nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • mondoga: @Cypriánus: Nehezen viselem, ha valaki ennyire mellébeszél, csakis kötözködés céljából. Ne...
    2019. 08. 25, 23:22  Hun‒ugor géntangó
  • Cypriánus: @mondoga: Nem vagyok sem a moderátor, sem az Anyukátok, de kezditek túltolni. Speciel a ut...
    2019. 08. 25, 22:47  Hun‒ugor géntangó
  • Cypriánus: @VamArm: Azt feltételeztem esetleg leírást adsz a gondolataidat összetartó paradigmáról. Í...
    2019. 08. 25, 22:38  Hun‒ugor géntangó
  • Cypriánus: @VamArm: Azt feltételeztem esetleg leírást adsz a gondolataidat összetartó paradigmáról. Í...
    2019. 08. 25, 22:38  Hun‒ugor géntangó
  • Cypriánus: @VamArm: Azt feltételeztem esetleg leírást adsz a gondolataidat összetartó paradigmáról. Í...
    2019. 08. 25, 22:38  Hun‒ugor géntangó
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Ad ACTA

A magyar internet-felhasználók 46 százaléka egyetért az internet valamilyen jogi szabályozásával, míg 33 százalékuk szerint nincs szükség ilyen lépésre - ismertette az MR2-Petőfi Rádió Netidők című műsorának blogja az NRC nevű közvélemény-kutató cég felmérésére hivatkozva. A kutatás szerint szinte minden internetező fontosnak tartja az információ szabadságának elvét, és nem féltik a zene- és filmipart a szabad letöltésektől.

MTI | 2012. március 4.
|  

A rádióműsor internetes oldala azzal összefüggésben volt kíváncsi a hazai internetezők véleményére, hogy az Európai Unió tagállamai, köztük Magyarország január végén aláírta a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodást, az ACTA-t (Anti-Counterfeiting Trade Agreement).

Az NRC február végén készített kutatása szerint a magyar internetező férfiak kevésbé támogatják a szabályozást, és a fiatalok körében is magasabb az elutasítók aránya, mint az idősebbek között. A huszonéves férfiak 62 százaléka például ellenzi a jogi szabályozást, és csak negyedük támogatja azt, az 50 évnél idősebb nők 76 százaléka ezzel szemben a törvényi szabályozás mellett áll, körükben az ellenzők aránya mindössze 7 százalék.

A felmérés megrendelői ellentmondásosnak tartják ugyanakkor, hogy a netezők többsége egyetért azokkal az érvekkel, amelyeket a szabályozás ellenzői hangoztatnak. A legáltalánosabb érv ugyanis az információ szabadságának elve, amelyet a hazai netezők elsöprő többsége, közel 90 százaléka mindennél fontosabbnak tart. A szabályozással egyet nem értők 85 százaléka gondolja  úgy, hogy az internetes letöltéseket jogi eszközökkel sem lehet korlátozni, de érdekes módon a szabályozáspártiak kétharmada is valamennyire osztja ezt a véleményt – fejtik ki az oldalon.

A blog készítői kiemelik, a hazai internetezők többsége a zene- és a filmipart sem félti a szabad letöltésektől. Négyből hárman ugyanis úgy vélik, a mozik akkor is működni fognak, ha a neten szabadon terjedhetnek a filmek, háromból két internetező pedig azon a véleményen van, hogy a zenészeknek inkább a koncertbevételekből kellene megélniük, mint a felvételek után járó jogdíjakból. Igaz ez akkor is, ha a jogi szabályozás támogatói nagyobb rokonszenvvel vannak a kiadók iránt: 53 százalékuk ugyanis azt gondolja, a nagy kiadók fontos értéket adnak a popkultúrához, míg a szabályozást elutasítók kétharmada nem osztja ezt a véleményt.

A blog tájékoztatása szerint az NRC 2012. február 23. és 27. között végezte a felmérést ezer internethasználó online megkérdezésével és – a Millward Brown-TNS Hoffmann NOK kutatásának offline adataival súlyozva – a reprezentatív, legalább hetente internetező 18–69 éves korú magyar lakosság körében.

