nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • bloggerman77: @mondoga: "És ehhez nem kell feltétlenül megtalálni Attila sírját" ** Egy mongolid ember ö...
    2019. 08. 25, 00:42  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @Fejes László (nyest.hu): Nem, nem keverek semmit. Csak rámutattam, hogy Riba rosszul, pon...
    2019. 08. 24, 23:27  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @zegernyei: Az idézett cikk tartalmával egyetértek. "A fentiek ellen próbálkozott egy újsá...
    2019. 08. 24, 22:43  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @zegernyei: "Ez egy kicsit zavarosra sikeredett, megmagyaráznád?" Rendben, megpróbálom más...
    2019. 08. 24, 22:11  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @zegernyei: "...a hun-magyar rokonság máig nincs bebizonyítva, és azt sem írtad meg, hogy ...
    2019. 08. 24, 21:27  Hun‒ugor géntangó
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Adatvédelem = gyerekvédelem?

Vizsgálatot indított az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (Federal Trade Commission, FTC) annak megállapítására, hogy a mobiltelefonokra kifejlesztett alkalmazások nem sértik-e a gyerekek személyiségi jogait. Washington szeretné rászorítani a Szilícium-völgy cégeit a gyermekek személyes adatainak tiszteletben tartására – ám a nagy szoftverfejlesztők nem hagyják magukat és keményen visszavágnak.

MTI-Press | 2012. december 16.
|  

Az FTC megítélése szerint egyes alkalmazások nemcsak lehalásszák, hanem hirdetőkhöz és adatkereskedőkhöz továbbítják a gyerekekre vonatkozó adatokat. A szóban forgó appek képesek bemérni a telefon használójának tartózkodási helyét, letöltik az általa lementett telefonszámokat és más, jogi szempontból megkérdőjelezhető műveletet is végre tudnak hajtani.

 Az Apple, a Facebook, a Google, a Microsoft és a Twitter azonban egyaránt ellenzi, hogy kivegye részét a gyermekek online személyiségi jogainak megerősítését célzó szövetségi erőfeszítésekből. Mellettük olyan médiaóriások, mint a Viacom és a Disney, a nagy kábelszolgáltatók, marketingszövetségek, illetve a játékgyártókat képviselő technológiai és kereskedelmi csoportok is hasonló álláspontra helyezkedtek. Utóbbiak érvelése szerint az FTC által javasolt jogszabályváltozás olyan terheket róna rájuk, hogy a gyermekek kiszolgálására szakosodott weboldalak és szolgáltatások teljesen ellehetetlenülnének.

Lelassulna a fejlesztés és a gazdaság

„Ha elfogadnánk, ezeknek az új szabályoknak a hatására éppen a gyermekek számára legelőnyösebb alkalmazásoknak a kifejlesztése lassulna le, ráadásul jelentősen mérséklődne az okostelefonos minialkalmazások generálta gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés is” – fogalmazott az FTC-nek címzett levelében Catherine A. Novelli, az Apple kormányzati ügyekben illetékes alelnöke.

De az ezt megalapozó aggodalom – mind az ipari szereplők, mind a szabályozó hatóságok körében – nem annyira magukkal a gyermekeknek készített online termékekkel kapcsolatos. Sokkal inkább azokat az adatgyűjtési és adatbányászati mechanizmusokat követik nyugtalansággal az érintettek, amelyek megkönnyítik a digitális marketinget a gyermekek számára készült minialkalmazásokban (appekben) és weboldalakon. Az amerikai kongresszus 1998-ban Children's Online Privacy Protection Act néven olyan törvényt fogadott el, amely lehetővé teszi a szülők számára, hogy felügyelhessék: milyen magánjellegű információkat gyűjtenek, illetve terjesztenek gyermekeikről online. E szabályozás értelmében a webhelyek üzemeltetőinek előzetesen meg kell kérniük a szülők beleegyezését, ha 13 év alatti gyermekek személyes adatai – például a lakcíme vagy email-címe – iránt érdeklődnek.

