nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A 8. végére a tanulók 50-70%-a teszi le a nyelvvizsgát
A német nemzetiségi nyelvoktatás a legelterjedtebb

A nemzeti, etnikai kisebbségi oktatást folytató intézmények 68 százaléka német nyelvet oktat, a nyolcadik évfolyam végére pedig a tanulók 50-70 százaléka teszi le a középfokú nyelvvizsgát, vagy annak egy részét – áll az Oktatási Hivatal (OH) beszámolójában.

Edupress | 2011. szeptember 24.
|  

A szakmai ellenőrzést, amely a nemzetiségi nyelvoktató iskolákban történő kisebbségi nyelv- és népismeret-oktatást kutatta, az OH szakértői végezték március 1. és május 31. között.

Az eredményekből kiderül, hogy a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatást folytató intézmények 68 százaléka (337 iskola) német nyelvet oktat, ezt követi a 10 százalékot meghaladó szlovák nemzetiségi nyelv. A középfokú nemzeti, etnikai kisebbségi oktatás német, cigány és szerb nyelveken biztosított, illetve szlovén nyelven egy szakiskolában. Az ellenőrzés során megállapították, hogy az iskolák 15 százalékában a helyi tantervekben nem megfelelően szerepel a kisebbségi oktatás ismeretanyaga, és az alapfokú iskola befejeztével kevesen folytatják tanulmányaikat nemzeti, etnikai kisebbségi oktatást nyújtó középiskolában.

A legelterjedtebb nyelvoktatási forma a hagyományos nyelvoktató program, amely az ellenőrzött intézmények 85 százalékában fordul elő. A hagyományos nyelvoktató kisebbségi oktatásban a tanítás nyelve a magyar nyelv, a kisebbségi nyelv és irodalom tantárgyat pedig tanítási óra keretében az első évfolyamtól oktatják.

A bővített nyelvoktató programot, melynek lényege, hogy a kisebbségi nyelv és irodalom tanulása egyidejűleg folyik, a kisebbségi nyelvoktatást folytató intézmények közül 14 helyen alkalmazzák német és szlovén nyelven. A kisebbségi nyelv és irodalom órák aránya a heti órakeret legalább 35 százalékát teszi ki. A bővített nyelvoktató oktatási forma az első évfolyammal kezdődhet és legkésőbb a nyolcadik évfolyammal fejeződhet be. Említésre méltó eredmény, hogy a nyolcadik évfolyam végére a tanulók 50-70 százaléka teszi le a középfokú nyelvvizsgát vagy annak egy részét.

A kisebbségi népismeret tanítása önálló tantárgyként, illetve integráltan folyik. A népismeret önálló tantárgyként történő tanításakor az oktatás nyelve a kisebbség nyelve, integrált oktatás esetében pedig a kisebbség nyelve, a magyar nyelv vagy mindkettő lehet. Az intézmények negyedrésze mindkét lehetséges megoldást alkalmazza. A népismeret anyagát leggyakrabban a kisebbségi nyelv és irodalom tantárgyba építik be, de előfordul az is, hogy azt a nemzetiségi néptánc, az osztályfőnöki óra, a médiaismeret vagy akár az informatika tantárgyba integrálják.

A felmérés kiterjed az oktatás- és tanulásszervezés vizsgálatára is, melyből kiderül: az internethasználat teret nyert a nyelvoktatásban, leginkább a román, a ruszin, a szerb nemzetiségi iskolákban, ennek ellenére a számítógépes programok nyújtotta lehetőségekkel kevésbé élnek az intézmények – a ruszinoknál és a szerbeknél egyáltalán nem.
Az oktatáson kívül a tanórán kívüli tevékenységekre is kitér a kutatás, mert fontos, hogy ebben a formában is megjelenjen a kisebbségi nevelés-oktatás. A legelterjedtebb (30-75 százalék) ilyen tevékenység a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatással összefüggő projektnap, továbbá megtalálhatók az intézményekben a házi nyelvi versenyek és a hagyományőrző csoportok is.

A nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban a vizsgálat adatai alapján 3 872 osztály működik, amelyekben 72 835 tanulót oktatnak. A tanulók 78 százaléka, azaz 56 629 fő vesz részt a kisebbségi oktatásban. Az osztályok átlaglétszáma 19 fő, az ehhez közeli tanulólétszám a német nemzetiségi oktatásban található.

A vizsgálat két fázisban zajlott: elsőként az adatszolgáltatás történt meg, melyben valamennyi kisebbségi nyelvet nyelvoktató formában oktató intézmény részt vett, továbbá bekerültek a kiegészítő, valamint a kétnyelvű oktatást folytató iskolák is. Második lépésként a szakértők helyszíni ellenőrzést végeztek az adatot szolgáltató iskolák harminc százalékában, azaz 97 intézményben.

A vizsgálat minden Magyarországon oktatott kisebbségi nyelvre – bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén (az anyanyelvű oktatás kivételével) – és nyelvoktatási formára kiterjedt, az ország egész területét lefedve.

A felmérés célja az volt, hogy adatokkal és tényekkel alátámasztott hiteles információkkal szolgáljon a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásról a közoktatás irányítói és az abban érdekelt intézményfenntartók, iskolaigazgatók, közreműködő pedagógusok számára. Továbbá a hazai kisebbségi oktatás országos állapotát kívánta bemutatni, megismertetni az iskolák gyakorlatát, a képzés oktatás-szervezési megoldásait és problémáit.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X