nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A hiszékenység vámszedői

A hun–magyar rokonsággal kapcsolatos tévhitekre építve szeretné fellendíteni a turizmust egy kínai tartomány.

MTI | 2013. június 18.
|  

 

Az állítólagos hun-magyar rokonság kérdésvel korábban már részletesen foglalkoztunk. (A szerk.)

Kínában azt szeretnék, ha az északnyugat-kínai Senhszi tartományban lévő Tungvancseng település, a déli hunok 1600 évvel ezelőtt alapított fővárosa a magyarok zarándokhelyévé válna – közölte az MTI-vel Obrusánszky Borbála történész, keletkutató, aki részt vett a kerek évforduló alkalmából rendezett szakmai konferencián Csinpienben. A nyolcvan résztvevővel megrendezett tanácskozáson az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, Belgium, Dél-Korea, Japán és Tajvan képviselői mellett főleg helyi kínai, valamint belső-mongóliai kutatók voltak jelen.

 

A magyarokat érezhetően megkülönböztetett figyelemmel fogadták, és többen a hunok rokonaiként üdvözölték – mondta Obrusánszky Borbála, akinek a kínai kutatók jelezték, szívesen kapcsolódnának be az északi hunok vándorlásának kutatásába, mivel forrásaik ezen a területen korlátozottak. A magyar orientalista az egykor helyben is alkalmazott építőáldozatokról, azok belső-ázsiai, európai összehasonlításáról tartott előadást, míg Oláh András Béla a Budapesti Corvinus Egyetem tájépítészeti karának munkatársa szintén helyi vonatkozású témát választott, a lösz-építészetről beszélt.

Az egyik este programja Daubner Görgy A hunok titkos története című, 45 perces, Kínában készült dokumentumfilmjének vetítése volt. A film nagy sikert aratott, kópiáit sokan szívesen vásárolták volna meg. Az előadások között voltak történeti forráselemzések, a hunok életmódjáról, természeti környezetükről szólók, de volt, aki a szomszédokhoz fűződő viszonyukról beszélt, vagy régészeti leletek bemutatására vállalkozott. A térség turisztikai hasznosításának elképzeléseit szintén megosztották a szakmai közönséggel.

A Tahszia hun királyság fővárosát Helian Popo (381-425) hun vezér építtette, csaknem húszezer négyzetkilométeres területen. A történészek szerint 431 körül a városban és környékén mintegy negyvenezer hun nomád és han pásztor élt. Feljegyzésekből arra következtetni, hogy a nomád birodalom felbomlásával indult meg az északi (vagy fekete) hunok vándorlása. A déliek lassan beolvadtak a környező népekbe.

Tungvancsengben található a hun kultúra világon egyedülálló módon fennmaradt építészeti öröksége. Kao Csan, a helyi műemlékvédelmi hivatal vezetője az MTI megkeresésére elmondta, az ősi település rekonstrukcióját 2011-ben kezdték meg, és a munka még nem fejeződött be; több helyütt egyelőre csak átmeneti, állagmegóvó beavatkozásra került sor és – mivel meg kívánják pályázni az UNESCO világörökségi címét – kisebb infrastrukturális beruházásokra.

Elmondta azt is, hogy az ősi város alapjában és alatta évszázadok geológiai folyamatainak következtében üregek keletkeztek, amelyek nehezítik a munkát. A feltárás során utcákat és elkülönülő lakóhelyek kiképzését is megfigyelték. A löszfennsíkon található várrom, a még álló városfalaknak tetsző falak megmentését a szakember sürgetőnek nevezte. Arra a felvetésre, hogy állítólag a környék piacain régi pénzeket, házilag kibányászott tárgyi emlékeket lehetett kapni, Csan elmondta, hogy ez az 1990-es évek közepén fordult elő, s akkor sem a városmaradványon belüli területet rabolták illetéktelenek, hanem a környékbeli sírkamrákat. Hozzátette, a manapság fellelhető piaci „régiségek” hamisítványok. A területet amúgy 2012-ben lezárták, a romoktól százméteres távolságra kerítést húztak és háborítatlanságukra járőrök figyelnek.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
10 aphelion 2016. augusztus 9. 13:36

@Feribá: A turizmus jó dolog, de az elég szánalmas, ha valaki az alapján választ célpontot, hogy Attila utódjának képzeli magát. Ezzel reklámozni egy "zarándokhelyet" meg olyan, mintha zsebórákat járnék árulni az elmegyógyintézetekbe "Napóleon Tábornok Úrnak".

9 mederi 2016. augusztus 9. 10:01

Hogy "tévhitről van-e szó", gondolom felfogás kérdése..

Szerintem érdekes a film, és van valóságalapja (persze nem hiszem, hogy jelentős lenne a mai magyar nyelv "alapjainak" szempontjából). Mint tudjuk, ásatások bizonyítják, hogy a hunok eljutottak Nyugat Európába. (A hun üstök jó néhány kiásott példányát a Kárpát medencében is megtalálták). A hunok tehát itt voltak, és maradékaik ma is köztünk élnek, mert nyilvánvalóan beolvadtak őseik a már korábban itt lévő népek és az újonnan érkezők (pl. magyarok) közé..

A kérdéses film (ha erre gondolt a cikk írója):

www.youtube.com/watch?v=tu-BzRjo4aM

A hun-magyar rokonság szerintem olyan "szintű", mint a szláv-magyar, vagy a német-magyar (még korábbról a kelta, hellén népek itt maradt részeivel kapcsolatos rokonság) , hiszen keveredtek az ide érkező és itt korábbról megmaradt népek..

-Nyelvileg gondolom minden népesség keveredésnek van sokszor kimutatható hozadéka (egyáltalán nem biztos, hogy írott forrásokból elég csak következtetni), ezért nem vagyok híve a mai mereven kategorizáló nyelvcsalád típusú felosztásnak..

