nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A web jobban teljesít!

A webes említések számának megoszlása jobban közelítette az országos listás szavazás eredményét, mint a választásokat megelőző közvélemény-kutatások.

nyest.hu | 2014. június 30.
|  

A Neticle online médiaelemzéssel megvizsgálta, hogy a különböző webes médiumokban (cikkek, blogok, fórumok és közösségi oldalak) hogyan és hányszor említik a magyar politikai pártok neveit. Meglepő eredmény született a kutatásból: a webes említések számának megoszlása jobban közelítette az országos listás szavazás eredményét, mint a választásokat megelőző közvélemény-kutatások.

A web jobban teljesít!

A vizsgálat során azokat a publikus magyar nyelvű találatokat dolgozták fel automatikusan, melyek a kampányidőszakban, azaz február 15. és április 6. között keletkeztek. A parlamentbe bejutott pártokat összesen 579 067-szer említették név szerint ez idő alatt a magyar weben – csak Facebookon 504 826-szor, ami az összes említés 87%-a. Az automatikus véleményelemzés alapján (mely körülbelül 80%-os pontosságú), az összes találat 12%-a, azaz 70 587 volt pozitív.

A találatok 49%-a Fidesz-KDNP, 26%-a az Összefogás (MSZP-EGYÜTT-DK-PM-MLP) csoporté, 21%-a a Jobbiké és 4%-a az LMP-é volt. (Az Összefogás esetében a számokat a pártok egyéni említéseinek összege adja.)

A pártok online kampányainak hatékonysága mennyire torzít?

Ha csak a Facebookon történő említéseket nézzük, akkor néhány százalékos eltéréseket láthatunk, és valamivel távolabbi értékeket a tényleges eredményektől, míg csak a pozitív vélemények számát vizsgálva az látható, hogy a Fidesz-KDNP és a Jobbik megítélése pozitívabb online, mint ahányan ténylegesen rájuk szavaztak. Ennek oka lehet az erőteljesebb online kampány, az általánosságban erősebb online jelenlét, illetve hogy a szavazóik egy jelentős része a web 2.0-ás korosztály tagja, különösen a Jobbik esetében.

A pártok említése a Neticle adatai szerint
A pártok említése a Neticle adatai szerint
(Forrás: Neticle)

A webes említések megoszlása volt a legjobb prediktor

A webes eredmények értékeléséhez összevetették a százalékos megoszlásokat a közvéleménykutatók utoljára kiadott felméréseivel. A valós szavazati arányoktól való (abszolút értéken vett) eltéréseket összeadva, vagyis a hibákat számszerűsítve az látható, hogy a webes említésszámok megoszlása állt a legközelebb a tényleges eredményekhez, mindössze 6,45 százalékpontot tévedett. A csak Facebookon született említések megoszlása sem teljesített gyengén: a 8 vizsgált predikció közül a 4. helyet foglalja el.

A pozitív webes említéseken alapuló adatok lettek a leggyengébb prediktorok jelen esetben. Hozzátesszük azonban, hogy ahogy a szavazók csoportja és az aktív internethasználók csoportja egyre nagyobb metszetet fog alkotni az idő előre haladásával, ennek a módszernek javulását várjuk például 4 év múlva, hiszen a pozitív online véleménynyilvánítás mutatja az egyik legjobban egy felhasználó elköteleződését.

A közvéleméynkutatók és a web eltérései a valós eredménytől
A közvéleméynkutatók és a web eltérései a valós eredménytől
(Forrás: Neticle)

Nemzetközileg ismert jelenség

Az eredmények bár meglepőek és újszerűek az itthoni politikai mérések terén, egy már nemzetközileg ismert tudományos elvvel vannak tökéletesen összhangban: more tweets more votes, azaz a több Twitter említés (vagy bármilyen webes említés) több szavazatot jelent. Az Egyesült Államokban például választókerületekre lebontva is szép eredményeket produkált a módszer.

A webes vélemények gyűjtése és automatikus elemzése tehát hatékony kiegészítője, de bizonyos esetekben akár alternatívája tud lenni a hagyományos közvélemény mérési módszereknek. Alacsonyabb költségen jóval gyorsabban lehet eredményekhez jutni, de a helyzet nem fekete vagy fehér, hiszen a webes véleményelemzések esetében hátrány például, hogy kevésbé lehet fókuszálni a válaszokat, véleményeket mint egy kérdőíves módszer esetében. Az információs igényhez passzoló módszert érdemes használni.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X