolitikai szempontból nagyon kedvező helyen található a szigetcsoport: éppen Finnország és Svédország között. 1919-től tartozik Finnországhoz, de bármelyik hatalomhoz tartozott is a történelemben, mindig nagy volt a jelentősége stratégiai szempontból – mutatott rá. Kiemelte, a szigetek demilitarizált státusát és állandó semlegességét a 19. század óta nemzetközi szerződésben garantálják. Úgy látja, a helyiek nem asszimilálódnak a finnekhez, egynyelvű svéd közösséget alkotnak. Arról is beszélt, hogy Svédország nem tölt be érdemi szerepet az Åland-szigetek helyzetének alakításában, mert álláspontja szerint az autonómia jól működik. A kapcsolataik mindenesetre nagyon erősek, de politikai kérdésekkel nem foglalkoznak, inkább gazdasági, kereskedelmi ügyekről tárgyalnak – közölte Tóth Norbert.

Ålandi táj
Ålandi táj
(Forrás: Wikimedia Commons / LPfi / GNU-FDL 1.2)
Az Åland-szigetek csaknem 1600 négyzetkilométeres területén mintegy 28 ezer ember él.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X