-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: 25 Folytatom.. Ez a feltételezésed az -szt/ d(t) toldalékokkal kapcsolatban: "...2024. 10. 14, 15:13 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: 25 -re Folytatás: "A -d-re talán a válasz az, hogy fiktív tőre épül, nincs öná...2024. 10. 13, 11:41 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: 25 "Miért pont ez a két nyelv?" Mármint az (illír-) pannon - kelta (==> a k...2024. 10. 12, 10:34 Ál- és Tudomány
-
nasspolya: @Sándorné Szatmári: Miért pont ez a két nyelv? Az illírből főleg csak tulajdonnevek és pár...2024. 10. 10, 07:37 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Az afrikai közösségben tevékenykedő fehér orvosnak tisztában kell lennie a helyi hiedelmekkel, tiszteletben kell tartania a helyi gyógyítók ajánlásait. Ők ugyanis nagyon erősek a közösségeikben, nekik hisznek. Egy fehér orvos mindössze javaslatként teheti hozzá saját eszközeit, gyógyszereit.
A tehetség, a nyitottság, az odafigyelés és a szorgos munka mellett szerencse is kell az élethez – mondják a bölcsek. Tarrósy Istvánnak szerencséje volt, amikor a benne feltámadt érdeklődésből táplálkozó energiával minden alkalommal el tudott indulni, meg tudta valósítani elképzeléseit. Kacskaringós út vezetett Afrikáig.
TI: Szemben azokkal, akik már gyerekkorukban is Kittenberger Kálmán és Széchenyi Zsigmond könyveit olvasva merültek el az afrikai élet sokszínű világában, én később találtam rá erre a földrészre – idézi fel a kezdeteket a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa.
Az első hatás Angliában érte, ahol egyéves ösztöndíjjal nemzetközi kapcsolatokat hallgatott a Leicesteri Egyetemen. Politikai tanulmányokat folytatott, köztük a fejlődő világ problémái érdekelték. Aztán jött a 2000-es év.
TI: Alapítója, főszervezője vagyok az ICWiP névre hallgató nemzetközi nyári diáktalálkozónak, amely tizenhatodik éve az egyik legértékesebb alulról szerveződő rendezvény Közép-Európában. A mi mintánkra sok hasonló diáktalálkozót szerveznek az itt járt barátaink. Ilyen volt az a kelet-afrikai is, amelyre meghívtak: így egy hónapot töltöttem 2000-ben Tanzániában, a végén pedig Egyiptomban – meséli.
Az „Afrika-vírus”
Szavai szerint olyan hatások érték akkor, amelyek azóta sem engedik szabadulni. Mint ahogy Széchenyi Zsigmond is megfogalmazta: létezik egy „Afrika-vírus”. – Ez pozitív erő, amely megragad, és nem enged más irányba tekinteni. Mindig visszavágysz oda, álmaidban ott jársz. Különös illatvilág, harsogó színek kavalkádja, egy magába szippantó közeg, amelyben az emberek mosolyognak a sok tragédia és szenvedés mellett is – magyarázza. – Átütő az emberi közösségek ereje, figyelnek egymásra, különösen tisztelik az idősebbeket. Nagy családi közösségekben élnek. Vannak olyan gambiai barátaim, akik befogadták a kevésbé tehetős rokonságukat, és együtt termesztenek növényeket. Ebből termelik meg a napi betevőjüket, és együtt vannak szeretetben.
MTI: Amikor visszajött, mi volt az erősebb: a közvetlen segíteni akarás, vagy a pedagógusi szándék, hogy oktassa az ott látottakat?
TI: Először én magam szerettem volna minél többet tudni arról, hogy milyen történelmi, társadalmi, gazdasági okai vannak mindannak, ami Afrikában tetten érhető. Valóban igaz-e, hogy más az emberi összetartó erő, erősebb, mint a miénk? Nem tudok hosszabb időre önkéntes munkát vállalni, mert családom van, de mindenképpen segíteni akartam. Elhatároztam, hogy az elmondott és leírt szavakkal, az oktatással, a fotózás segítségével közelebb hozom itthon az afrikai valóságot. Már a hatodik évfolyamát is megérte az általam alapított és szerkesztett Afrika Tanulmányok folyóirat, amely ezt a célt remekül szolgálja.
MTI: Disszertációjával feszegette a pécsi egyetem bölcsészkara helyi és regionális kutatásokkal foglalkozó doktori programjának kereteit.