A technológia beelőzte a szabályozást

A szövetségi hatóság most frissíteni készül a törvényt. Arra hivatkozik, hogy a szabályozás nem tartott lépést a viselkedés alapú online reklám területén bekövetkezett rohamos fejlődéssel (ez az a gyakorlat, amelynek keretében adatbányászati eszközök segítségével, a felhasználók online viselkedését elemezve készülnek személyre szabott hirdetések).

Az FTC az azonosító rendszerekkel óhajtja kibővíteni a szülőiengedély-köteles adattípusok körét: például a cookie-kban tárolódó egyedi készülékkódokkal vagy felhasználóazonosító számokkal, amennyiben ezeket a kódokat hirdetési célokból használják a gyermekek online nyomon követésére. Az elképzelés az, hogy idővel teljesen elzárják a cégeket a gyermekek online tevékenységére vonatkozó webes adatgyűjtés lehetőségétől.

Adatvédelem = gyerekvédelem?
Forrás: Wikimedia Commons / Bharti Foundation Communications / Free Art

„Az, amit a gyerekek online posztoltak, vagy az, amire rákerestek házi feladataik elkészítésének részeként, nem kísértheti őket akkor, amikor majd egyetemre vagy éppen állásinterjúra jelentkeznek” – foglalt állást a témáról a The New York Timesnak nyilatkozva Edward J. Markey massachusettsi demokrata képviselő, a kétpárti kongresszusi adatvédelmi választmány társelnöke, hangsúlyozva, hogy „a YouTube-ot nem szabad adatkövető YouTracked-dé alakítani”.

A hatóság javaslatai élénk reakciókat váltottak ki a nagy online szolgáltatók, televíziós csatornák, közösségi oldalak, minialkalmazás-platformok és reklámipari kereskedelmi csoportok körében. Közülük néhányan azt állítják, hogy az FTC a szabályozás körének bővítésével túllépi a hatáskörét. Mások azzal érvelnek, hogy az azonosító rendszerek – például a felhasználói kódok – alkalmazása a gyermekek „anonim” online követéséhez voltaképpen jóindulatú: az online tevékenységgel kapcsolatos információkra azért van szükség, hogy elhelyezhetők legyenek azok a hirdetések, amelyek a gyermekeknek szóló ingyenes tartalom és szolgáltatások költségeit ellentételezik.

„Hogy milyen veszéllyel jár, ha ezt megpróbáljuk megakadályozni? – tette fel a kérdést Alan L. Friel, a média- és technológiai ügyekre szakosodott Edwards Wildman Palmer nevű jogi cég elnöke. – Azt kockáztatjuk, hogy elvész egy sor igazán jó oktató és szórakoztató tartalom, ha túlzottan megnehezítik a weboldalak működését, és azok tulajdonosai nem tudnak jövedelemre szert tenni az oldalakból.”

Más nemzedékre is könnyen kiterjeszthető a szabályozás

A gazdasági tét lényegesebb nagyobb, mint amit a szűken vett gyermekközönség jelent. Iparági szakértők szerint ugyanis ha az FTC úgy dönt, hogy szülői hozzájárulást követel meg a gyermekek felhasználói azonosítóinak felhasználásához is, egy napon akár azt is előírhatják a cégeknek, hogy hasonlóképpen járjanak el a felnőttek esetében is –  márpedig a felhasználói azonosítók követése adja a digitális marketing és reklám alapját.

„Ha valaki egyszer kijelenti, hogy ez személyes adatnak minősül a gyermekek vonatkozásában, és felhasználásához hozzájárulás szükséges, máris készen állnak a keretek ahhoz, hogy a hozzájárulás alkalmazásának követelményét egy másik nemzedékre is ki lehessen terjeszteni – figyelmeztetett Friel. – Ha valakinél 12 éves korában személyes adatnak kell tekinteni valamit, akkor ez a 13 életévét betöltve sem minősül át mássá.”