Az ACTA ellen február elején több európai országban, így Magyarországon is tartottak tiltakozásokat a szabályozás ellenzői. A tiltakozás a közelmúltban túllépett az utcákon és a közösségi hálókon, s több európai kormány felfüggesztette a megállapodás ratifikálását. A növekvő nyomásnak engedett az Európai Bizottság is, amely február 22-én bejelentette, hogy jogi vizsgálatnak veti alá a nemzetközi kereskedelmi megállapodást. Az EU luxembourgi bíróságával vizsgáltatják meg, hogy összeegyeztethető-e az ACTA az uniós joggal.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
5 ddani 2012. március 6. 18:31

@Apis: magamból kiindulva az ACTA és elvbarátai olyan alapon ellenzendő, hogy nem kereskedelmi célú felhasználásból akar profitot kikényszeríteni. a "fair use" nem azt jelenti, hogy más cuccával pénzt keresek, hanem azt, hogy a barátaimmal közösen hallgathatunk zenét, nézhetünk filmet az Artisjus, a Mahasz meg effélék tudta és hozzájárulása nélkül. senki sem akarja éhenhalasztani az alkotókat. a lemez- és filmipar "érdekvédői" viszont igazán tanulhatnának valami rendes szakmát. a fénymásolat fénymásolatának szellemi tulajdonjogainak ezotériája pedig alapvetően a vagyonosok privilégiumává teszi a kultúránkat. én nem ezért alkotok.

4 Apis 2012. március 6. 08:54

@ddani: Mind a két oldal érvei gyakran álságosak. Nekem is kinyílik a bicska a zsebemben, amikor azt olvasom, hogy a szellemi termék (zene, könyv, szoftver) automatikusan mindenkié, a szerző menjen koncertezni vagy kussoljon. Mindig furcsa volt elképzelnem, ahogy valaki telt ház előtt előadja a Corel Paintshop Pro X4-et, és így próbál meg némi betevő falatot szerezni, vagy a parciális deriváltakról szóló könyv írója felolvasóestet tart az Írók Könyvesboltjában. Kicsit furcsa az a hozzállás, ami a szabadság (free) nevében a szerző kezéből is kivenné a rendelkezési jogot.

A másik oldalon pedig ott van ennek az elvakult hozzáállásnak a tükörképe, miszerint mindent a legjobb lenne ellenőrizni, lehetőleg állami eszközökkel (Mo.-on azzal a klauzulával, hogy ezeket a magánvállalkozók fizessék meg). 1984 in real life... Legalább ugyanolyan mértékben gyomorforgató.

3 ddani 2012. március 5. 20:24

ööö, izé... csak nekem tűnt föl, hogy aki az internet "valamilyen" szabályzásával ért(ene) egyet, azt úgy állítják be, mintha az ACTA szabályzási elveit és módszereit szeretné bevezettetni? mit jelent akkor ez a "valamilyen"? pl én szívesen venném, ha azt jelentené, hogy a profithoz való jog nem korlátozná az információmegosztáshoz való jogot - akkor én most valamilyen szabályzást támogatnék, vagy nem-valamilyent? nem tetszik ez a fajta kétállású kapcsoló, nemám és nemá'.

2 Pesta 2012. március 4. 12:34

@Freddi: Még ez se lenne ok, lévén most is naplózzák. Ami a felháborodást kiváltotta az az, hogy az ACTA-ra hivatkozva minden további nélkül kötelesek lennének adatokat kiadni a szolgáltatók.

Ez ugyanaz a dolog, mint amikor a „terrorellenes háború" (war on terror, nyakatekert eufemizmus) után hozott terroristaellenes törvényekre hivatkozva fért hozzá a rendőrség pitiáner ügyekben is privát adatokhoz. Nyugatabbra (USA, Egyesült Királyság) ez is felháborodást szült.

1 Freddi 2012. március 4. 11:46

A legfontosabb okot nem írták a cikkben, amely kiváltotta az ACTA elleni világméretű tiltakozást: az internetszolgáltatókat köteleznék arra, hogy a felhasználók minden lépését naplózzák és archiválják. Ez pedig túl megy minden határon!!

Információ
X