nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • durek: @aphelion: Bizonyos nyelvjárásokban pedig az "e" és az "a" is használatos mutatónévmásként...
    2020. 07. 03, 18:12  Mi is az az Uralonet?
  • mederi: Kérdés.. (Több is van, de most csak ez.) A múltidő jele a magyarban egy vagy két t. Valóba...
    2020. 07. 03, 17:55  Szótekerészeti agybukfenc
  • aphelion: @mondoga: Így van. @durek: Azokban a nyelvváltozatokban, ahol következetesen elhagyják a n...
    2020. 07. 03, 17:50  Mi is az az Uralonet?
  • durek: @szigetva: "tehát: mutató névmás = az, névelő = a." nem igaz ...tehát: mutató névmás = az,...
    2020. 07. 03, 17:19  Mi is az az Uralonet?
  • mondoga: @aphelion: "Igen, mert az ősnyelvek eleve úgy vannak rekonstruálva, messze nem 100%-os pon...
    2020. 07. 03, 17:06  Mi is az az Uralonet?
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Hosszú távon az önfenntartás a cél

A „Fesztivál a határon” nevű rendezvényen az MRK elnöke Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkárral vitatta meg a felsőoktatás elmúlt két évének eseményeit, tanulságait és a következő időszak feladatait.

Edupress | 2012. augusztus 29.
|  

„A felsőoktatás finanszírozási szisztémájának változtatásáról máig nem született végső döntés, ezért a Magyar Rektori Konferencia (MRK) javaslatot nyújt be a miniszterelnöknek a felsőoktatás önfenntartó modelljéről” – mondta el Mezey Barna, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) rektora és az MRK elnöke augusztus 25-én, Kőszegen.

„A felsőoktatás átalakítása hosszú, nehézkes folyamat, amely nagyon sok érdeket, egyéni sorsokat érint” – kezdte a beszélgetést Hoffmann Rózsa, aki az elmúlt időszak megoldandó problémái között sorolta fel a szétaprózottságot, a túldimenzionáltságot, a nemzetközi piacképes tudás hiányát, illetve a túlköltekező jelleget.

Az államtitkár hangsúlyozta, a legfőbb konfliktusok a törvényalkotás folyamatában merültek fel, hiszen annak ellenére, hogy a felsőoktatás szereplői egyetértettek abban, mit kell tenni a hibák orvoslása érdekében, amikor arra került sor, hogy egy-egy intézmény, szak életét a változás konkrétan érintette, azonnal elindult egyfajta ellenállás. Mezey Barna szintén úgy véli, abban teljes konszenzus alakult ki, hogy változtatni kell, hiszen az elmúlt húsz év arról szólt, hogy behozzuk a lemaradást Európával szemben, és a problémák eddigi mennyiségi orvoslása miatt aránytalanság alakult ki a felsőoktatásban.

Az elnök felhívta a figyelmet arra, hogy az MRK a felsőoktatási törvénytervezet első változatáról már pozitív véleményt formált, a vita elsősorban nem az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) és a felsőoktatási intézmények között alakult ki, sokkal inkább a különböző minisztériumok gondolkodtak eltérően. „Az európai intézményrendszerek között az egyik legtradicionálisabb az egyetem, ezért nehezen reagál a változásokra. A felsőoktatás elképesztően bonyolult rendszer, amelyben ha egy pontot átalakítunk, az minden részletét érinti, ezért ha nincs átgondolva a struktúra, akkor az egész rendszer elkezd recsegni-ropogni” – fejtette ki a rektor.

Önfenntartás és a vállalati szféra bevonása a cél

Az elnök és az államtitkár egyetértett a felsőoktatás önfenntartó jellegének jogosultságában, de mivel „a finanszírozási szisztéma máig nem dőlt el véglegesen”, az MRK vasárnap javaslatot nyújtott be a miniszterelnök számára az önfenntartás egy lehetséges modelljéről. Mezey Barna egyetértett azzal, hogy nem támogatható mindenki állami ösztöndíjjal, azonban felhívta a figyelmet, sok esetben módosíthatja a tehetségek pályaválasztását, ha két út áll előttük: vagy hitelt vesznek fel, vagy másik, támogatott szakot választanak. Az elnök szintén hangsúlyozta a munkaerőpiac bevonásának szükségességét a felsőoktatás támogatásába.