Az FTC által javasolt jogszabály-felülvizsgálatnak sok ellenzője akad. A hivatal például előírhatná a cégeknek, hogy 13 évnél fiatalabb gyermekek esetében szülői engedélyt kell kérniük, mielőtt a gyermekek fényképeit, videóit vagy hangfelvételeit kezelnék. Adatvédelmi szakértők szerint az elképzelés hátterében az áll, hogy megfelelő arcfelismerési technológia birtokában idegenek számára is lehetségessé válna a gyermekek azonosítása és az esetleges kapcsolatfelvétel velük.

Az arcfelismerési technológia mint veszélyforrás

„Mivel rohamosan fejlődik az arcfelismerés technológiája, a fotók alapján egyre könnyebben azonosítható valaki harmadik fél által is, tehát a gyermek nem maradhat anonim” – szögezte le Alessandro Acquisti, a Carnegie Mellon Egyetem docense. A gyerekek sokszor nem is értik – tette hozzá –, hogy milyen hosszú távú kockázat rejlik abban, ha intim dolgokat – mint amilyenek a fényképek – osztanak meg magukról. „Lehet, hogy akkor éppen valami jutalmat is kapnak a fotójukért, de ennek a költségei jóval hosszabb távon jelentkeznek” – érvelt.

A gyermekek fotóira vonatkozó törvénytervezet alapos zavart okozhat a tengerentúlon népszerű egyik marketingtechnika alkalmazásánál is: ennek keretében a gyermekek egy-egy márka melletti elkötelezettségüket interneten küldött fényképeikkel vagy videóikkal tanúsíthatják.

A játékipar döntéshozói egyöntetűen úgy vélik, hogy az FTC túl messzire ment. „Mindaddig, amíg megfelelő módszerek állnak rendelkezésre annak biztosítására, hogy a fotó-, video- vagy audiofájlokhoz, illetve az arcfelismerési technológiához ne kapcsolódhassanak elérhetőségi adatok, az ilyen jellegű elkötelezettség nem jelent adatvédelmi kockázatot a gyermekekre nézve” – hangsúlyozta az FTC-nek írott levelében Carter Keithley, az egyik játékipari szövetség elnöke.

A harmadik fél esete a hivatali cinizmussal

A hivatalnak az a javaslata is heves ellenállásba ütközött, amely a webhelyeket és alkalmazásokat tenné felelőssé harmadik fél – elemző- vagy reklámpartnerek – adatgyűjtési gyakorlatáért.

A több mint 5000 alkalmazásfejlesztő vállalkozást tömörítő kereskedelmi képviseleti szövetség, az Association for Competitive Technology becslése szerint ha meg akarnának felelni ezeknek a követelményeknek, az az oktatási minialkalmazások fejlesztőit 250 millió dolláros jogdíjjal terhelné.

A Facebook, amely nem teszi lehetővé a magukat 13 év alattinak valló gyermekek számára a regisztrációt, valamint a Twitter, amely azt állítja, hogy nem célja a 13 év alattiak bevonása a szolgáltatásba, szintén bírálta a harmadik félre vonatkozó felelősség fenntartását előíró FTC-felvetést. A közösségi hálózatok képviselői állítják, egyszerűen nem lehet nyomon követni azt a rengeteg weboldalt, amely letölthetővé teszi plug-injeiket, és ezért azt sem lehet tudni, hogy van-e közöttük olyan, amelyik éppen a gyermekekről gyűjt adatokat.

A Google és az Apple is hasonlóan érvel: az Android vagy az iTunes Store alkalmazásplatform nem tehető felelőssé a gyermekek által megvásárolt appek adatgyűjtési gyakorlatáért.

A hatóság a maga részéről ugyanakkor leszögezi, hogy a tervezett új szabályozás nem gátolja a cégeket abban, hogy alkalmazásokat és weboldalakat készítsenek gyermekek számára. „Választhatják azt is, hogy nem célozzák meg a gyerekközönséget – fogalmazott Phyllis H. Marcus, az FTC hirdetési gyakorlatokkal foglalkozó részlegének vezető jogtanácsosa –, vagy pedig ők is kérhetik a szülők beleegyezését, és akkor megjelenhetnek ebben a közegben is robusztus kínálatukkal.”

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X