TI: Igaz, nem feltétlenül illeszkedett elsőre a PTE BTK Interdiszciplináris Doktori Iskola politikatudományi doktori programjába egy afrikai téma, de elfogadták, és ezzel kinyíltak a lehetőségek. Egyre több hallgatóm van, aki afrikai témát választ szakdolgozatának. Létrehoztuk Magyarország egyetlen Afrika Kutatóközpontját, ahonnét többek között szeretnénk az afrikai témákat hitelesen megmutatni az érdeklődőknek, legyen bármilyen az orientációjuk, foglalkozásuk. A világ figyelemmel kíséri Afrikát, túl a nagy- és középhatalmi aspirációk összeütközésein egyre többen foglalkoznak ezzel a földrésszel. Ha a feltörekvő gazdaságokat nézzük, Kína mellett Törökország is rendezett nemrég nagyszabású Afrika-konferenciát: meghívták az összes afrikai állam képviselőjét Isztambulba. De például Oroszország újrahangolta Afrika-stratégiáját, amivel Dél-Korea, Indonézia, Brazília is rendelkezik, bár ezekről igen keveset tudunk.
Tiszteletben kell tartani a helyi gyógyítók ajánlásait
MTI: Létezik egy több éve tartó, trópusi medicinára fókuszáló orvosprogram is, amelyet Ternák Gábor professzorral együtt dolgoztak ki, és a neves infektológus gyakorlati közreműködésével vált sikeressé.
TI: Nemcsak Magyarországon egyedülálló ez a tevékenység, hanem a világban is mindössze három ilyen képzés van. Magyar-szlovák együttműködésből indult Kenyában szlovák és kenyai finanszírozással. A professzor ebben vesz részt. A kibővített programban nem csupán fiatal orvosok, hanem pécsi orvostanhallgatók és a honvédség kötelékében szolgáló szakemberek is dolgoznak. Ők egymást váltva meghatározott időre mennek Eldoret városába gyógyítani, tanulni, helyi tapasztalatot szerezni. A trópusi medicina kutatásában szerzett gyakorlati tapasztalatokkal a pécsi egyetem – az eldoreti kórházzal kötött szerződése révén is – hozzájárul a gyógyításhoz és a kutatáshoz. Ternák Gábor, aki járványokkal, trópusi betegségekkel foglalkozik, több évet élt Afrikában és Ázsiában, jó tanácsokkal tudja ellátni a kint dogozó orvosokat. Meggyőződése, hogy az afrikai közösségben tevékenykedő fehér orvosnak tisztában kell lennie a helyi hiedelmekkel, tiszteletben kell tartania a helyi gyógyítók ajánlásait. Ők ugyanis nagyon erősek a közösségeikben, nekik hisznek. Ezért a professzor véleménye szerint egy fehér orvos mindössze javaslatként teheti hozzá saját eszközeit, gyógyszereit. Ez a gondolkodás miatt érdekes.
Nemzetközi tanulmányok szak
Tarrósy István tájékoztatása szerint most ősztől indul a pécsi Politikai Tanulmányok Tanszéken a nemzetközi tanulmányok szak, amelyen markáns vonulat lesz a globális világ és Európa viszonya, de jelentős szerepet kaphat a jövőben Afrika is. Átfogó programról van szó, hat kar (orvosi, jogi, közgazdasági, felnőttképzési, természettudományos, bölcsészettudományi) együttműködésével. A sokféle választható stúdium között lesz Afrika-, Kína-, európai integrációs, regionális tanulmányok, migrációs egészségtan és mások.
– Ötven fiatal jött el az általam tartott orientációra, az egyik legnépesebb új szaknak ígérkezik az egyetemen – húzza alá az adjunktus. – Az ICWiP lehet az egyik nyári gyakornoki program a nemzetközi tanulmányok hallgatóinak, szervezhetnek és részt is vehetnek majd ezeken a találkozókon. Így segíti majd az egyetem a találkozót, a találkozó pedig az egyetemet. – Itthon kicsit hóbortosnak tartják Afrika miatt, gondolom gyakran érik vádak: miért foglalkozik Afrikával, mikor itthon is van éppen elég szegény ember? – Velük nem vitatkozom, mert nem kérdés, hogy bárhol a világban léteznek szegény emberek, akik a napi megélhetésért küzdenek. Egyetemi oktatóként egyre szélesedő lehetőségeimmel igyekszem felhívni a hallgatók figyelmét a globális világ változásaira. Kínai, amerikai, európai kutatóközpontokkal igyekszünk együttműködni: közös projektek készülnek, bevonnak minket a kutatásaikba. Magyarországnak nemzetgazdasági érdeke lehet, hogy egyre jobban részt vegyen afrikai programokban, mert nagyon jók a magyar termékekről kialakított előképek. A sok ezer diák, aki nálunk diplomázott még a rendszerváltás előtti évtizedekben, erős kapocs lehet, és ők segíthetnek akár diplomáciai pozicionálásunkban is.
Afrika Tanulmányok