nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Pszichohistória helyett statisztika
A jövő nyomait kutatják a közösségi oldalakon

Több mint 60 évvel ezelőtt Isaac Asimov (Iszak Aszimov) sci-fi író „feltalált” egy új tudományágat – a pszichohistóriát –, amelynek révén, a matematika és a pszichológia kombinációjával megjósolhatóvá válik a jövő. A mostani társadalomtudósok ugyanerre vállalkoznak – csakhogy már a webes keresések, a Twitter-üzenetek, a Facebook- és blogbejegyzések vagy a több milliárd mobiltelefon révén meghatározható digitális lenyomatok jelentette hatalmas adatmennyiséget kiaknázva.

MTI-Press, Varga János | 2011. október 28.
|  

A legoptimistább kutatók úgy vélik, hogy ezeknek a hatalmas adattárházaknak az információit feldolgozva képesek lesznek kimutatni az emberi viselkedés szociológiai törvényszerűségeit, így előre jelezhetővé válnak a politikai válságok, a forradalmak, a társadalmi és gazdasági bizonytalanságok éppúgy, mint ahogy a fizikusok és vegyészek is meg tudják majd jósolni a természeti jelenségek bekövetkeztét.

Thomas Malone, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kollektív intelligenciával foglalkozó központjának igazgatója szerint hatalmas előrelépés történt: a minden korábbinál részletesebb és informatívabb adatok hatalmas mennyisége, valamint a fejlett prediktív algoritmusok használata korábban elképzelhetetlen előrejelzések kidolgozását teszi lehetővé.

A hírszerzésnek tetszik a dolog

A dolog az amerikai kormány érdeklődését is felkeltette.

Idén nyáron egy kevésbé ismert hírszerző ügynökség, az IARPA (Intelligence Advanced Research Projects Activity) indult ötletkereső útra a tudományos világba: azt igyekszik felkutatni, hogy társadalomtudósok és vállalatok szerint milyen eszközökkel lehetne automatikusan feltérképezni huszonegy latin-amerikai ország internetes adatforgalmát. A hároméves kísérletet a központi hírszerzési keretből finanszírozzák.

Az automatikus adatgyűjtés a kommunikációra, a fogyasztásra és a népesség mozgására összpontosul, és nyilvánosan hozzáférhető adatokat fog használni, beleértve a webes kereséseket, a blogbejegyzéseket, az internetforgalmat, a pénzügyi piaci mutatókat, a webkamerák információit és a Wikipedia-bejegyzések változásait.

Egyes társadalomtudósok és személyiségi jogi képviselők mélységesen szkeptikusak a projekttel kapcsolatban, mondván, hogy az arra a 2001 szeptemberét követő, Total Information Awareness nevű Pentagon-programra emlékeztet, amely a potenciális támadók elleni hajtóvadászat eszközéül javasolta a nyilvános és személyes adatok felhasználását: a telefon-híváslistáktól az e-maileken, utazási, vízum- és útlevél-adatokon át a hitelkártya-tranzakciókig.

Az IARPA tisztségviselői kitértek a kutatási program megvitatását célzó megkeresések elől, arra hivatkozva, hogy addig nem adhatnak interjút ebben a témában, amíg nem születik végleges döntés – valamikor az év végéig – a szerződés odaítéléséről.

Van az a pénz: a tudományos világ alig ellenkezik

Eközben egy katonai testvérszervezet, a DARPA (Defense Advanced Research Projects Agency) hasonló programon dolgozik: a cél, hogy automatikusan azonosítani tudják a lázadók közösségi hálózatait Afganisztánban.

A DARPA főépülete Arlingtonban, Virginia...
A DARPA főépülete Arlingtonban, Virginia...
(Forrás: wikimedia commons / Coolcaesar (CC BY-SA 3.0) )

Az utóbbi években jelentősen mérséklődött a tudományos világ ellenkezése is a hadsereg által finanszírozott kutatásokkal szemben. A The New York Times tudomása szerint 2008 óta a Minerva nevű kezdeményezés keretében a Pentagon egy sor tanulmányt rendelt meg, beleértve az Arizonai Állami Egyetemnek a radikális muzulmánokkal foglalkozó kutatását, valamint azt, amelyik a Texasi Egyetemen az afrikai politikai stabilitásnak az éghajlatváltozásra gyakorolt hatásait elemezte.