Az, hogy milyen kiválasztott jegyek alapján kategorizálunk, úgy gondolom, hogy kizárja eleve a további jegyek összehasonlítása révén lehetséges pontosítást (ezt már máshol is leírtam)..

Mint miden tudományág, szerintem a nyelvészet is akkor képes továbbfejlődésre, ha más tudományágakkal karöltve (mint pl. a fizikai vagy a kémiai kísérleti tudományok az egzakt matematika felhasználásával) von le következtetéseket, mint azt már sokan mások is leírták hozzászólásaikban..

8 Avatar 2013. június 24. 11:48

@Feribá: Az én kedvencem a Veronában megtekinthető "Júlia erkélye", amelyről bármely ember gondolkodni képes ember tudhatná hogy nem lehet eredeti, mivel a Shakespeare dráma nem valós történelmi személyekről, hanem kitalált karakterekről szól, mégis tömegével mennek a turisták megnézni...

7 mystes 2013. június 23. 13:52

@Feribá: Az a helyzet, hogy ahogy a finnugristákat elég sokat baszogatták, úgy ők is alattomosan baszogatják a másokat.

Ahogy a Nyestet egyre többet olvasom, számomra legalábbis elveszítették az ártatlanságukat...

6 mystes 2013. június 23. 13:42

@Feribá: Egyszerűen azért szólják le, mert csak. Érzelmi alapon, tudományos alapon, mindkettőn. Lényeg, hogy leszólják, megbélyegezzék.

Pedig, mindenki oda megy, ahova akar...

5 Feribá 2013. június 22. 09:54

Miért szóljátok le a kínai idegenforgalmi ötletet?

Hát nem érdekesebb a hunok sivatagába elmenni, mint állítólagosan egy templomban levő csontikákért 2500 km-t zarándokolni, vagy Rómában 100.000 zarándok és 10.000 zsebtolvaj között tipródni a jeges esőben?

4 Krizsa 2013. június 22. 08:35

A történelemhez, hogy a hódító és behódoló-e, hogy arisztokrácia, vagy "aljanép"-e, hogy egyrészük nyugat felé, vagy A TÖBBI MÁR 40.000 év is ott volt-e a Kárpát-medencében?...

Hogy hunnak hívjuk-e őket, vagy még 30 egyéb ragozó gyöknyelvet beszélő törzsi neveken? Vagy hogy reálisan, európai szubsztrátnyelvnek (nálam kárpátnyelv a neve) nevezzük-e őket? ...tehát én a történelemhez nem értek.

A nyestet felhasználtam a kezdeti lépésimhez, arra, hogy a legminimálisabb ismertetést küldjem pont innen szerteszét a gyöknyelvészetről.

Jól gondoltam, felfigyeltek rá(m). Akinek esze van, az nem védekezik, nem vitatkozik feleslegesen, hanem tudja, hogy mit akar és előre tervez.

Index: Összehasonlító gyöknyelvészet. A mai kérdés: Miért lehetett és lehet ma is amatőrnek titulálni még igen nagy koponyákat is - 150 éve? Azért, mert nem szedték rendszerbe az ÖTLETEIKET - jókat, vagy szamárságokat vegyesen. Vagyis nem törekedtek az új nyelvészeti ágazat megalapozására.

3 blogen 2013. június 22. 01:53

Tungvancseng-nek semmi köze a magyar múlthoz. Egy kínai népesség fölött arisztokráciát alkotó (kb mint a germánok Galliában) elkínaiasodó hun eredetű arisztokrácia rövid életű államának a fővárosa. Azok a félkínai hunok, akik ott éltek soha nem hagyták el Ázsiát. Ők azoknak a hunoknak a leszármazottai, akik behódoltak a kínaiaknak, amikor azok szétverték az ázsiai hun kaganátust, elindítva ezzel egy be nem hódoló hun töredék nyugati irányú vándorlását.

2 mystes 2013. június 21. 21:56

Nyesték nagyon haragszanak a hunhagyományra, mert velük szemben fogalmazták meg magukat. Nincs is ezzel semmi baj: vagy úgy igaz a finnugor elmélet, ahogy van, vagy még alakulni fog - inkább az utóbbi. De ettől még miért ne lehetne a hunokhoz közük az ugoroknak/magyaroknak, mint ahogy a steppén mozgolódó szinte minden népnek. (Inkább az a kérdés, hogy nem tudjuk, kik voltak a hunok!)

PS: De a helyzet az, hogy Tungvancseng olyan messze van, hogy a magyar idegenforgalomtól alig várhatnak valamit... Inkább itt a baj. A magyar inkább elmegy Thaiföldre, Baliba. Vagy Amerikába. Nem érdekli a múlt/ja.

1 baloch 2013. június 21. 15:33

A cikk informatív jellege tetszik (bár már olvastam korábban máshol), a cím és az alcím azonban valamiféle hazug hangulatot sugároz, ez valószínűleg nyest-mű.

1. nem hiszékeny

2. nem tévhit

Oka: Ha a hunok távol-keleti temetkezési helyein (kurgánokban) európai antropológiával és genetikával rendelkező emberi maradványokat talál a tudomány, és azzal rokon az európaiak, ezen belül a magyarság antropológiája-genetikája, és ezt valaki elhiszi a tudománynak, akkor rossz szó az ilyen emberre a "hiszékeny", mert ezzel azt a hangulatot árasztja a cím és az alcím, mintha a cikk valami hamis dologról szólna, pedig dehogy, ezt csak a hamiskás cím-, és alcímszöveg kívánná felénk árasztani.

Ennek a játszmának még korántsincs vége.

Információ
X