-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A brit kormányzat prominens képviselőjének javaslata arra utal, hogy az internetszolgáltatók kötelezően vállaljanak nagyobb szerepet a „nem kívánatos” tartalmak törlésében.
Igen nagy felhördülés fogadta Ed Vaizey felszólalását, amikor a múlt hét végén a brit kormány kulturális miniszterének speciális feladatokkal megbízott helyettese (Minister for Culture, Communications and Creative Industries) a parlamentben azzal a javaslattal állt elő, hogy az internetszolgáltatók kötelezően vállaljanak nagyobb szerepet a „nem kívánatos” tartalmak törlésében. Vaizey szerint oly sok a törvénysértő tartalom, hogy tanulva a már létező példákból, megfontolandó, hogy szükséges-e létrehozni egy úgynevezett „közvetítő szolgáltatást” (mediation service), melynek keretében a beérkező panaszok alapján magának a szolgáltatónak kellene saját hatáskörben elérhetetlenné tennie a tartalmakat.
A felháborodást természetesen az okozta, hogy úgy tűnik, egy ilyen megoldással az internetes tartalmak szabályozásának felelőssége és terhei alól igyekszik a kormányzat kibújni. Az nem kétséges, hogy vannak olyan esetek, amikor a neten megjelenő tartalmak, szolgáltatások stb. megsértik az adott állam törvényeit, és ilyenkor fel kell lépni ezek ellen. Ám ekkor sem lehet a jogállam gyakorlatától eltérni: ha egy uszító, csaló, pedofil stb. oldalról van szó, akkor rendőrségi eljárást kell indítani, bírósági határozatot kell kiadni, majd az államnak az adott eszközeivel fel kell lépnie a törvénysértés ellen. Vaizey javaslata a folyamatot áthelyezné magáncégek kezébe, akiknek sem törvényes jogosultságuk, sem hajlandóságuk, sem eszközeik nincsenek meg arra, hogy átvegyék a cenzor szerepét. A felelős állami vezető ötlete arról árulkodik, hogy sem technológiai, sem gazdasági kérdésekben nem tájékozott az internetet illetően – és ami még súlyosabb, a demokratikus jogállam alapelveivel is kevéssé van tisztában.
Az ötlet annyira abszurd, hogy ha nem a tekintélyes brit parlamentben, egy szakterület irányítójától hangzik el, nem is érdemelne említést. Vajon hogyan képzeli Ed Vaizey azt a mechanizmust, ahogy egy szolgáltató mindezt végrehajtaná? Az ISP-nek be kellene egy megfelelő fórumon gyűjtenie a panaszokat, meg kellene azokat vizsgálnia, és – bár nem bírja az állami szerveket megillető felhatalmazást és legitimációt – el kellene döntenie, hogy mit kell törölni, és mit nem. Még ha mindez menne is, nyilvánvaló, hogy az egyes cégek saját felfogása érvényesülne a megítélésben, mely végtelen számú visszaélésre adna alkalmat (hogy két teljesen blőd példát mondjak: valószínűleg nem kívánatosnak minősítenék a konkurencia weboldalait, illetve ha mondjuk az egyik igazgató-helyettes gyűlöli a Hupikék törpikéket, akkor azt is letilthatná – hogy a politikai jellegű döntésekről most ne is beszéljünk). De erre természetesen sor sem kerülhet, hiszen a gazdasági vállalkozásként működő szolgáltatók „erkölcs nélküliek”, egyetlen felhasználó tartalmainak törlése sem áll érdekükben alapból – az más kérdés, hogy a törvényeket viszont – épp gazdasági érdekeik miatt – betartják.
Nyilvánvaló képtelenség, így hát a szolgáltatók lapok által megszólaltatott képviselői arra figyelmeztették a politikust, hogy létező problémákra releváns megoldási javaslatokat terjesszen elő, ne pedig rögtönzésekkel akarjon bonyolult helyzeteteket megoldani. És hát az sem meglepő, hogy a Cnet brit kiadása csípős blogjában – körülírva ugyan –, de gyakorlatilag hülyének nevezi a kulturális tárca egyik irányítóját.