Mindeddig ugyanakkor csupán szórványos példák jelezték a közösségi oldalak adatbányászatában rejlő lehetőségeket. Tavaly a HP Labs kutatói Twitter-adatokat használva a hollywoodi filmek bevételeit igyekeztek pontosan megjósolni, idén augusztusban pedig a National Science Foundation nyújtott anyagi támogatást egy olyan kutatáshoz, amely közösségi oldalak segítségével a földrengések okozta károk valós idejű felmérésére irányult.

Kétélű fegyver

Azok a társadalomtudósok, akik együttműködnek a kutatásokat koordináló ügynökségekkel, meg vannak győződve az új adatbányászati, statisztikai technológiák jótékony hatásáról. Ugyanakkor a személyiségi jogok hívei attól tartanak, hogy a nyilvános adatokat és az IARPA-vállalkozás keretében kifejlesztendő technikákat a titkosszolgálat is használhatja átfogó információszerzési műveletekhez. Marc Rotenberg, az Electronic Privacy Information Center elnöke szerint „ez a technika kétélű fegyver”, hiszen ugyanolyan könnyen alkalmazható a politikai ellenfelekkel szemben az Egyesült Államokban, mint a külföldi országokban valóban létező fenyegetések ellen.

Bár néhány számítógépes szakember kifejezetten szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a politikai instabilitás megjósolható volna például a webes keresések elemzése révén, akadnak kifejezetten derűlátó vélemények. Az amerikai lapnak nyilatkozott Barabási Albert-László fizikus, világhírű hálózatkutató is, aki szerint rendkívüli prediktív hatalom rejlik ezekben az adatokban. Példaként pedig azt hozta fel, hogy ha a mobiltelefonok adatai alapján elemzik az emberek mozgását, 93 százalékos valószínűséggel meg lehet jósolni, hol lesznek egy órával vagy egy nappal később.

A tömegben rejlő bölcsesség

A statisztikusok már régen kimutatták – állapítja meg a témához kapcsolódva az Associated Press elemzése –, hogy az átlagos emberek nagy tömegben gyakran pontosabban képesek előre jelezni ismeretlen eseményeket, mint az elszigetelten dolgozó kiválóbb tudósok.

Most pedig az Egyesült Államok hírszerző közössége – az egyetemi kutatók és a hétköznapi emberek segítségével – azon munkálkodik, hogy ez a tömegszintű bölcsesség még jobb minőséget eredményezzen a jövőre vonatkozó találgatásokkal kapcsolatban. A kutatás révén a politikusok a Wikipedia és a közösségi oldalak adatgyűjtő módszereihez hasonlóan juthatnak hozzá fontos információkhoz.

A George Mason Egyetemen, a Charles Twardy és Kathryn Laskey vezette projekt keretében 500 olyan képzett közreműködőt gyűjtöttek egybe, akik előre jelzik a világ számos eseményét a járványok kialakulásától kezdve a mezőgazdasági trendeken át a politikai eseményekig. Eközben négy másik egyetemi csapattal versenyeznek: a megközelítésmód teljesen eltérő, de mindannyian azt kutatják, hogyan lehet felhasználni a tömeges adatforrást. A versenyt az IARPA „szponzorálja”.

Adatbányászattal a jövőbe?
Adatbányászattal a jövőbe?
(Forrás: iStock photo)

És ha az elemzők arra használhatják a tömeges adatforrást, hogy pontosabban meghatározzák a világban zajló, látszólag kiszámíthatatlan események valószínűségét, az elemzők segítségével a döntéshozók okosabb válaszokat adhatnak ezekre. Egy hipotetikus példával: a népi felkelések kitörésének tömeges előrejelzése a Közel-Keleten befolyásolhatja, hogy mi kerül a legmagasabb szinten a döntéshozók dossziéjába.