„A felsőoktatás valóban kevesebb támogatást kapott, de az uniós forrásokból nagyrészük pótolható” – hangsúlyozta Hoffmann Rózsa, aki részletesen kitért az EU 2020 stratégia vállalására. Eszerint Magyarországon nyolc év múlva a 25-34 éves korosztályban a diplomások aránya 30,3 százalék lesz. Az oktatási államtitkár szerint ez nemcsak, hogy teljesíthető, de akár felülmúlható: a felvételi statisztikák alapján ugyanis ötven százalék is lehet ez a szám, ha a jelenlegi hallgatók a követelmények szerint „időben” végeznek.

A felelősségvállalásban segít a diákhitel

Hoffmann Rózsa hangsúlyozta a Diákhitel2 előnyeit; ez két százalékos kamattal felvehető, így 10-15 év alatt visszafizethető. A jogi képzés teljes önköltségessé tételével kapcsolatban kifejtette, az állami hivatalokban elhelyezkedők számára, az állam kifizeti a tartozást. Emellett megjegyezte, cél a vállalatok motiválása, amelyek szintén visszatéríthetik alkalmazottaik helyett a szükséges összeget.

A Diákhitel2 bevezetésével kapcsolatban hangsúlyozta, a felsőoktatás egyik lényeges problémáján is segít, nevezetesen, hogy az öt-hat éves képzéseket tíz-tizenkét év alatt teljesíti a diákok egy része. A felvett hitellel járó felelősségvállalás azonban arra sarkallja az egyetemistákat, hogy minél előbb teljesítsék a diploma követelményeit. „A felsőoktatás követi azokat a mintákat, amelyek a világ többi részén beváltak, ezzel nem sérülnek az érdekek, csak másként valósulnak meg” – indokolta a módosításokat Hoffmann Rózsa.

„A felsőoktatás nem gyártósor”

Mezey Barna a keretszámok csoportosításával kapcsolatban megjegyezte, ha egy ember elkötelezte magát az irodalom vagy a történelem mellett, és arra késztetjük, hogy hídépítő legyen, az nem vezet jóra, ezért középiskolában kell megkezdeni a természettudományok és műszaki pálya iránti elhivatottság megalapozását. „A felsőoktatás nem úgy működik, mint egy gyártósor, nem lehet átmenetileg bezárni, ha így van, akkor az többgenerációs fejlődést szüntet meg”– jelentette ki az elnök, aki a vidéki egyetemek helyzetére is kitért: szerinte a szétaprózódást nem úgy kell megállítani, hogy bezárják ezeket az intézményeket, hiszen a régiók számára szellemi, kulturális, turisztikai központokká tesznek bizonyos városokat. A cél, hogy a támogatásukba bekapcsolódjanak az önkormányzatok, a turisztika és egyéb területek, amelyek érdekeltek a működésükben.

Hoffman Rózsa erre reagálva megjegyezte, a vidéki egyetemek értelmiségképző szerepe valóban jelentős, azonban nem mindenáron kell megtartani őket, a feltétel itt is a minőség teljesítése.

A miniszterelnök szerint cél a rangsorban való előbbre jutás

Mezey Barna végül kiemelte: a magyar felsőoktatás jobb, mint amit elhiszünk magunkról. „Nem indokolt, amikor a sajtó kritikaként közli, hogy a különböző világszintű rangsorok első kétszáz helyén nincs magyar egyetem, hiszen a finanszírozási lehetőségek eltérőek” – jegyezte meg a rektor, majd hozzátette: ott vagyunk az élvonalban, a szaklistákon például több intézmény szerepel az első százban.

Orbán Viktor, aki egyébként Kőszegen vette át az MRK javaslatát, a délutáni közéleti találkozón elmondta, a célok között szerepel, hogy az említett listákon magyar egyetem is megjelenjen az első két-háromszáz helyen. A miniszterelnök szintén kitért az önfenntartó felsőoktatás szükségességére: „az állami ösztöndíjakat nem tudjuk teljesen kiiktatni, számukat minimálisra kell csökkenteni” – jelentette ki. A külföldre vándorló, és ott tanulmányokat kezdő hallgatókkal kapcsolatban pedig megjegyezte, tervei szerint a diplomázás után már egy emelkedő gazdasági tendenciájú országba térhetnek haza. 

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X