-
ganajtúrós bukta: @szigetva: Nem szeretem a cenzúrát, de ami jogos az jogos! Ha már kommentelek egy tudomány...2026. 04. 16, 00:27 Él és él
-
szigetva: Sándorné Szatmári: Indíts egy blogot, oda kommenteld az elméleteidet. Az értelmetlen hozzá...2026. 04. 13, 19:02 Él és él
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 146 Mivel magyar az anyanyelvem, példaként azt hoztam fel, hogy a nyelvünk mint...2026. 04. 01, 22:36 Kőrösi Csoma Sándor és a hun–magyar...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Az általad feltételezett "ősnyelvhez" semmi köze nincs annak, hogy a m...2026. 03. 30, 19:49 Kőrösi Csoma Sándor és a hun–magyar...
-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: Véleményem az, hogy a hangváltozás adott nyelvek esetén mint pl. az ang...2026. 03. 30, 19:38 Idegen gének az ősmagyar éjszakában
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Német megfigyelések szerint a hollók csőrükkel, szárnyaikkal „magyaráznak” társaiknak – ez az első eset, amikor a főemlősökön kívül más vadon élő állatoknál is megfigyelték a „gesztikulálás” képességét.
A Max Planck Ornitológiai Intézet kutatóinak vizsgálatairól a Nature Communications című folyóiratban jelent meg tanulmány.
A kutyákat és más állatokat is meg lehet tanítani arra, hogy „gesztusok” segítségével „rámutassanak” különböző tárgyakra. Természetes körülmények között azonban e képességet csak legközelebbi rokonainknál, a főemlősöknél figyelték meg eddig – olvasható a LiveScience (http://www.livesceince.com) tudományos hírportálon.
„Az elmúlt évek kutatásai bebizonyították, hogy mennyire intelligensek a hollók, a varjak és a szarkák, jóval okosabbak, mint a madarak többsége, de a főemlősöket is túlszárnyalják némely vonatkozásban” – magyarázta a kutatásokat irányító Simone Pika.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az ornitológusok, hogy kiderítsék, képesek-e a hollók gesztusokkal kommunikálni, az ausztriai Grünauban, a Cumberland természetvédelmi parkban (Cumberland Naturtiepark) élő populációjukat figyelték meg. Minden egyes madár egyéni azonosítót kapott, hogy könnyebb legyen az ornitológusoknak nyomon követni őket.
A kutatók észlelései szerint a hollók csőrüket kézként használják, hogy felmutassanak társaiknak különböző tárgyakat – mohát, kődarabkákat vagy kis gallyakat. Ezeket a gesztusokat többnyire az ellenkező nem egyedeinek szánták, s a „megszólítottak” gyakran vették az üzenetet, rápillantottak az ominózus tárgyra.
A hollók sokszor úgy is kommunikáltak egymással, hogy összeérintették a csőrüket, vagy közösen „forgattak” valamilyen tárgyat.
A kutatók szerint a gesztusok a potenciális partner érdeklődését hivatottak felkelteni, vagy egy már meglévő kapcsolatot erősíteni.
Simone Pike kollégáival folytatja a kutatásokat, hogy megismerje a hollók esetleges más gesztusait is, valamint azok jelentését. Az ornitológusok szerint az emberi nyelv kialakulásának rejtélye csak az állatvilág kommunikációs rendszereinek feltérképezésével oldható meg.













