nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A magyar nyelv a nyelvújítás előtt?

Olvasónk szeretné tudni, milyen volt a magyar nyelv régebben. A válasz: sokféle. Annyira, hogy pontosabb választ nem is lehet adni.

Fejes László | 2014. október 9.
|  

Olvasónk a magyar nyelv történetével kapcsolatos kérdéssel keresett meg minket:

Azt szeretném megkérdezni, hogy hol lehet forrásokat, információt találni arra, hogy milyen volt a magyar nyelv a nyelvújítás előtt, mely szavainkat cserélték ki és mire, milyen volt a nyelvtan?

Azért kérdezem (többek közt), mert a netről letöltöttem néhány, az 1600 években kiadott könyv szkennelt változatát pdf formában és elég jól olvasható, leszámítva azt, hogy kétféle s betüt használtak, szavakat másképp írtak, de ma is érthető, hogy mit jelent.

Olvasónk kérdésére nem könnyű válaszolni. Arra talán könnyebb lenne, hogy milyen újdonságokat hozott a nyelvújítás – erről bőséges anyagunk van, ajánlhatjuk például Szily Kálmán A magyar nyelvújítás szótára című kétkötetes munkáját. Arra azonban fel kell hívnunk a figyelmet, hogy a szavak jelentős részét nem „kicserélték”, hanem éppen olyan szavakat hoztak létre, melyekre a magyarban nem volt szó. (Persze ilyenkor gyakran latin vagy német szót használtak, de ezek közül is volt, amelyik jobban, volt, amelyik kevésbé gyökeresedett meg.) Ne felejtsük el, hogy a nyelvújítás során is született jó néhány kifejezés, mely sosem terjedt el, vagy egy idő után visszaszorult: nem biztos, hogy egy nyelvújításkori vagy azt közvetlenül követő szöveget jobban értünk, mint egy korábbit.

A kérdésre azért is nehéz válaszolni, mert a magyar nyelv a nyelvújítás előtt sem volt egységes – sem időben, sem térben, sem társadalmilag. Nyilvánvaló, hogy másképp beszéltek közvetlenül a nyelvújítás előtt, mint a honfoglalás idején vagy még korábban. Ahogy haladunk visszafelé az időben, úgy lesz egyre érthetetlenebb számunkra a magyar nyelv (a fent említett kivételtől eltekintve). És ne felejtsük el: nem biztos, hogy jól értjük azt, amit érteni vélünk.

Magyar nyelvű szöveg a 16. századból. Mennyire érthető?
Magyar nyelvű szöveg a 16. századból. Mennyire érthető?
(Forrás: Wikimedia Commons / Lea Ráskay)

Amikor ma a magyar nyelvről beszélünk, általában csak az irodalmi nyelvre gondolunk – a régebbi nyelvállapotokat is ehhez hasonlítjuk. Azok a furcsa formák, amelyeket régebbi írásokban találunk, gyakran ma is élnek – a nyelvjárásokban. Az, ami réginek tűnik, nem feltétlenül az. De ez fordítva is igaz: az, ami hasonlónak tűnik, lehet, hogy régen nyelvjárási, ritka változat volt.

Azért sem könnyű a kérdésre válaszolni, mert a magyar nyelv mindig sokféle volt. A nyelvjárások még jobban eltértek egymástól, mint ma. S míg ma a kérdésre adott válaszban az egyszerűség kedvéért az irodalmi nyelv leírásával válaszolunk, addig a régiségben nem választhatjuk ezt a lehetőséget, mert ilyen kiemelt nyelvváltozat nem volt. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a régebbi szövegek gyakran szakszövegek: egy 17. századi jogi szöveg és egy hasonló tartalmú mai szöveg közötti különbségek nem egyszerűen a magyar nyelv, hanem a magyar jogi nyelv különböző korszakai közötti különbségeket tükrözik.

Emlékeztetnénk, hogy a nyelvújítás a szókincs megújításáról szólt, a nyelvtanba kevésbé szólt bele. Persze a nyelvtan egyes területeit, különösen a szóalkotási módokat azért érintette – de közvetlenül szabályozni nem kívánta.

Arra a kérdésre, hogy milyen volt a nyelv, akár egy időpontban és egy helyen, legalább annyira nehéz válaszolni, mint az olyan kérdésekre, hogy milyen egy bizonyos személy vagy város. Kétségtelen, hogy ki tudunk emelni bizonyos vonásokat, de ezek meglehetősen esetlegesek lehetnek: egészen különböző leírások lehetnek egyaránt igazak. Akit komolyan érdekel a téma, nézzen utána a nyelvtörténetekben (például a Pusztay Ferenc és Kiss Jenő által szerkesztett Magyar nyelvtörténet című egyetemi tankönyvben, vagy Bárczi Géza A magyar nyelv életrajza című ismeretterjesztő művében), ezekből valamilyen képet kaphat.

Kétféle s
Kétféle s
(Forrás: Wikimedia Commons / Alex1011)

Azonban fel kell hívnunk a figyelmet, hogy a kétféle s használatának semmi köze a magyar nyelv történetéhez. Sőt, korábban még annyira sem volt egységes a helyesírás, mint ma – amikor legalább létezik szabályzat és szótár, ha nem is szokás tartani magunkat hozzá –, az írás sokkal sokszínűbb volt, mint ma (sokszor még ugyanazt a hangot is másként jelölték különböző kiadványokban). Másfelől a nyelv független az írástól, a magyar nyelv akkor is magyar nyelv maradna, ha megszűnne az írásbelisége, vagy ha cirill betűkkel kezdenék írni. (Ez persze azt sem jelenti, hogy a nyelvre nem hat az írás, gondoljunk a rövidítések kialakulására vagy az olyan mondásokra, mint hogy aki á-t mond, mondjon bé-t is. Ilyen hatást azonban környezetünk más elemei, például a növény- és állatvilág, a gazdasági-műszaki-politikai viszonyok stb. is gyakorolnak, de ezeket sem tekinthetjük a nyelv részének.)

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
3 tenegri 2016. június 5. 00:44

@szlagy1: "Elég szomorú, hogy még nem készült el a nyelvújítás előtti magyar nyelv szótára."

Nem is 40, hanem több mint 120 éve készült már ilyen szótár: 1890 és 1893 között jelent meg három kötetben a "Magyar nyelvtörténeti szótár", ami a legrégebb nyelvemlékektől a nyelvújítás kezdetéig gyűjtötte össze a forrásokban fellelhető magyar szavakat (értelemszerűen az esetleg azóta előkerült források kivételével).

mek.oszk.hu/07000/07026/pdf

2 bloggerman77 2016. június 4. 20:38

@szlagy1:

40 éve készen van, 1976-ban jelent meg az utolsó kötete, úgy hívják, hogy Történeti Etimológiai Szótár, vagyis TESz

:)

1 szlagy1 2016. június 4. 14:59

A nyelvújítás nagyon megkeverte a nyelvet, nagyon sok olyan szót teremtett, amely a magyar nyelv törvényeinek nem felel meg. Például a -lag, -leg képzővel, amely a "valamihez hasonlóan" jelentést hordozta, mindenféle szót alkottak, pl. által, mérleg, esetleg, amelyeknek semmilyen köze sem volt a toldalék eredeti jenetéséhez. Elég szomorú, hogy még nem készült el a nyelvújítás előtti magyar nyelv szótára. Ezt mikor készíti el valaki?

Információ
X