-
ganajtúrós bukta: Mondjuk az ilyen vitákat én sem értettem.. Még amikor mi "vitázunk" (=beszélgetünk) az leg...2024. 10. 31, 16:26 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Valójában semmi értelme nincs annak, amit írsz. Az ilyesmit bullshitel...2024. 10. 31, 12:01 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Szerintem maga a rendszer elmélet nem új, és adatolja saját magát olyan példa m...2024. 10. 31, 11:54 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Sok önjelölt próféta fordult már meg a Nyesten. De ahhoz, hogy az új e...2024. 10. 30, 20:08 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Igen, víz nélkül nincs élet, de a folyó ha kilép a medréből, tényleg őrült.. A ...2024. 10. 30, 20:01 Hat tévhit a magyar nyelvről
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A webes említések számának megoszlása jobban közelítette az országos listás szavazás eredményét, mint a választásokat megelőző közvélemény-kutatások.
A Neticle online médiaelemzéssel megvizsgálta, hogy a különböző webes médiumokban (cikkek, blogok, fórumok és közösségi oldalak) hogyan és hányszor említik a magyar politikai pártok neveit. Meglepő eredmény született a kutatásból: a webes említések számának megoszlása jobban közelítette az országos listás szavazás eredményét, mint a választásokat megelőző közvélemény-kutatások.
A vizsgálat során azokat a publikus magyar nyelvű találatokat dolgozták fel automatikusan, melyek a kampányidőszakban, azaz február 15. és április 6. között keletkeztek. A parlamentbe bejutott pártokat összesen 579 067-szer említették név szerint ez idő alatt a magyar weben – csak Facebookon 504 826-szor, ami az összes említés 87%-a. Az automatikus véleményelemzés alapján (mely körülbelül 80%-os pontosságú), az összes találat 12%-a, azaz 70 587 volt pozitív.
A találatok 49%-a Fidesz-KDNP, 26%-a az Összefogás (MSZP-EGYÜTT-DK-PM-MLP) csoporté, 21%-a a Jobbiké és 4%-a az LMP-é volt. (Az Összefogás esetében a számokat a pártok egyéni említéseinek összege adja.)
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A pártok online kampányainak hatékonysága mennyire torzít?
Ha csak a Facebookon történő említéseket nézzük, akkor néhány százalékos eltéréseket láthatunk, és valamivel távolabbi értékeket a tényleges eredményektől, míg csak a pozitív vélemények számát vizsgálva az látható, hogy a Fidesz-KDNP és a Jobbik megítélése pozitívabb online, mint ahányan ténylegesen rájuk szavaztak. Ennek oka lehet az erőteljesebb online kampány, az általánosságban erősebb online jelenlét, illetve hogy a szavazóik egy jelentős része a web 2.0-ás korosztály tagja, különösen a Jobbik esetében.
A webes említések megoszlása volt a legjobb prediktor
A webes eredmények értékeléséhez összevetették a százalékos megoszlásokat a közvéleménykutatók utoljára kiadott felméréseivel. A valós szavazati arányoktól való (abszolút értéken vett) eltéréseket összeadva, vagyis a hibákat számszerűsítve az látható, hogy a webes említésszámok megoszlása állt a legközelebb a tényleges eredményekhez, mindössze 6,45 százalékpontot tévedett. A csak Facebookon született említések megoszlása sem teljesített gyengén: a 8 vizsgált predikció közül a 4. helyet foglalja el.
A pozitív webes említéseken alapuló adatok lettek a leggyengébb prediktorok jelen esetben. Hozzátesszük azonban, hogy ahogy a szavazók csoportja és az aktív internethasználók csoportja egyre nagyobb metszetet fog alkotni az idő előre haladásával, ennek a módszernek javulását várjuk például 4 év múlva, hiszen a pozitív online véleménynyilvánítás mutatja az egyik legjobban egy felhasználó elköteleződését.
Nemzetközileg ismert jelenség
Az eredmények bár meglepőek és újszerűek az itthoni politikai mérések terén, egy már nemzetközileg ismert tudományos elvvel vannak tökéletesen összhangban: more tweets more votes, azaz a több Twitter említés (vagy bármilyen webes említés) több szavazatot jelent. Az Egyesült Államokban például választókerületekre lebontva is szép eredményeket produkált a módszer.
A webes vélemények gyűjtése és automatikus elemzése tehát hatékony kiegészítője, de bizonyos esetekben akár alternatívája tud lenni a hagyományos közvélemény mérési módszereknek. Alacsonyabb költségen jóval gyorsabban lehet eredményekhez jutni, de a helyzet nem fekete vagy fehér, hiszen a webes véleményelemzések esetében hátrány például, hogy kevésbé lehet fókuszálni a válaszokat, véleményeket mint egy kérdőíves módszer esetében. Az információs igényhez passzoló módszert érdemes használni.