-
Sándorné Szatmári: @Sultanus Constantinus: 1 " egy magyar anyanyelvű sosem fog olyat mondani, még véletlenül ...2024. 12. 09, 15:55 Az anyanyelvi beszélő nyomában
-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Vannak kérdések, amelyek megválaszolásához elég a helyesírási szabályzatot megnézni. De aztán ne csodálkozzunk, ha újabb kérdéseink lesznek.
Örülünk ugyan, hogy egyre többen keresnek meg minket különböző kérdésekkel, de időnként csodálkozunk. Az érthető, ha valaki nem szerez be etimológiai szótárt, de azt azért ajánlanánk, hogy mindenki, aki rendszeresen alkot szövegeket, tartsa otthon vagy munkahelyén A magyar helyesírás szabályait (AkH.), a Magyar helyesírási szótárt és az Osiris-féle Helyesírást (OH.) – vagy legalább ezek egyikét. (Már legalábbis ha szeretné az akadémiai helyesírást követni – amit azért nem tartunk olyan nagyon fontosnak.)
Attila nevű olvasónk is olyan kérdéssel fordul hozzánk, melyhez elég az említett kiadványok valamelyikének felcsapása.
Az a kérdésem, hogy Önök szerint hogyan kell írni helyesen az adásvétel kifejezést, egybe vagy kötőjellel?
Emlékeim szerint egybe, de 2013 óta a jogszabályokban, pl.: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényben, kötőjellel szerepel ez a szó (adás-vételi szerződés).
Óvnánk olvasóinkat attól, hogy a helyesírásnak megfelelő alakokról törvényszövegekből kívánjanak tájékozódni. A hivatalos iratok hemzsegnek a helyesírási hibáktól – a hivatalok még arra sem figyelnek, hogy a jelentős intézmények nevei megfeleljenek a helyesírási szabályoknak.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az AkH. szótári részében szerepel az adásvétel, de semmilyen szabályra nincs mellette hivatkozás. Ugyanakkor szerepel mellette az adás-vévés is, emellett pedig az AkH. 100 b) pontjára hivatkoznak. Ebben a következőket olvashatjuk:
Ha az egymásnak mellérendelt tagok együttese már mást jelent, mint azok külön-külön, de még mind a két tag felveszi a toldalékokat, akkor az összetétel még laza, ezért elemeit kötőjellel kapcsoljuk össze: süt-főz, sütnek-főznek, sütött-főzött, sütni-főzni, sütés-főzés; ég-föld, eget-földet; ide-oda, idébb-odább; több-kevesebb, többé-kevésbé; stb.
Kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz az egyformán toldalékolt szavakból alakult mellérendelő összetételek tagjait akkor is, ha toldalék nélküli formájuk nem él összetételként: apraja-nagyja, apraját-nagyját, keze-lába, kezét-lábát, orrán-száján, testi-lelki, írás-olvasás, oktató-nevelő stb.
Két, azonos szerepű toldalékkal ellátott szó alkalmi egységét újabban gyakran éreztetjük kötőjeles összefűzésükkel: kínos-fájdalmas (búcsú), gazdasági-társadalmi (változások), nyelvi-stilisztikai (elemzés), kérő-esdeklő (szavakkal), sírva-nevetve (ölelte át) stb.
Ezzel a lehetőséggel azonban ne éljünk vissza: nem rokon vagy ellentétes értelmű tagokat, illetőleg kettőnél több szót ne írjunk vessző vagy kötőszó helyett kötőjelesen: nyelvtani, stilisztikai és helyesírási (gyakorlatok), nem: nyelvtani-stilisztikai-helyesírási (gyakorlatok); stb.
Ebből érthető, miért kell kötőjelet írni az adás-vevésben: rákaphatunk az adásra-vevésre, beszélhetünk adásról-vevésről, megunhatjuk az adást-vevést. Közvetlenül ezalatt, a 100 c) pontban megtaláljuk azt is, miért kell az adásvételt egybeírni:
A már teljesen összeforrott, ezért csak második tagjukon toldalékolt mellérendelő összetett szavakat egybeírjuk: rúgkapál, rúgkapálnak, rúgkapáló; búbánat, búbánata, búbánatos;árvíz, árvíztől; hadsereg, hadseregben, hadseregek; hányaveti, hányavetiek; stb.
Nyilván az adásvétel azért nem írandó kötőjellel, mert nem mondunk olyat, hogy rákaptam az adásra-vételre, nem beszélünk adásról-vételről, és nem unjuk meg az adást-vételt. Ilyesmit magyar ember nyilván nem mondana, nem írna le.
Tanácsunkat talán mégis módosítanunk kell. Az ajánlott kiadványokat továbbra is ajánljuk, használják bátran a szótárakat. De a szabályokba inkább ne nézzenek bele.