Talán sok olvasónak okozunk meglepetést, ha elmondjuk, hogy ennek a 45-55 cm hosszú rágcsálószerű állatkának a legközelebbi rokonai az elefántok és a tengeri tehenek. Lábaik az elefántokéhoz hasonló patában végződnek. A biológusok szerint a szirtiborzok állandóan növő metszőfogaihoz hasonló fogakból fejlődött az elefántok agyara: a genetikai vizsgálatok is alátámasztják ezt a kapcsolatot.

Fokföldi szirtiborz
(Forrás: Wikimedia Commons / Roland45 / GNU-FDL 1.2)

Nemrég még érdekesebb dologra jöttek rá a Haifai és a Tel Avivi Egyetem biológusai – számol be a The New York Times. A hím fokföldi szirtiborzok (Procavia capensis) énekében – ami akár 5-10 perc hosszú is lehet – szabályos szerkezeteket ismeretek fel. Az emlősállatok közül eddig csak a bálnáknál, a denevéreknél és az emberszabásúaknál találtak ilyet. Ráadásul vannak „tájszólások”, azaz Izrael különböző területein kicsit eltérő az ének szerkezete.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A szirtiborzokkal Afrikában és a Közel-Keleten találkozhatunk. Kisebb rokoni csoportokban élnek, amelyek vezetője egy domináns hím. Azt feltételezik, hogy amikor a fiatal hímek elhagyják a csoportjukat, akkor „magukkal viszik” a csoport nyelvváltozatát; az új társak kis változtatással utánozzák le azt, így alakul ki egy új változat.

A megfigyelések során a tudósok a genetikai vizsgálatoknál is alkalmazott matematikai módszereket használtak a szirtiborz-dalok „szórendjének” elemzésére. Öt hangot különböztettek meg: a jajgatást, a csettintést, a horkantást, a cincogást  és a csicsergést. Ezek szabályosan követték egymást.

Mindezek ellenére lehetséges, hogy a hangok sorrendje nem hordoz kifejezett információt – mondja Arik Kerschenbaum, a Haifai Egyetem biológusa és a kutatás egyik résztvevője. Az új felfedezés azonban így is fontos, mert azt mutatja, hogy a beszédhez hasonlító komplex szerkezetekre a bálnákon, denevéreken és főemlősökön kívül akár más állatoknál is bukkanhatunk.

Forrás

Looks Like a Rodent, Croons Like a Bird

Hyrax