A főváros közelében működő George Masonon futó program (a dekompozíción alapuló összesítés angol nyelvű rövidítéseként) a DAGGRE nevet kapta. A kutatók blog- és Twitter-bejegyzésekre támaszkodnak, a programban részt vevőkkel szemben nincs különösebb szakmai elvárás, de előnyben részesül a felsőfokú végzettség. A vállalkozás célja, hogy a világ különböző eseményeit – ilyen például a Kim Dzsong Il-rendszer stabilitása Észak-Koreában – alkotóelemeikre bontsák.

A lényeg úgy fogalmazható meg: egy előrejelző saját becslésének megfogalmazásakor támaszkodhat kizárólag a politikai tényezőkre, de mi van akkor, ha a politikai szakértők mellett egészségügyi szakemberek is bekapcsolódnak a jövő elemzésébe, akik szerint Kim Dzsong Il betegsége mégsem annyira komoly, mint amilyennek gondolták?

Különböző tudásbázist reprezentáló emberekkel

A DAGGRE közreműködői egy adatlapot töltenek ki a projekt honlapján, és ehhez csatolják a saját szakértelmükre vonatkozó információkat is. A kutatást irányító tudósok ezek alapján igyekeznek definiálni azokat a változókat, amelyek befolyásolhatják az adott jóslatot, és az adatokat oly módon használják, hogy a különböző tudásbázist reprezentáló emberek segítségével a lehető legpontosabb előrejelzést sikerüljön megalkotni.

Az amerikai hadsereg és a hírszerzés kutatói már régóta tanulmányozzák, hogyan lehetne még pontosabban megjósolni a jövőt. 2003-ban a DARPA egy olyan rendszert dolgozott ki, amelynek révén előre meg lehetett volna határozni egy terrorista támadás bekövetkeztét azáltal, hogy a spekulatív kereskedés nyomait követték volna a pénzügyi piacon. Az ötletet azonban sokan hátborzongatónak találták, megkérdőjelezve azt az elképzelést, hogy a terroristák profit reményében hajtanák végre a támadásaikat – a kutatást le is állították.

Kathryn Laskey szerint a George Masonon folyó munka alapvető hasonlóságot mutat a megszűnt DARPA-kutatással, lényeges különbség viszont, hogy az IARPA-program eredményeként keletkező pontosabb előrejelzésekből üzleti szempontból senki sem profitálhat. Az egyetem 2,2 millió dollár támogatást kapott az IARPA-tól a kutatás elvégzéséhez, ha pedig a csapat végig versenyben marad a projekt tartama alatt – a gyengébb csapatok megszűnhetnek –, a támogatás 8,2 millió dollárra emelkedhet.

Charles Twardy bízik abban, hogy a kutatás eredményeit idővel közkinccsé tehetik, és reméli: végső soron hozzájárulhatnak majd ahhoz, hogy a világ vezetői globális válság esetén megalapozottabb döntéseket hozzanak.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
3 LAttilaD 2011. november 1. 13:13

Ui. A kezdő magánhangzót viszont csakugyan rosszul tudta, mert az eredeti alak Озимов.

2 LAttilaD 2011. november 1. 13:11

Bocsánat, de ha már átírjuk a szerző nevét zárójelben, akkor Azimov. Így ejtette. Az apja még cirill З betűvel írta, csak a bevándorláskor rosszul diktálta be, mert rosszul ismerte a latin ábécét – írja önéletrajzában az író. Valójában nem rosszul, csak német fonetika szerint tanulhatta.

1 Pesta 2011. október 28. 20:51

>>...amelynek révén előre meg lehetett volna határozni egy terrorista támadás bekövetkeztét azáltal, hogy a spekulatív kereskedés nyomait követték volna a pénzügyi piacon.<<

Pedig elég kézenfekvő ötlet az összefüggések figyelése. Szó sincs arról, hogy „a nyereség reményében hajtanák végre a támadásokat a terroristák". Arról van szó, hogy mivel a jelenkor a pénz körül forog, ezért minden nagyobb esemény befolyásolja a pénzmozgást. A lehetséges pénzmozgások meghatározására már amúgy is létezik módszer (a fundamentális és a technikai elemzés), így ha előreláthatóan „helyzet" van kialakulóban a piacon, az összefügghet a más területeken várt helyzetekkel.

Az időjárás-előrejelzés ennél sokkal obkúrusabb dolog.

Információ
X