-
szigetva: @Sándorné Szatmári: „Szerintem a természetes nyelvekkel nincs semmi baj.” Az a baj, hogy e...2023. 12. 03, 13:47 A nyitás tárgya
-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: 10 "Az a baj a természetes nyelvekkel".. Szerintem a természetes nyelvekkel ni...2023. 12. 03, 13:35 A nyitás tárgya
-
nasspolya: @Sándorné Szatmári: A határozott/határozatlan ragozásról van Wiki cikk. A névelőkről is. F...2023. 12. 01, 15:55 A nyitás tárgya
-
Sándorné Szatmári: Ez a cikk mindenkit gondolkozásra késztet.. Úgy gondolom, hogy általánosan a merev nyelvta...2023. 11. 30, 12:21 Egy örök áldilemma?
-
Sándorné Szatmári: A cikkben szereplő "Van vaddisznó ebben az erdőben? vagy Vannak vaddisznók ebben az erdőbe...2023. 11. 30, 11:20 Egy örök áldilemma?
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A jelnyelvek uniós szabályozásáról szóló könyv immár második kiadását mutatták be szerdán az Európai Parlament (EP) brüsszeli székházában, Kósa Ádám néppárti EP-képviselő, az EP fogyatékosüggyel foglalkozó frakcióközi munkacsoportjának elnöke, valamint a Siketek Európai Szövetsége (EUD) közös szervezésében.
Az eseményt ahhoz időzítették, hogy szeptember 26. egyben a nyelvek európai napja, és több európai intézményben tartanak olyan rendezvényeket, amelyeken a többnyelvűség, a minél szélesebb körű nyelvismeretek fontosságát hangsúlyozzák.
Kósa Ádám – aki az EP első siket képviselője, és egyben a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének elnöke, valamint a Siketek Világszövetsége (WFD) jogi bizottságának tagja – a könyvbemutatón kiemelte: mostani kötet jóval vastagabb az előző kiadásnál, ami részben annak a jele, hogy számos országban hoztak jogszabályokat az elmúlt időszakban a jelnyelv használatának előmozdítása érdekében.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A kötet – amely az EUD-t irányító Mark Wheatley, valamint Annika Pabsch közös munkája – áttekinti mind az Európai Unió, mind az egyes tagállamok által a jelnyelv használatával kapcsolatban született állásfoglalásokat, illetve előírásokat.
Ami az uniót illeti, az Európai Parlament már 1988-ban, majd tíz évvel később is – valamelyes módosított szöveggel – állásfoglalást fogadott el ebben a kérdésben. Nagyot lendített a jelnyelv ügyén Kósa Ádám EP-képviselői ténykedése: az EP tavaly ősszel elfogadta az általa kidolgozott állásfoglalást a fogyatékkal élők mobilitását és befogadását célzó európai stratégiáról. Ez az állásfoglalás külön hangsúlyt adott az EP által 2010-ben a jelnyelvről elfogadott brüsszeli nyilatkozatnak.
Az EU emellett ratifikálta a fogyatékkal élők jogairól szóló ENSZ-egyezményt, és tervbe vette az úgynevezett Európai Hozzáférési Törvény megalkotását. Diszkriminációellenes irányelvtervezetet is kidolgoztak emellett az EU-ban, ezt azonban mindeddig – néhány tagállam ellenállása miatt – nem sikerült elfogadtatni. A most bemutatott kötet megállapítja: a belga és a magyar soros EU-elnökség ugyan erőteljesen igyekezett előmozdítani az irányelv ügyét, ám az őket követő dán, illetve a mostani ciprusi elnökség kisebb hangsúlyt helyezett a diszkriminációellenesség és a fogyatékosügy kérdésére. Az EU-szintű jelnyelvi szabályozásról –olvasható a kötetben – megállapítható, hogy az jórészt „soft law” jellegű – nem annyira kötelező jogi előírásokat, hanem inkább meggyőző erejű ajánlásokat tartalmaz.
Az egyes tagállamokat áttekintve kiderül, hogy alkotmányos szinten mindössze négy uniós ország ismerte el a jelnyelvet: Finnország, Portugália, Ausztria, legutóbb pedig – 2011-ben – Magyarország. Valamilyen szintű jogvédelem ugyanakkor csaknem valamennyi uniós országban létezik a jelnyelv számára. A kivétel Bulgária, Luxemburg és Málta – valamint Olaszország, de ott már a szenátus előtt fekszik a törvénytervezet.