-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: Kiegészítő vicc: - "Micsoda 'szír szar szertelen hangszeren' süvölt be...2024. 10. 01, 09:16 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Arra gondolok a szer szóval kapcsolatosan, hogy a ban/ ben, ról/ ről, tól/ től toldalékok ...2024. 09. 30, 20:30 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Felmerült bennem a kérdés, hogy miért őrződött meg a magyar nyelvben főleg pentaton...2024. 09. 24, 15:04 Így jutunk a hétről tízre
-
nasspolya: @nasspolya: Akár jogos, akár nem, ennek tükrében még érdekesebb a cikk. Igaz, a lényegi ta...2024. 09. 23, 02:22 Így jutunk a hétről tízre
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Olvasónk azt figyelte meg, hogy gyakran írják nagy kezdőbetűvel a nemzetek, nemzetiségek neveit. Azt kérdezi tőlünk mi ennek az oka. Egyértelmű választ persze nehéz adni, de körbejártuk a kérdést.
M. tette föl nekünk a következő kérdést:
Nekem a következő lenne a kérdésem: miért írják egyre többen nagybetűvel a nemzetiségek neveit? Egyre többször lehet ezzel találkozni az interneten, és elég idegesítő. Pl. a Görög tengerparton nyaraltam, az Angolok, stb., ahelyett, hogy a görög, vagy az angol. Kezdetben még csak kommentekben láttam ilyet, de már hírportálok címeiben is előfordul, pl. Az Ukrán elnök, és ehhez hasonlók. Pedig ezeket elvileg újságírók írják. Miért terjed ez a szokás? Az idegen nyelvek tanulása hathat így az emberekre? Mert ugye az angolban és a németben is nagybetűvel írják a népek neveit. De miért kell ezt nekünk átvennünk?
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A megfigyelést meg tudjuk erősíteni: mi is gyakran találkozunk azzal a jelenséggel, hogy a nemzetiségek neveit nagy kezdőbetűvel írják: Elmentünk nyaralni a Görög tengerpartra; Az iskolában Angolul és Németül tanultam; Peter egy Angol fiú. De miért nem jó ez így? – A magyar helyesírási konvenciók szerint csak a tulajdonneveket kezdjük nagy betűvel – ezek pedig nem tulajdonnevek, sőt, néha nem is főnevek, hanem melléknevek.
Olvasónk azt a költői kérdést teszi föl, hogy miért gyakori ez az írásforma. (Azt nem tudjuk, hogy valóban terjed-e; ennek bizonyítására korpuszvizsgálatokat kellene készíteni.) És meg is válaszolja a kérdését: lehet az idegen nyelvek hatása, hiszen az angolban, a németben ezeket tényleg nagy kezdőbetűvel kell írni. Ez jó tipp; korábban már mi is írtunk hasonló jelenségekről, amikor az angol helyesírásnak a magyarra tett lehetséges hatásait vizsgáltuk.
A nagy kezdőbetű mint tipográfiai eszköz használatos a fontos dolgok kiemelésére (Én Szeretlek Téged), illetve valamilyen elvont dolog megszemélyesítésére is (az Eszme). Ugyanakkor azt is elképzelhetőnek tartjuk, hogy egyfajta írásbeli „nyelvi tiszteletadásról” van szó: aki nagy kezdőbetűvel írja a nemzetek, nemzetiségek neveit, az elvont fogalom magasztosságát akarja kifejezni: a Magyar Nép, az Orosz Lélek stb. (Ilyen formákat irodalmi, illetve publicisztikai szövegekben is láthatunk.) És mivel arról mindenkinek van intuíciója, hogy a helyesírás egységes, így lesz az Albán Nemzet mintájára nagy kezdőbetűs a Görög tengerpart is.
Másik lehetőség az, hogy az országnevek hatnak a nemzetiségek nevére. Az országok neveit, minthogy tulajdonnevek, nagy kezdőbetűvel kell írni magyarul: Magyarország, Görögország, Amerikai Egyesült Államok. Talán ezekből is levonható az a téves következtetés, hogy a magyar, görög, amerikai szavakat is nagy kezdőbetűkkel kell írni.
Magyar nyelvű szövegekben viszonylag gyakori az a jelenség, hogy olyan szavakat is nagy kezdőbetűvel írnak, amelyek nem tulajdonnevek; ilyenek az ünnepek nevei és a hónapok, évszakok, napok nevei is. Ezek mindegyike lehet angolszász hatás, ugyanakkor azt is elképzelhetőnek tartjuk, hogy a magyar nyelvtan „tulajdonnév” kategóriája nem egykönnyen ragadható meg, valahogy nem egyezik a nyelvi intuíciónkkal, és ez indokolja a nagybetűk használatát.