A vizsgálatot végző nemzetközi kutatócsoport 121 afrikai populációtól vett több mint 4000 vérmintát, és ezekből állította össze a géntérképet. Fontos szempont volt, hogy a felmérésben minél többféle nemzetiség képviseltetve legyen, hiszen az eddigi mintavételek igencsak leegyszerűsítőek voltak, és kis létszámú egyed részvételével zajlottak. Hogy ezt elkerüljék, a kutatók több olyan népcsoportot is megvizsgáltak, amelyeket korábban még soha.

A tudósok Afrika minden csücskébe elzarándokoltak, és olykor igen mostoha körülmények között végezték a munkájukat. A vérmintákat – a protokollnak megfelelően – centrifugákba tették, hogy kinyerjék belőlük a vizsgálathoz szükséges DNS-t. „A legtávolabbi helyeken a centrifugákat az autó akkumulátorára kötöttük” – nyilatkozta dr. Sarah Tishkoff, a Pennsylvaniai Egyetem munkatársa és a kutatás vezetője a BBC-nek.

A kapott eredmények azonban minden bizonnyal kárpótolták őket a nehézségekért, mert egészen megdöbbentőek: a kontinens (amely egyúttal az egész emberiség bölcsője is) bizonyult a legváltozatosabb génállományúnak a Földön. A kutatók kb. 14 nagyobb genetikai őscsoportot azonosítottak – ők a mai afrikaiak (és az onnan elszármazottak) ősei.

A vizsgálat emellett négy afroamerikai populáció vizsgálatával is kiegészült. Az amerikai, illetve afrikai minták összehasonlításából azonosítani tudták az Amerikába hurcolt ősök születési helyét: az elvárásoknak megfelelően Nyugat-Afrikát.

A kutatás nemcsak a számos, eddig ismeretlen populáció genomjának feltérképezésében, illetve a földrész géntérképének elkészítésében számít forradalminak. Sokat segíthet pl. a gének és a betegségek közötti összefüggések feltárásában, így a gyógyászatban is.

A kapott géntérképet a kutatók feltehetőleg a nemrég elkészült európai géntérképpel is összevetik majd – ennek érdekessége, hogy Afrikával ellentétben az európai népcsoportok nagyfokú genetikai homogenitást mutattak.